Talált vagyonkimentés-gyanús tranzakciókat az Erste is

A piacgazdasághoz visszatérést és az egyenlő versenyfeltételeket várja leginkább az Erste az új kormánytól. „Mindenféle belenyúlkálás a piaci mechanizmusokba azzal járt, hogy voltak egyesek, akik jobban jártak, mint mások” – mondta a bank szerdai sajtótájékoztatóján Jelasity Radován elnök-vezérigazgató.

Példaként említette a problémás állami beavatkozások között az extraprofitadót – ami a bankadó és a tranzakciós illeték mellett a pénzügyi szektort terhelő adó –, a kötelező ATM-telepítéseket vagy azt, hogy „kik férhettek oda az MFB Pontokhoz”. Bár nem nevezte meg őket, azt tudni lehet, hogy az állami MFB korábban három pénzintézetet választott partnernek, akik fiókhálózatában az MFB Pontok elérhetők: az egyik a Mészáros Lőrinc-féle MBH Bank, a másik a Tiborcz-féle Gránit Bank, míg a harmadik az OTP.

A távozó kormány gazdaságpolitikáját nagyon sok ideiglenes – vagy annak szánt, de tartósan megmaradt – intézkedés, sorozatos rögtönzések jellemezték, persze „a magyarázatok profik voltak mellettük”. Az Ersténél várják, hogy az új kormány hivatalba lépésével „a meglévő programokból mi marad meg, közülük mi lesz, ami esetleg letekert módban fog tovább működni”. Az egyszeri politikai akciókból minél kevesebb kellene, és fontos lenne, hogy legyen egy belátható pálya a gazdasági szereplőknek, így a bankoknak is.

A bankjegykiadó automaták kötelező telepítéséről Harmati László lakossági vezérigazgató-helyettes azt mondta, „ennek a következő szakaszát nem kellene megcsinálni” (a hatályos jogszabályok szerint idén február végéig a legalább 500 fős településekre kellett ATM-eket telepíteni, a következő fázisban az 500 fő alatti községekbe kellene). „Az Erste jogtisztelő, ha van egy jogszabály, azt végre fogjuk hajtani” – fogalmazott Haraszti, de szerinte „ez a pénzek felesleges elköltése”. Azt mondta, volt olyan település, ahol hónapokig nem nyúltak hozzá a kihelyezett automatájukhoz.

Arra a kérdésre, hogy voltak-e a választások óta olyan tranzakciók az Ersténél, amik NER-es vagyonkimentésre utalhattak, Zsiga Krisztina kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes azt mondta: miután megkapták az MNB-től a kritériumokat (50 millió forintot elérő utalás öt-hat országba, köztük Szaúd-Arábiába, illetve az Egyesült Államokba), megnézték a tranzakciókat, de „nagyon kevés bejelentést kellett tenni, egy kezemen meg tudtam számolni, hányat”.

A bank az idei első negyedévet az extraprofitadó 26 milliárd forintos növekedése, és így a több mint 60 milliárdos különadó-fizetések miatt veszteséggel zárta. A működési eredményük 55,7 milliárd forint volt a 2025-ös 57,3 milliárd után, ami 3 százalékos visszaesés, de az adózás utáni eredményük a tavalyi első negyedév 20,3 milliárd forintja után mínusz 5,3 milliárd forint volt. Jelasity Radován szerint az új kormánynak a pénzügyi szektort terhelő extra adókkal (bankadó, extraprofitadó, tranzakciós illeték) csomagban kell valamit kezdenie, de nem vár azonnali változást, „mi természetesen teljesen megértjük a költségvetés helyzetét”. Ha viszont lesz adócsökkenés, „azt természetesen továbbadjuk az ügyfeleknek”.