Ruff Bálint, pénz- és igazságügyek: délre lezavarták az összes miniszterjelölti meghallgatást

Tarr szerint korábban társadalom mérnökösködés folyt, olyan tömeget akartak létrehozni, ami mindig megszavazza a Fideszt – de szerinte a magyarokban megvolt az igény a közös gondolkodás, és hiába „főzték” őket hosszasan „előbb-utóbb észrevettük”, hogy “ez most már nagyon meleg kezd lenni”.

A Nemzeti Konzultáció szerinte borzalmas pusztítást okoztak, amik a választás utolsó pillanatáig folytak. Más céljuk nem volt, mint „a gyűlöletkeltés”, az emberek szétválasztása. “Szerencsére ez nem sikerült, mert a magyarok szabadságszeretők”.

Erős, önrendelkezésre képes közösségekben hisznek a Tiszánál. Olyan közösségekben gondolkodunk, amely közösségek összeállva és egymással beszélgetve képesek részt venni a források elosztásában, a döntéshozatalban.

A civil szó szerinte szitokszóvá vált, aminek Tarr szerint komoly oka volt, mert sok civil szervezet visszaélt azokkal a lehetőségekkel, amik a rendelkezésükre álltak. De szeretnék meghallgatni a civileket, és nem csak azokat, akik a kormányhoz közel állnak.

Neuralgikus pontnak nevezi az egyházak ügyét, amik autonómiáját szeretnék tiszteletben tartani. A református egyházból állítása szerint már megkeresték, hogy ki legyen a püspökválasztás nyertese, de megmondta, hogy ez most már nem így működik. Mesél olyan püspöki konferenciáról, ahol előre megírták a résztvevőknek a felszólalásokat.

A vállalati adóztatásban megszüntetik azokat a torzításokat, amik a piaci szereplőket egymáshoz képest versenyelőnybe vagy -hátrányba hozzák. "A különadók egyik napról a másikra megszüntetése nem reális a költségvetés helyzete miatt", de stabil és az érintetteket egyformán terhelő rendszerre állnak át.

• Az adókedvezmények szövevényes rendszerét átvizsgálják, megszüntetik az indokolatlan, politikai szempontú adókedvezményeket.
• Megszüntetik a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó kedvezményes szabályokat.
• Biztosítják a magántőkealapok átláthatóságát.
• Megszüntetik a köz- és magánvagyon átláthatatlan keveredését.

Ezzel szakítani fognak: négyéves, előre jelezhető költségvetési pályában gondolkodnak, ami hiteles, nem változnak a prioritások egyik hónapról a másikra. A költségvetési politika hitelessége nem egy-egy hónapon vagy egy év hiányszámán múlik.

A középtávú terv lehetővé teszi, hogy a hiánycsökkentés, az államadósság kezelése és gazdaságösztönzést célzó intézkedések egymással harmóniában lesznek.

A költségvetést a piaci elemzők által is reálisnak tartott, konzervatív makropálya alapján tervezik meg. Emellett visszatérnek ahhoz, hogy a költségvetési törvényt ősszel alkotják meg, amikor már láthatók a jövő évi tervek. Minden költségvetési módosítást a parlamentnek kell végrehajtani.

Kármán András ígérte, hogy rendszeresen lesznek elemzői háttérbeszélgetések és sajtótájékoztatók a költségvetési folyamatok alakulásáról. A költségvetés végrehajtása a mainál sokkal átláthatóbb, nyomon követhetőbb lesz.

“Hiába a propaganda dübörgése, az embereknek elege lett ebből” – mondta Tarr, aki szerint az emberek már nem csak olcsó tejet, vajat és tejfölt akarnak venni, de részt akarnak venni a társadalmi párbeszédben. A Tisza szeretné, hogy az emberek részt vegyenek a közéletben. Szerinte számtalan jelét mutatta a párt ennek az elköteleződésnek – nem ismerték egymást kollégiumi szobákból, “hanem úgy jöttünk össze, mint akik egy ügyért szeretnénk tenni. Egyikünk sem politikus, nézzék el nekünk” – mondta Tarr, majd helyesbített, hogy most már azok, de szeretnék helyretenni azt, amit a korábbi politikusok elrontottak.

Kiemeli az országjárást, a beszélgetéseket, amik segítették létrehozni a programjukat – nem úgy, mint ahogy a “jobb napokat látott Index”-en mesterséges intelligenciával létrehozott kamu program.

A bizottság szerinte abban fog segíteni, hogy hogyan lehet a társadalmi párbeszédet a lehető legszélesebb körben kiterjeszteni, ahhoz, hogy ezek a beszélgetések eljussanak az országházba, ahol aztán jogszabály formájában testet ölthetnek – mindezzel meg akarják akadályozni azt, amit a Fidesz csinált, hogy nem figyelt oda az emberekre.

Kármán megemlítette a katázás kibővítését, de részleteket nem mondott róla.

A költségvetésre tért át: tavaly 46-szor írta felül a kormány a költségvetés, ezzel több mint 2000 milliárd forint sorsát írta át utólag, parlamenti jóváhagyás nélkül. Az idei költségvetést 2025 nyarán fogadták el, év végéig már nyolcszor módosították. A GDP-arányos tervezett hiány még az év kezdete előtt 5 százalékra ugrott 4 százalék alól, és a tervezett teljes költségvetési tartalékot elköltötték.

Kármán András szerint a szabályozási környezetet kiszámíthatóvá kell tenni, a piaci szereplők bizalmát vissza kell szerezni. Vállalkozás- és befektetőbarát, kiszámítható üzleti klíma megteremtése a céljuk. Ennek alapjai:

• jogbiztonság,
• előre jelezhető szabályozási környezet, a visszamenőleges jogalkotás tilalma,
• elegendő felkészülési idő a szabályozott változásokra.

A tisztességes verseny helyreállítása kulcskérdés. A rendszerszintű korrupció és a túlárazások részben az államháztartási hiány okozója, részben torzítja a piacot. A nyereséges kormányhoz közeli fővállalkozók nyomott áron végeztetik el a munkát.

A gazdaságpolitikai fordulat alapjai:

• termelékenység
• képzett munkaerő
• nagyobb hozzáadott értéket előállító, innovatív vállalkozások.

Emellett fontos a diverzifikáció, hogy ne csak egy-két gazdasági szektor határozza meg a gazdaság egészének teljesítményét. Ehhez az emberekbe többet kell befektetni, minőségi oktatás és szakképzés, magas szintű egészségügy kell.

Lesz dolgunk elég, van mit helyreállítani - kezdi Ruff.

Be is jelent gyorsan két államtitkárjelöltet, az egyikük Csontos Bence, a bajai körzet tiszás győztese, szakpolitikai államtitkárnak pedig Bíró-Nagy Andrást, a Policy Solutions vezetőjét jelölik.

Államtitkárjelölt, szakpolitikai.

Ruff bemutatkozása közepesen terjengős élménybeszámolóval indul.

1990, 2010, 2026 - ezt a három dátumot emeli ki. Az első egy óriási lehetőség volt, hogy hazánk egy nyugati, demokratikus ország legyen. Hogy ez mennyire sikerült, az kérdéses - mondja. 2010 egy másik lehetőség volt, mi egyértelmű válasza volt a társadalmi többségnek, hogy leszámoljon a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon nevével fémjelzett korszak lezárására.

„A lehetőség óriási volt, a felhatalmazás hatalmas. És mi történt? Hát, talán a legrosszabb 16 év, amit az ország az elmúlt 35 évben látott.”

4 kétharmadot kapott az Orbán-kormány, hogy az országot jó irányba állítsa, de nem sikerült. Ez tegnap élte át igazán, amikor benézhetett a minisztériumba, amit holnap át fog venni a Karmelitában - mondja.

Ez hazugság - vág közbe Tuzson Bence, amikor Ruff a Karmelitában tapasztalt luxuskörülményekről beszél.

Ruff ezután még hosszan sorolja, mi mindent látott a tárlatvezetésen.

Majd azzal folytatja, hogy a féktelen, elrugaszkodott, urizáló gyűlölet ellen kapott kétharmados felhatalmazást az új kormány.

Tuzson Bence itt is közbeszól, figyelmeztetik is, hogy ne zavarja az ülést. Ruff ezután fordul rá arra, hogy miben lesz más, amit ő fog csinálni.

Az elmúlt években a magyar gazdaság az európai unióstól és a térségbeli országokétól elmaradó mértékben nőtt, a beruházások 25 százalékkal estek, a magyar ipar példa nélküli visszaesést mutatott - sorolja a látleletet. Az előző kormány mennyiségi szemléletű gazdaságfejlesztést valósított meg, egyre többen dolgoztak, nőttek az ipari beruházások, de ez egy összeszerelőüzem-modell volt.

Kezdetben ennek voltak előnyei, amíg olcsón lehetett új munkaerőt találni. De közben elmaradt a hatékonyság, a munkatermelékenység növekedése. A gazdaság bővülése csak a foglalkoztatottság növekedésével tartott lépést, a termelékenység nem nőtt. Ez volt a Fidesz-féle növekedési modell legnagyobb hátulütője. Hibás volt a Magyar Nemzeti Bank politikája is, hogy a forint leértékelésével euróban számolva olcsón tartotta a magyar munkaerőt, miközben ez inflációt gerjesztett.

Tarr expozéjában azt mondta, egy hónapja élünk egy szabad Magyarországon, jó érzés vitázó, mosolygó embereket látni az utcákon. Valódi párbeszédet remél.

Az elmúlt esztendők bűneiről beszélt, többek között, hogy megszűnt az emberek, a közélet és a politika közötti kapcsolat. Szerinte mindez tudatosan, megtervezve történt. Olyan dolgokat tett a kormány, amire senki sem kért tőlük, és olyan dolgokat nem tett, amiket mindenki várt volna tőle. Megszűntek a dialógusok.

“Az előző kormány valóságtól és emberektől való elszakadásának terméke lett, hogy ez az ország bő 10 éve boldogtalan és reménytelen állapotban leledzett” – mondta. Az előző kormány egyeseket felemelt, másokat tönkretett – a kisebb települések esetében különösen. Ezért olyan az oktatás és a kultúra, amilyen ma.

“Döbbenetes állapotban van az ország.” Számára a legfájóbb az, ami a kereszténységgel történt. Szerinte a KDNP-nek semmi köze a kereszténységhez és a demokráciához. Azok a közösségek, amik próbáltak túlélni, ezt úgy tették, mint a 80-as években, elbújva. A “párbeszéd keretei, formái és tartalmai” szűntek meg, ezért jutottunk ide Tarr szerint. Ellehetetlenítették, hogy értelmesen lehessen beszélgetni, mondatokat ragadtak ki (Tarr egyik mondata a Fidesz kampányának egyik fő eleme volt, miszerint “a választás után mindent lehet”).

Ennek 3 pontja: a termelékenység növekedésére alapozott modell, a mainál sokkal kiszámíthatóbb szabályozási környezet és olyan kiszámítható makrogazdasági pálya, amin eljutunk az euró bevezetéséhez.

A szokásos, karrierútról szóló életrajzi elemek helyett inkább olvassátok a vele készített tavaly októberi interjúnkat, amiben többek között a magyar euró bevezetésétől beszélt, valamint arról, hogy visszahoznák a katát, és bővítenék a CSOK-ot, a 13. havi nyugdíjat.

A cikk folytatódik

A fideszes Panyi Miklós is a bizottság tagja lesz majd, de összeférhetetlenség miatt még ő is csak tanácskozási joggal vesz részt az ülésen. A többiek:

A pénzügyminiszter-jelölt már a parlament szombati ülésén arról beszélt, hogy pótköltségvetést kell csinálni. Kármán András szavai nem meglepőek annak fényében, hogy egy nappal korábban kiderült: a távozó Orbán-kormány komplett romhalmazt csinált a büdzséből, az államháztartási hiány négy hónap alatt átlépte az éves cél 90 százalékát.

Tarr Zoltán utolsó meghallgatása következik a Társadalmi Részvétel Bizottságában. A bizottságról Magyar Péter korábban azt mondta a lényege, hogy az összes előterjesztés – a társadalmi egyeztetésen is túl – itt is át fog még menni, hogy a társadalom bármely csoportja elmondhassa a véleményét. A bizottságot a tiszás Jakab Zsuzsanna egészségügyi szakember, pedagógus és jogász vezeti.