Ruff Bálint, pénz- és igazságügyek: délre lezavarták az összes miniszterjelölti meghallgatást

Az elmúlt években a magyar gazdaság az európai unióstól és a térségbeli országokétól elmaradó mértékben nőtt, a beruházások 25 százalékkal estek, a magyar ipar példa nélküli visszaesést mutatott - sorolja a látleletet. Az előző kormány mennyiségi szemléletű gazdaságfejlesztést valósított meg, egyre többen dolgoztak, nőttek az ipari beruházások, de ez egy összeszerelőüzem-modell volt.

Kezdetben ennek voltak előnyei, amíg olcsón lehetett új munkaerőt találni. De közben elmaradt a hatékonyság, a munkatermelékenység növekedése. A gazdaság bővülése csak a foglalkoztatottság növekedésével tartott lépést, a termelékenység nem nőtt. Ez volt a Fidesz-féle növekedési modell legnagyobb hátulütője. Hibás volt a Magyar Nemzeti Bank politikája is, hogy a forint leértékelésével euróban számolva olcsón tartotta a magyar munkaerőt, miközben ez inflációt gerjesztett.

Tarr expozéjában azt mondta, egy hónapja élünk egy szabad Magyarországon, jó érzés vitázó, mosolygó embereket látni az utcákon. Valódi párbeszédet remél.

Az elmúlt esztendők bűneiről beszélt, többek között, hogy megszűnt az emberek, a közélet és a politika közötti kapcsolat. Szerinte mindez tudatosan, megtervezve történt. Olyan dolgokat tett a kormány, amire senki sem kért tőlük, és olyan dolgokat nem tett, amiket mindenki várt volna tőle. Megszűntek a dialógusok.

“Az előző kormány valóságtól és emberektől való elszakadásának terméke lett, hogy ez az ország bő 10 éve boldogtalan és reménytelen állapotban leledzett” – mondta. Az előző kormány egyeseket felemelt, másokat tönkretett – a kisebb települések esetében különösen. Ezért olyan az oktatás és a kultúra, amilyen ma.

“Döbbenetes állapotban van az ország.” Számára a legfájóbb az, ami a kereszténységgel történt. Szerinte a KDNP-nek semmi köze a kereszténységhez és a demokráciához. Azok a közösségek, amik próbáltak túlélni, ezt úgy tették, mint a 80-as években, elbújva. A “párbeszéd keretei, formái és tartalmai” szűntek meg, ezért jutottunk ide Tarr szerint. Ellehetetlenítették, hogy értelmesen lehessen beszélgetni, mondatokat ragadtak ki (Tarr egyik mondata a Fidesz kampányának egyik fő eleme volt, miszerint “a választás után mindent lehet”).

Ennek 3 pontja: a termelékenység növekedésére alapozott modell, a mainál sokkal kiszámíthatóbb szabályozási környezet és olyan kiszámítható makrogazdasági pálya, amin eljutunk az euró bevezetéséhez.

A szokásos, karrierútról szóló életrajzi elemek helyett inkább olvassátok a vele készített tavaly októberi interjúnkat, amiben többek között a magyar euró bevezetésétől beszélt, valamint arról, hogy visszahoznák a katát, és bővítenék a CSOK-ot, a 13. havi nyugdíjat.

A cikk folytatódik

A fideszes Panyi Miklós is a bizottság tagja lesz majd, de összeférhetetlenség miatt még ő is csak tanácskozási joggal vesz részt az ülésen. A többiek:

A pénzügyminiszter-jelölt már a parlament szombati ülésén arról beszélt, hogy pótköltségvetést kell csinálni. Kármán András szavai nem meglepőek annak fényében, hogy egy nappal korábban kiderült: a távozó Orbán-kormány komplett romhalmazt csinált a büdzséből, az államháztartási hiány négy hónap alatt átlépte az éves cél 90 százalékát.

Tarr Zoltán utolsó meghallgatása következik a Társadalmi Részvétel Bizottságában. A bizottságról Magyar Péter korábban azt mondta a lényege, hogy az összes előterjesztés – a társadalmi egyeztetésen is túl – itt is át fog még menni, hogy a társadalom bármely csoportja elmondhassa a véleményét. A bizottságot a tiszás Jakab Zsuzsanna egészségügyi szakember, pedagógus és jogász vezeti.

4 perces időkeret van a kérdésekre fejenként.

Kármán András mellett a pénzügyi és költségvetési bizottság ülésén Barabás Gyula ül. Kármán azt mondta róla, hogy az MNB-ben már dolgoztak együtt, majd Barabás az OTP ügyvezető igazgatója volt közel húsz évig. Ő lesz az új Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.

Elvileg 10-kor, de ő már 9.55-kor nekilátott volna. De még várunk a bizottság tagjaira.

Addig arról sztorizik, milyen volt a „fényűző luxus” megtekintése.

Időközben megérkezett Tuzson Bence és Bóka János, szóval minden bizonnyal kezdődik az ülés.

Tarr Zoltán miniszteri kinevezését 7 igennel szavazták meg a tiszás tagok, a 3 fideszes és a mi hazánkos pedig nemmel szavazott.

A Tisza, ha rajta múlik, az összes rendelkezésre álló európai uniós forrást hazahozza - mondta a leendő vidékfejlesztési miniszter a bizottsági meghallgatása után. "Miután ez egy nagyon kiemelt ügy, és nagyon gyorsan kell benne intézkedéseket hozni, ezeknek a feladatoknak a megoldására egy kormánybiztost fognak kinevezni" - fogalmazott Lőrincz Viktória.

A szokásos volt a forgatókönyv: a tiszások megszavazták (6 igen), a fideszesek tartózkodtak (2 tartózkodás), nemmel senki nem szavazott.

Eddigi tizenegyszer hangzott el az ülésen a Somogyország kifejezés. A leendő miniszer Somogyból jön és a bizottság egyik tagja, Benke József is Somogy megyei, a barcsi körzetben szerzett mandátumot.

„Ami jó volt az elmúlt 16-20 évből, azt megtartjuk, nem barbárok vagyunk” – mondta Tarr. Azt szeretnénk, hogy az ország működjön, ehhez azonosítani kell azokat a pontokat, ahol nem működik.

„Nem egyszerű kulcsátadás történik, itt rendszerváltás zajlik”

– fogalmazott, közben a már ellenzéki képviselőkre nézett. „Óriási baj van ebben az országban, a baj forrása pedig önök”. Szerinte a leköszönő rendszer súlyos, tragikus helyzetet hozott létre, mentális kulturális, gazdasági csődbe vezette az országot. Amit helyre lehet hozni, azt helyre fogják, de vannak dolgok, amiket nem lehet már, példaként a lerombolt épületeket említette.

A művelődési intézményekben is kemény átvilágítás lesz – akárcsak máshol –, megszüntetik a hűbérbirodalmakat. Hétfőn a Bethlen Gábor Alapot említette, ezt öt évre visszamenőleg vizsgálják majd ki, mert sokszor kiderült, hogy nem létező, vagy a pályázatok előtt létrejött egyesületek kaptak pénzt.

„Nem egy ember és nem a miniszter fog döntéseket hozni. »Aki nincs velük, az nincs« – ez volt a Fidesz KDNP szlogenje, ezt megszüntetjük. Úgyanúgy helye van a Mi Hazánkhoz és a Fideszhez köthető szakembereknek a döntéshozatalban.”

Azt is mondta, visszaadják az alkotáshoz szükséges szabadságot, arra törekszenek, hogy a politikai befolyás mértéke minél kisebb legyen, hiszen csak szabad országban lehet élni. Azt ígéri, hogy a kulturális élet szereplőivel folyamatos egyeztetés lesz, nem pedig felülről érkező direktívák. Ennek részeként új fórumokat és együttműködési formákat hoznának létre. „Az ország szülés utáni depresszióban van. Megtörtént a változás, de nehéz innen továbblépni. Mi ehhez szeretnénk segítséget adni”.

Beszélt a határon túli magyar közösségek helyzetéről is. Azt mondta, hogy jelentős támogatások érkeztek kulturális és közösségi célokra, ugyanakkor azt állítja, hogy a támogatási rendszer sok esetben politikai elvárásokhoz kötődött. Bírálja az előző kormányt amiatt is, hogy szerinte nem képviselte hatékonyan a külhoni magyar közösségek jogait Ukrajnában, Szlovákiában vagy Romániában. A jövőben valódi együttműködésre, aktív diplomáciára és a közösségek tényleges érdekképviseletére kívánnak építeni.

A jövő kihívásai közül kiemelt figyelmet kap az online kultúra és a mesterséges intelligencia hatása – mondta Tarr. Szerinte Magyarország lemaradt az európai kulturális együttműködésekben, és ezt a lemaradást pótolni kell. Fontosnak nevezte, hogy a magyar kultúra újra aktív résztvevője legyen az európai kulturális térnek, különösen a film-, zene- és kreatív ipar területén. Ennek érdekében regionális együttműködéseket, koprodukciókat és nemzetközi kulturális kapcsolatokat kívánnak erősíteni.

A felszólalás végén a kultúra gazdasági szerepéről is szót ejtett. Tarr szerint a magyar kultúra nemcsak identitásképző erő, hanem olyan érték és „termék” is, ami iránt nemzetközi érdeklődés mutatkozik. Ezért a cél nemcsak az alkotói szabadság biztosítása, hanem az is, hogy a magyar művészek, kulturális szereplők és intézmények versenyképesebbé váljanak Európában és a világban.