Ruff Bálint, pénz- és igazságügyek: délre lezavarták az összes miniszterjelölti meghallgatást

A lakhatás támogatása fontos, ennek eszközrendszerét bővítik. De túlzottan a saját lakás támogatására és a keresleti oldalra fókuszáltak az elmúlt időszak intézkedései, ez oda vezetett, hogy elszálltak az árak, a lakhatási válság nem enyhült, hanem súlyosbodott. Nem visszafelé akarnak menni, hanem előre, mert sokkal komplexebb probléma a lakhatás támogatása. Nem lehet egy megoldással minden problémát megoldani, számos élethelyzet van, sokkal többféle támogatási programra van szükség.

a Társadalmi Részvétel Bizottságában 6 tiszás igen, 1 mi hazánkos nem szavazattal.

Szabadi István a Mi Hazánktól arról kérdezte Tarrt, milyen objektív mércék alapján fogják elosztani a pénzeket a civilek között. Tarr arról beszélt, hogy valódi civil részvételt szeretnének, transzparens döntéshozást akarnak – nem akarnak titkosított törvényeket hozni – , és hogy meg fognak válni az álcivil szervezetek képviselőitől, akik a Fidesz-KDNP-hez köthető delegáltak. Átvilágítják a civilek finanszírozásáért felelős Nemzeti Együttműködési Alap (NEA), de az egész forráselosztási mechanizmust újra fogják gondolni, amire erre a bizottságok is alkalmasak lesznek.

“Vége van a kampánynak. Én egy emelkedett és a pártpolitikától eltérő, azon fölülemelkedő beszédet szerettem volna hallani” – mondta a KDNP-s Hidvéghi Balázs, hozzátéve, hogy szerinte most egy kampánybeszédet hallott. Kéri, hogy ezen lépjenek túl, különösen egy ilyen bizottságban. A KDNP-s Rétvári Bence szerint óvatosabban kéne fogalmazni, amikor a Fidesz szavazói kapcsán “gondolkodásra nem túl igényes tömegekről” beszél a leendő miniszter. Tarr szerint valóban vége van a kampánynak, ennek örülni kell, hiszen az előző kormány milliárdokból támadnak.

Benne semmilyen harag nincs, megismétli, hogy a tatárjárás nem volt mérhető ahhoz, amit a Fidesz-KDNP tett az országgal az utóbb években, gyermekek tucatjai szorulnak pszichiátriai ellátásra, de sajnos nem működnek a pszichiátriák. Tarr a propaganda súlyos mentális következményeiről, a családokra gyakorolt hatásárról beszél. Azért kell erről beszélni, mert ebben éltünk. Rétváriék szerint Magyar Péter okozta a gyűlöletet, Tarr szerint ez csúsztatás, 2010 óta precízen terjesztik a gyűlöletet a hatalom megtartásának érdekében.

Rétvári Bence hitoktatásról, egyházi forráscsökkentésről kérdezett, Tarr szerint szó sincs megszorításokról, ezt a Fidesz-KDNP próbálta terjeszteni. Az egyházi intézmények finanszírozása nem fog megszűnni, de változni sem. Egy dolog változni fog: “az állam felelős a közfeladat ellátásért (szociális, oktatási, egészségügyi)”, és nem fogják rákényszeríteni a közösségeket, hogy ezeket átvegyék – de ha egy közösség így dönt, akkor közfeladat-átvállalás keretei közt átvehetik. Azt ígéri, vége lesz annak, hogy az egyházak akaratukon kívül, vagy üzleti okokból vesznek át állami feladatokat.

Rétvári Tarr véleményét kéri genderről, szexuális felvilágosításról és az emberi élet kezdetének időpontjáról. Ezt Tarr azzal hárítja, hogy ők nem aszerint fognak törvényt hozni, hogy ők mit gondolnak, mert ezekben a kérdésekben sokan gondolnak sokfélét, és nekik az ő feladatuk ezen emberek képviselete is. Ezért aztán ezeket a kérdéseket meg fogják vitatni. Az előző kormánnyal szemben ők nem fogják osztályozni az embereket, nem fogják nemzeti oldalra és országrontókra osztani az országot.

Ez egyszerre bír szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel. Magyarországon a második legmagasabb a vagyonok szélsőséges eloszlása az EU-ban. Azért is van rá szükség, mert a magyar adórendszer egyik alapja a fogyasztás, márpedig a vagyonosok a vagyonuk egy jelentős részét nem fogyasztásra költik.

2028-tól vezethetik be, akkorra már elkészülhetnek azok az adatbázisok, amik ennek kiróvásához kellenek. Nem lesz effektív teher az érintetteknek, az adóhivatal ki tudja róni az adót, amit persze az adózó kérhet módosítani. „De ezzel a lakosság döntő többségének nem lesz feladata.” A beszedés nehézségeivel kapcsolatos kritikákról azt mondta, hogy az 1 százalékos kulcs miatt "nem lesz nagy az ösztönzöttség az adó elkerülésére". A nemzetközi tapasztalatok alapján azt mondta, akkor sikeres egy ilyen adó, ha széles az adóalap és alacsony a kulcs - Magyarországon ilyen vagyonadót terveznek.

Hatékonyabb gazdaságot szeretnének, a legnagyobb hatékonysági tartalék a kkv-kban van, technológiai megújítás, digitalizáció, kilépés az exportpiacokra, bekapcsolódás a külföldi nagyvállalatok szállítói láncolatába - sorolta a lehetőségeket. Nem általában van baj a Magyarországra érkező nagyvállalatokkal, hanem egyrészt az a baj, ha nem tartják be a szabályokat, másrészt az, hogy nincs a jelenlétüknek tovagyűrűző hatása. Az ilyen beruházásokat a jövőben úgy kell támogatni, hogy az segítse: minél több hazai beszállító legyen.

Az adózásnál nem önmagában az adó a teher, hanem az adminisztráció. Ezért is fontos a kata újbóli széles körben elérhetősége, mert ez megszabadítja az adminisztratív tehertől a legkisebb vállalkozásokat.

Arról is beszélt, hogy vannak egészen kis adók, amiknek a behajtása többe kerül, mint amennyi bevételt hoznak, ezek felülvizsgálata is az egyszerűsítés irányába mutat. A legnagyobb baj, hogy folyton változnak az adók, és a vállalkozások nem kapnak elég időt felkészülni.

Bencsik János, aki egyben a pénzügyi és költségvetési bizottság elnöke, elég rendesen megdicsérte a miniszterjelöltet, és abban is egyetértett a leendő miniszterrel, hogy "a magyar gazdaság olyan szinten van, ahonnan van továbblépésre lehetőség".

A pótköltségvetés kapcsán az IMF-ről, a velük való kapcsolat tovább mélyítéséről kérdezte Kármánt. Szintén kérdezte az úgynevezett rezsivédelemről, hozzátéve, hogy lehet azon vitatkozni, a mostani rendszer optimális-e vagy sem. Hogyan tervezik a különadók kivezetését úgy, hogy ne nőjenek a lakossági rezsiköltségek, mit gondolok a férfiak 40 év utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségéről, várható-e a nyugdíjkorhatár emelése? - sorolta további kérdéseit, befejezve a kérdések körét.

Ezt már csak azért is mondja, mert a Mi Hazánk az egyetlen párt, aminek az elnökét törölték a Facebookról. Apáti kérdései elsősorban egyébként a vagyonvisszaszerzés módozataira irányulnak.

Ne zárkózzanak el olyan képviselők javaslataitól, akik hosszú ideje végeznek parlamenti munkát - mondja Apáti, aki végezetül a józan paraszti eszét is felajánlja.

Szakpolitikai kérdéseket tesz fel konstruktív hangvételben - ígéri Juhász Hajnalka (KDNP), aki arra kíváncsi többek közt, hogy mi az álláspontja a Tisza-kormánynak a migrációs paktummal kapcsolatban, és arra is kíváncsi, hogy támogatják-e Ukrajna csatlakozási kérelmét, illetve rákérdez a védett benzinárra is.

A kérdések között szerepelt, hogy mi lesz az előző kormány adóintézkedéseivel, például anyák adómentességével, családi szja-kedvezménnyel, a 13. és 14. havi nyugdíjjal.

Megkérdezték azt is, hogy Kármán támogatja-e az ÁSZ elnökének lemondatását.

Radics Béla szerint a Fidesz kihúzta a csávából az országot, 15 ezermilliárdot elvettek a multiktól és bankoktól és annak egy része "oda lett adva az embereknek", majd azt kérdezte, mik Kármán tervei ezekkel a "nemzeti vívmányokkal"?

De csak azért, mert Ruff Bálint felszólalása alatt közbeszólt néhányszor. Aztán azért jelezte, hogy sérelmezi (még mindig) az időkorlátozást.

Majd meglepetését fejezte ki, miszerint „nem miniszteri programot, hanem elég zagyva, hazugságokkal teli, politikai gyűlöletkeltést hallhattunk.”

A fékek és ellensúlyok rendszerének lebontásáról beszél a Tisza-kormány kapcsán, mondván, utoljára Tildy Zoltánt távolították el így a posztjáról.

Gyorstalpaló: Tildy Zoltánt 1948. július 31-én mondatták le a köztársasági elnöki posztról, a kékcédulás választás után, Csornoky Viktor hazaárulás vádjával történő koholt letartóztatása miatt. Tildy, aki Csornoky apósa volt, ezután majdnem 8 évig házi őrizetben élt.

Tuzson tehát mindig Sulyok Tamás és a többi közjogi méltóság lemondásra való felszólítása miatt van felháborodva, szerinte ugyanis a demokrácia lényege, hogy ezek az intézmények ciklusokon íveltek át.

„Hogy önök el akarják őket távolítani és saját embereiket akarják beültetni, azt bizonyítja, hogy le akarják bontani a fékek és ellensúlyok rendszerét” - mondja a leköszönő igazságügyi miniszter.

Akinek a kormánya az elmúlt bő másfél évtizedben a saját embereit ültette ezekbe a pozíciókba - de ezt csak én teszem hozzá.

A gyűlöletkeltést nem csak Tuzson, de például a bizottság fideszes tagja, Szűcs Gábor is Ruff fejére olvasta.

Az eddigi gyakorlat szerint itt is csomagban teszik fel azokat, és a végén válaszolja meg azokat a miniszterjelölt.

Amivel egyidejűleg bemutatják a középtávú makrogazdasági-költségvetési pályát, ami megmutatja, hogyan lehet eljutni 2030-ig az euró bevezetésének feltételeihez.

A leendő pénzügyminiszter azt is bejelentette, hogy heteken belül nyilvánosságra hozzák a költségvetés valós helyzetét, majd nyár végéig beterjesztik a parlamentnek az idei költségvetés felülvizsgálatát. Ezt, vagyis hogy pótköltségvetésre lesz szükség idén, már szombaton, a parlament alakuló ülésén elmondta az újságíróknak.

Minden lehetséges uniós forrást hazahoznak, hiteles költségvetési politikát csinálnak, amivel csökkenteni lehet az államadósság finanszírozásának terheit, mert a hitelesség kedvezőbb hozamokkal járhat. Említette, hogy mennyivel kerül több GDP-arányosan a magyar adósságfinanszírozás, mint a lengyel: majdnem a kétszerese.

Ebben már javulás látszik, április 12-e óta meredeken esnek az állampapírhozamok, ha tartós marad a 2 százalékpontos hozamcsökkenés, ami a hosszabb lejáratú állampapíroknál bekövetkezett, az négy év alatt 2400 milliárdot eredményezhet.

"Ha 20-30 százalékos túlárazással számolunk, több ezermilliárd forintot lehet nyerni az állami beruházások körüli korrupció megszüntetésével" - említett egy további egyenlegjavító lehetőséget. A korrupció kapcsán arról is beszélt, hogy az állami monopóliumokból származó bevételek jelentős része kétes célokra megy, és konkrétan meg is említette a Szerencsejáték Zrt.-t. De, ahogy már többször ígérték, a propagandacélokra elköltött százmilliárdokat és az értelmetlen kiadásokat is említette, mint amiket felülvizsgálnak.

Visszaállítani a jogállamot, ez a legfontosabb feladat - folytatja Ruff Bálint. Szerinte ha az embert a hazája hívja, akkor menni kell, ő pedig szívesen lesz annak a minisztériumnak a vezetője, ami a rendszerváltásban részt vesz a jogállami keretek között.

Majd újra a féktelen pazarlásról beszél, megígéri, hogy majd beszámol „a valaha volt legnagyobb politikai, gazdasági és egyéb dolgokra” vonatkozó átvilágításról.

Azt ígéri, hogy a titkosszolgálat visszakerül a belügy-, honvédelmi- és igazságügyi minisztérium alá, a KSH szakmai kontrollja pedig a pénzügyminiszterhez és önálló intézmény lesz, aminek a számainak újra lehet majd hinni.

Ruff arról beszél, hogy politikai elemző szerepe lesz a minisztériumának, nem fog törvényeket kidolgozni.

„Az én feladatom az, hogy mindenben segítsem a miniszterelnök és minden miniszter munkáját, hogy tartsuk magunkat ahhoz, amit ígértünk, hogy azt minden megvalósítsuk” - fogalmaz.

Van egy 398 soros táblázata azokról a dolgokról, amiket nem szabad elfelejteni, az utolsó sor az „oroszok visszahívása az országba”.

„Én nem vagyok elszámoltató, az én dolgom az, hogy a teret biztosítsam arra, hogy egy másik hatalmi ág tegye a dolgát, ahogy szeretné, hogy történjenek a dolgok” - mondja.

A minisztériumról szólva elmondja, hogy lesz stratégiai államtitkárság, szakpolitikai, és lesz kommunikációs is, aminek a feladata, „hogy egyszer és mindenkorra átnézze a kommunikációs szerződéseket”. Majd megígéri, hogy törvénybe iktatják, hogy a magyar állam soha többet nem terjeszthet gyűlöletet, lejáratást.

A vagyonvisszaszerzési hivatalól azt mondja, hogy „a legdurvább és legbiztosabb jogállami keretek közt áll fel”, és ha minden jól megy, július elsejétől munkába is áll és teszi a dolgát.

A médiával kapcsolatban azt mondja: 3 sajtószóvivő tájékoztat majd, ez egy szolgálat lesz. Mértékletesség, kötelességtudat, hazaszeretet - ezeket mondja.

Azon fogunk dolgozni a nap 24 órájában, hogy ezt a rengeteg bűnt, amit önök elkövettek az elmúlt 16 évben, megpróbáljuk helyrehozni - mondja, még mindig Tuzson Bencének címezve szavait.

A mediánkeresetnél kevesebbet keresőknek, vagyis a keresettel rendelkezők felének csökkenni fog az szja-ja az adójóváírás miatt. Ennek részleteit már ismertette Kapitány István áprilisban, ennél többet, például a bevezetés határidejét, most sem mondott Kármán András.

Azt is mondta, hogy terveznek áfacsökkentést.

Tarr szerint korábban társadalom mérnökösködés folyt, olyan tömeget akartak létrehozni, ami mindig megszavazza a Fideszt – de szerinte a magyarokban megvolt az igény a közös gondolkodás, és hiába „főzték” őket hosszasan „előbb-utóbb észrevettük”, hogy “ez most már nagyon meleg kezd lenni”.

A Nemzeti Konzultáció szerinte borzalmas pusztítást okoztak, amik a választás utolsó pillanatáig folytak. Más céljuk nem volt, mint „a gyűlöletkeltés”, az emberek szétválasztása. “Szerencsére ez nem sikerült, mert a magyarok szabadságszeretők”.

Erős, önrendelkezésre képes közösségekben hisznek a Tiszánál. Olyan közösségekben gondolkodunk, amely közösségek összeállva és egymással beszélgetve képesek részt venni a források elosztásában, a döntéshozatalban.

A civil szó szerinte szitokszóvá vált, aminek Tarr szerint komoly oka volt, mert sok civil szervezet visszaélt azokkal a lehetőségekkel, amik a rendelkezésükre álltak. De szeretnék meghallgatni a civileket, és nem csak azokat, akik a kormányhoz közel állnak.

Neuralgikus pontnak nevezi az egyházak ügyét, amik autonómiáját szeretnék tiszteletben tartani. A református egyházból állítása szerint már megkeresték, hogy ki legyen a püspökválasztás nyertese, de megmondta, hogy ez most már nem így működik. Mesél olyan püspöki konferenciáról, ahol előre megírták a résztvevőknek a felszólalásokat.