Magyar Péter mostani beiktatásához hasonlóan zajlott Orbán Viktor miniszterelnökké választásának napja. Beszélt a Parlement épületében és a Kossuth téren is. Még a rendszerváltás szó is elhangzott Orbán szájából, de szívesebben nevezte a történteket (fülke)forradalomnak. Ennek ellenére egyáltalán nem zajlottak olyan forradalmian a választás és a beiktatás közötti hetek, nem derültek ki milliárdos rablások, a bukott szocialisták sem mártották be egymást szakmányban. Akkor még nem tudtuk, de szerencsétlen Fürst György egykori terézvárosi alpolgármester volt az egyetlen politikus, akit a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta letöltendő börtönbüntetésre ítéltek – ő is megszökött.

A Parlament után Orbán első útja a Kossuth térre vezetett, ahol hívei előtt beszélt. Egy kicsit olyan volt az egész, mint egy Békemenet. A tömegben fideszes, magyar és árpádsávos zászlók, narancssárga napernyők, táblaerdő helységnevekkel, házi készítésű rajongó táblák például ilyen feliratokkal: „Vártunk rád hosszú éveken át!”

„Az első utam az eskütétel után egy olyan helyre vezetett, ahol nem az számít, hogy éppen milyen posztot töltök be – kezdte beszédét Orbán. – Nem a tisztem, hanem a szívem hozott ide. Van valami, ami minden posztnál, rangnál, tisztségnél fontosabb. Itt, a Kossuth téren, Önök előtt, előttetek egy vagyok azok közül, akik mindig hittek abban, hogy mi, magyarok képesek leszünk végérvényesen szakítani a kommunista múlttal és annak örökségével.”

A Fidesz-elnöknek volt néhány mondata, ami előrevetítette, mi vár ránk:

Távolodás a Nyugattól:

„Egy vagyok azok közül, akik magyar, tehát nem keleti, nem nyugati, hanem magyar országot akarnak, amely a saját lábán áll, saját útját járja, és a saját tengelye körül forog.”

Az 1990 és 2010 közötti Magyarországról beszélt ugyan, de nagyon pontosan elmondta, milyen lesz az Orbán-rezsim a legsötétebb időszakaiban, például az utolsó éveiben:

„Magyarország az elmúlt húsz évben egy olyan emberhez hasonlított, akit folyamatos bizonytalanság gyötör, ideges, nyugtalan, feszült, kétszeres a vérnyomása, állandóan stresszben, konfliktusban él önmagával és a világgal, és az állandó zaklatottság végül kikezdi az egészségét.”

Szintén a múltról beszélt ugyan, de előrevetítette a jövőt:

„Falakat emeltek magyarok és magyarok közé, idősek és fiatalok közé, városiak és vidékiek közé, munkavállalók és munkaadók közé, határon innen és túl élők közé. [...] Azt üzenték, ha nem tetszik valami, menj el az országból, vagy fogd be a szád.”

Akárcsak itt:

Magyarország legyőzte a reménytelenséget, a gyűlöletkeltést és a megosztottságot.

És voltak a rosszul öregedő mondatok a múltról, és ígéretek, amikből sok nem valósult meg:

A rendszerváltás óta eltelt időszakról:

„Meg kellett értenünk, hogy az elmúlt húsz nyögvenyelős év komoly tanulságot tartogat számunkra, meg kellett értenünk, hogy a rendszerváltás lehetetlen, mert rendszert váltani nem lehet. A rossz rendszert meg kell dönteni és helyette újat kell alapítani.”

A gyermekekről:

„Mi ismerjük azt a Magyarországot, amelyik szellemes és leleményes, lovagias a nőkhöz, nagyvonalú a barátaival, szereti a gyermekeit, tiszteli idős szüleit, és gyámolítja a gyengéket és elesetteket.”

A nem fideszesekről:

„Dolgoznunk kell azért, hogy mindenkinek jobb legyen itt élni, azoknak is, akik nem a Fideszre vagy a kereszténydemokratákra szavaztak, vagy egyáltalán el sem mentek szavazni. Nekünk rájuk is gondolnunk kell, róluk sem mondhatunk le, értük is felelősek vagyunk, mert ők is a mi nemzetünkhöz tartoznak.”

Az elszámoltatásról:

„És dolgoznunk kell azért is, hogy aki egymásra uszította az embereket, aki visszaélve a hatalommal, kárt okozott az országnak, az kapja meg méltó büntetését.”

És végül:

„Nem babazsúrra készülünk, hanem küzdelemre és munkára. Küzdelemre, amelyben le kell győzni az elmúlt nyolc év szocialista örökségét: a munkanélküliséget, a korrupciót, az államadósságot, a szélsőségek és a bűnözés terjedését, a fiatalok kilátástalanságát, az idős emberek és a gyermekes családok kiszolgáltatottságát, az elszegényedést.”

Ebben speciel igaza volt Orbánnak: az elmúlt 16 év tényleg minden volt, csak nem babazsúr.