A hétfőn megkezdett rohamtempót kedden folytatta a parlament. Reggel nyolctól és tíztől összesen hat bizottság hét miniszteri meghallgatást tartottak, miután hétfőn tizennégy bizottság hallgatott meg tizenegy leendő kormánytagot. Délután négykor kezdődik a parlament második plenáris ülése, ezen várhatóan esküt tesznek a leendő miniszterek, azaz megalakul az új kormány.
Ennek 3 pontja: a termelékenység növekedésére alapozott modell, a mainál sokkal kiszámíthatóbb szabályozási környezet és olyan kiszámítható makrogazdasági pálya, amin eljutunk az euró bevezetéséhez.
A szokásos, karrierútról szóló életrajzi elemek helyett inkább olvassátok a vele készített tavaly októberi interjúnkat, amiben többek között a magyar euró bevezetésétől beszélt, valamint arról, hogy visszahoznák a katát, és bővítenék a CSOK-ot, a 13. havi nyugdíjat.
A fideszes Panyi Miklós is a bizottság tagja lesz majd, de összeférhetetlenség miatt még ő is csak tanácskozási joggal vesz részt az ülésen. A többiek:
A pénzügyminiszter-jelölt már a parlament szombati ülésén arról beszélt, hogy pótköltségvetést kell csinálni. Kármán András szavai nem meglepőek annak fényében, hogy egy nappal korábban kiderült: a távozó Orbán-kormány komplett romhalmazt csinált a büdzséből, az államháztartási hiány négy hónap alatt átlépte az éves cél 90 százalékát.
Tarr Zoltán utolsó meghallgatása következik a Társadalmi Részvétel Bizottságában. A bizottságról Magyar Péter korábban azt mondta a lényege, hogy az összes előterjesztés – a társadalmi egyeztetésen is túl – itt is át fog még menni, hogy a társadalom bármely csoportja elmondhassa a véleményét. A bizottságot a tiszás Jakab Zsuzsanna egészségügyi szakember, pedagógus és jogász vezeti.
4 perces időkeret van a kérdésekre fejenként.
Kármán András mellett a pénzügyi és költségvetési bizottság ülésén Barabás Gyula ül. Kármán azt mondta róla, hogy az MNB-ben már dolgoztak együtt, majd Barabás az OTP ügyvezető igazgatója volt közel húsz évig. Ő lesz az új Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
Elvileg 10-kor, de ő már 9.55-kor nekilátott volna. De még várunk a bizottság tagjaira.
Addig arról sztorizik, milyen volt a „fényűző luxus” megtekintése.
Időközben megérkezett Tuzson Bence és Bóka János, szóval minden bizonnyal kezdődik az ülés.
Tarr Zoltán miniszteri kinevezését 7 igennel szavazták meg a tiszás tagok, a 3 fideszes és a mi hazánkos pedig nemmel szavazott.
A Tisza, ha rajta múlik, az összes rendelkezésre álló európai uniós forrást hazahozza - mondta a leendő vidékfejlesztési miniszter a bizottsági meghallgatása után. "Miután ez egy nagyon kiemelt ügy, és nagyon gyorsan kell benne intézkedéseket hozni, ezeknek a feladatoknak a megoldására egy kormánybiztost fognak kinevezni" - fogalmazott Lőrincz Viktória.
A szokásos volt a forgatókönyv: a tiszások megszavazták (6 igen), a fideszesek tartózkodtak (2 tartózkodás), nemmel senki nem szavazott.
Eddigi tizenegyszer hangzott el az ülésen a Somogyország kifejezés. A leendő miniszer Somogyból jön és a bizottság egyik tagja, Benke József is Somogy megyei, a barcsi körzetben szerzett mandátumot.
„Ami jó volt az elmúlt 16-20 évből, azt megtartjuk, nem barbárok vagyunk” – mondta Tarr. Azt szeretnénk, hogy az ország működjön, ehhez azonosítani kell azokat a pontokat, ahol nem működik.
„Nem egyszerű kulcsátadás történik, itt rendszerváltás zajlik”
– fogalmazott, közben a már ellenzéki képviselőkre nézett. „Óriási baj van ebben az országban, a baj forrása pedig önök”. Szerinte a leköszönő rendszer súlyos, tragikus helyzetet hozott létre, mentális kulturális, gazdasági csődbe vezette az országot. Amit helyre lehet hozni, azt helyre fogják, de vannak dolgok, amiket nem lehet már, példaként a lerombolt épületeket említette.
A művelődési intézményekben is kemény átvilágítás lesz – akárcsak máshol –, megszüntetik a hűbérbirodalmakat. Hétfőn a Bethlen Gábor Alapot említette, ezt öt évre visszamenőleg vizsgálják majd ki, mert sokszor kiderült, hogy nem létező, vagy a pályázatok előtt létrejött egyesületek kaptak pénzt.
„Nem egy ember és nem a miniszter fog döntéseket hozni. »Aki nincs velük, az nincs« – ez volt a Fidesz KDNP szlogenje, ezt megszüntetjük. Úgyanúgy helye van a Mi Hazánkhoz és a Fideszhez köthető szakembereknek a döntéshozatalban.”
Azt is mondta, visszaadják az alkotáshoz szükséges szabadságot, arra törekszenek, hogy a politikai befolyás mértéke minél kisebb legyen, hiszen csak szabad országban lehet élni. Azt ígéri, hogy a kulturális élet szereplőivel folyamatos egyeztetés lesz, nem pedig felülről érkező direktívák. Ennek részeként új fórumokat és együttműködési formákat hoznának létre. „Az ország szülés utáni depresszióban van. Megtörtént a változás, de nehéz innen továbblépni. Mi ehhez szeretnénk segítséget adni”.
Beszélt a határon túli magyar közösségek helyzetéről is. Azt mondta, hogy jelentős támogatások érkeztek kulturális és közösségi célokra, ugyanakkor azt állítja, hogy a támogatási rendszer sok esetben politikai elvárásokhoz kötődött. Bírálja az előző kormányt amiatt is, hogy szerinte nem képviselte hatékonyan a külhoni magyar közösségek jogait Ukrajnában, Szlovákiában vagy Romániában. A jövőben valódi együttműködésre, aktív diplomáciára és a közösségek tényleges érdekképviseletére kívánnak építeni.
A jövő kihívásai közül kiemelt figyelmet kap az online kultúra és a mesterséges intelligencia hatása – mondta Tarr. Szerinte Magyarország lemaradt az európai kulturális együttműködésekben, és ezt a lemaradást pótolni kell. Fontosnak nevezte, hogy a magyar kultúra újra aktív résztvevője legyen az európai kulturális térnek, különösen a film-, zene- és kreatív ipar területén. Ennek érdekében regionális együttműködéseket, koprodukciókat és nemzetközi kulturális kapcsolatokat kívánnak erősíteni.
A felszólalás végén a kultúra gazdasági szerepéről is szót ejtett. Tarr szerint a magyar kultúra nemcsak identitásképző erő, hanem olyan érték és „termék” is, ami iránt nemzetközi érdeklődés mutatkozik. Ezért a cél nemcsak az alkotói szabadság biztosítása, hanem az is, hogy a magyar művészek, kulturális szereplők és intézmények versenyképesebbé váljanak Európában és a világban.
Miután a kérdéseket megválaszolta, Görög Mártát a tiszás többségű bizottság megszavazta, a 2 fideszes tag nemmel szavazott, Apáti István tartózkodott.
a leendő vidék- és településfejlesztési miniszter, aki szerint olyan fejlesztések kellenek, amik nemcsak a nyári hónapokra fókuszálnak, hanem az év egészére.
