Ruff Bálint, pénz- és igazságügyek: délre lezavarták az összes miniszterjelölti meghallgatást

Hatékonyabb gazdaságot szeretnének, a legnagyobb hatékonysági tartalék a kkv-kban van, technológiai megújítás, digitalizáció, kilépés az exportpiacokra, bekapcsolódás a külföldi nagyvállalatok szállítói láncolatába - sorolta a lehetőségeket. Nem általában van baj a Magyarországra érkező nagyvállalatokkal, hanem egyrészt az a baj, ha nem tartják be a szabályokat, másrészt az, hogy nincs a jelenlétüknek tovagyűrűző hatása. Az ilyen beruházásokat a jövőben úgy kell támogatni, hogy az segítse: minél több hazai beszállító legyen.

Az adózásnál nem önmagában az adó a teher, hanem az adminisztráció. Ezért is fontos a kata újbóli széles körben elérhetősége, mert ez megszabadítja az adminisztratív tehertől a legkisebb vállalkozásokat.

Arról is beszélt, hogy vannak egészen kis adók, amiknek a behajtása többe kerül, mint amennyi bevételt hoznak, ezek felülvizsgálata is az egyszerűsítés irányába mutat. A legnagyobb baj, hogy folyton változnak az adók, és a vállalkozások nem kapnak elég időt felkészülni.

Bencsik János, aki egyben a pénzügyi és költségvetési bizottság elnöke, elég rendesen megdicsérte a miniszterjelöltet, és abban is egyetértett a leendő miniszterrel, hogy "a magyar gazdaság olyan szinten van, ahonnan van továbblépésre lehetőség".

A pótköltségvetés kapcsán az IMF-ről, a velük való kapcsolat tovább mélyítéséről kérdezte Kármánt. Szintén kérdezte az úgynevezett rezsivédelemről, hozzátéve, hogy lehet azon vitatkozni, a mostani rendszer optimális-e vagy sem. Hogyan tervezik a különadók kivezetését úgy, hogy ne nőjenek a lakossági rezsiköltségek, mit gondolok a férfiak 40 év utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségéről, várható-e a nyugdíjkorhatár emelése? - sorolta további kérdéseit, befejezve a kérdések körét.

Ezt már csak azért is mondja, mert a Mi Hazánk az egyetlen párt, aminek az elnökét törölték a Facebookról. Apáti kérdései elsősorban egyébként a vagyonvisszaszerzés módozataira irányulnak.

Ne zárkózzanak el olyan képviselők javaslataitól, akik hosszú ideje végeznek parlamenti munkát - mondja Apáti, aki végezetül a józan paraszti eszét is felajánlja.

Szakpolitikai kérdéseket tesz fel konstruktív hangvételben - ígéri Juhász Hajnalka (KDNP), aki arra kíváncsi többek közt, hogy mi az álláspontja a Tisza-kormánynak a migrációs paktummal kapcsolatban, és arra is kíváncsi, hogy támogatják-e Ukrajna csatlakozási kérelmét, illetve rákérdez a védett benzinárra is.

A kérdések között szerepelt, hogy mi lesz az előző kormány adóintézkedéseivel, például anyák adómentességével, családi szja-kedvezménnyel, a 13. és 14. havi nyugdíjjal.

Megkérdezték azt is, hogy Kármán támogatja-e az ÁSZ elnökének lemondatását.

Radics Béla szerint a Fidesz kihúzta a csávából az országot, 15 ezermilliárdot elvettek a multiktól és bankoktól és annak egy része "oda lett adva az embereknek", majd azt kérdezte, mik Kármán tervei ezekkel a "nemzeti vívmányokkal"?

De csak azért, mert Ruff Bálint felszólalása alatt közbeszólt néhányszor. Aztán azért jelezte, hogy sérelmezi (még mindig) az időkorlátozást.

Majd meglepetését fejezte ki, miszerint „nem miniszteri programot, hanem elég zagyva, hazugságokkal teli, politikai gyűlöletkeltést hallhattunk.”

A fékek és ellensúlyok rendszerének lebontásáról beszél a Tisza-kormány kapcsán, mondván, utoljára Tildy Zoltánt távolították el így a posztjáról.

Gyorstalpaló: Tildy Zoltánt 1948. július 31-én mondatták le a köztársasági elnöki posztról, a kékcédulás választás után, Csornoky Viktor hazaárulás vádjával történő koholt letartóztatása miatt. Tildy, aki Csornoky apósa volt, ezután majdnem 8 évig házi őrizetben élt.

Tuzson tehát mindig Sulyok Tamás és a többi közjogi méltóság lemondásra való felszólítása miatt van felháborodva, szerinte ugyanis a demokrácia lényege, hogy ezek az intézmények ciklusokon íveltek át.

„Hogy önök el akarják őket távolítani és saját embereiket akarják beültetni, azt bizonyítja, hogy le akarják bontani a fékek és ellensúlyok rendszerét” - mondja a leköszönő igazságügyi miniszter.

Akinek a kormánya az elmúlt bő másfél évtizedben a saját embereit ültette ezekbe a pozíciókba - de ezt csak én teszem hozzá.

A gyűlöletkeltést nem csak Tuzson, de például a bizottság fideszes tagja, Szűcs Gábor is Ruff fejére olvasta.

Az eddigi gyakorlat szerint itt is csomagban teszik fel azokat, és a végén válaszolja meg azokat a miniszterjelölt.

Amivel egyidejűleg bemutatják a középtávú makrogazdasági-költségvetési pályát, ami megmutatja, hogyan lehet eljutni 2030-ig az euró bevezetésének feltételeihez.

A leendő pénzügyminiszter azt is bejelentette, hogy heteken belül nyilvánosságra hozzák a költségvetés valós helyzetét, majd nyár végéig beterjesztik a parlamentnek az idei költségvetés felülvizsgálatát. Ezt, vagyis hogy pótköltségvetésre lesz szükség idén, már szombaton, a parlament alakuló ülésén elmondta az újságíróknak.

Minden lehetséges uniós forrást hazahoznak, hiteles költségvetési politikát csinálnak, amivel csökkenteni lehet az államadósság finanszírozásának terheit, mert a hitelesség kedvezőbb hozamokkal járhat. Említette, hogy mennyivel kerül több GDP-arányosan a magyar adósságfinanszírozás, mint a lengyel: majdnem a kétszerese.

Ebben már javulás látszik, április 12-e óta meredeken esnek az állampapírhozamok, ha tartós marad a 2 százalékpontos hozamcsökkenés, ami a hosszabb lejáratú állampapíroknál bekövetkezett, az négy év alatt 2400 milliárdot eredményezhet.

"Ha 20-30 százalékos túlárazással számolunk, több ezermilliárd forintot lehet nyerni az állami beruházások körüli korrupció megszüntetésével" - említett egy további egyenlegjavító lehetőséget. A korrupció kapcsán arról is beszélt, hogy az állami monopóliumokból származó bevételek jelentős része kétes célokra megy, és konkrétan meg is említette a Szerencsejáték Zrt.-t. De, ahogy már többször ígérték, a propagandacélokra elköltött százmilliárdokat és az értelmetlen kiadásokat is említette, mint amiket felülvizsgálnak.

Visszaállítani a jogállamot, ez a legfontosabb feladat - folytatja Ruff Bálint. Szerinte ha az embert a hazája hívja, akkor menni kell, ő pedig szívesen lesz annak a minisztériumnak a vezetője, ami a rendszerváltásban részt vesz a jogállami keretek között.

Majd újra a féktelen pazarlásról beszél, megígéri, hogy majd beszámol „a valaha volt legnagyobb politikai, gazdasági és egyéb dolgokra” vonatkozó átvilágításról.

Azt ígéri, hogy a titkosszolgálat visszakerül a belügy-, honvédelmi- és igazságügyi minisztérium alá, a KSH szakmai kontrollja pedig a pénzügyminiszterhez és önálló intézmény lesz, aminek a számainak újra lehet majd hinni.

Ruff arról beszél, hogy politikai elemző szerepe lesz a minisztériumának, nem fog törvényeket kidolgozni.

„Az én feladatom az, hogy mindenben segítsem a miniszterelnök és minden miniszter munkáját, hogy tartsuk magunkat ahhoz, amit ígértünk, hogy azt minden megvalósítsuk” - fogalmaz.

Van egy 398 soros táblázata azokról a dolgokról, amiket nem szabad elfelejteni, az utolsó sor az „oroszok visszahívása az országba”.

„Én nem vagyok elszámoltató, az én dolgom az, hogy a teret biztosítsam arra, hogy egy másik hatalmi ág tegye a dolgát, ahogy szeretné, hogy történjenek a dolgok” - mondja.

A minisztériumról szólva elmondja, hogy lesz stratégiai államtitkárság, szakpolitikai, és lesz kommunikációs is, aminek a feladata, „hogy egyszer és mindenkorra átnézze a kommunikációs szerződéseket”. Majd megígéri, hogy törvénybe iktatják, hogy a magyar állam soha többet nem terjeszthet gyűlöletet, lejáratást.

A vagyonvisszaszerzési hivatalól azt mondja, hogy „a legdurvább és legbiztosabb jogállami keretek közt áll fel”, és ha minden jól megy, július elsejétől munkába is áll és teszi a dolgát.

A médiával kapcsolatban azt mondja: 3 sajtószóvivő tájékoztat majd, ez egy szolgálat lesz. Mértékletesség, kötelességtudat, hazaszeretet - ezeket mondja.

Azon fogunk dolgozni a nap 24 órájában, hogy ezt a rengeteg bűnt, amit önök elkövettek az elmúlt 16 évben, megpróbáljuk helyrehozni - mondja, még mindig Tuzson Bencének címezve szavait.

A mediánkeresetnél kevesebbet keresőknek, vagyis a keresettel rendelkezők felének csökkenni fog az szja-ja az adójóváírás miatt. Ennek részleteit már ismertette Kapitány István áprilisban, ennél többet, például a bevezetés határidejét, most sem mondott Kármán András.

Azt is mondta, hogy terveznek áfacsökkentést.

Tarr szerint korábban társadalom mérnökösködés folyt, olyan tömeget akartak létrehozni, ami mindig megszavazza a Fideszt – de szerinte a magyarokban megvolt az igény a közös gondolkodás, és hiába „főzték” őket hosszasan „előbb-utóbb észrevettük”, hogy “ez most már nagyon meleg kezd lenni”.

A Nemzeti Konzultáció szerinte borzalmas pusztítást okoztak, amik a választás utolsó pillanatáig folytak. Más céljuk nem volt, mint „a gyűlöletkeltés”, az emberek szétválasztása. “Szerencsére ez nem sikerült, mert a magyarok szabadságszeretők”.

Erős, önrendelkezésre képes közösségekben hisznek a Tiszánál. Olyan közösségekben gondolkodunk, amely közösségek összeállva és egymással beszélgetve képesek részt venni a források elosztásában, a döntéshozatalban.

A civil szó szerinte szitokszóvá vált, aminek Tarr szerint komoly oka volt, mert sok civil szervezet visszaélt azokkal a lehetőségekkel, amik a rendelkezésükre álltak. De szeretnék meghallgatni a civileket, és nem csak azokat, akik a kormányhoz közel állnak.

Neuralgikus pontnak nevezi az egyházak ügyét, amik autonómiáját szeretnék tiszteletben tartani. A református egyházból állítása szerint már megkeresték, hogy ki legyen a püspökválasztás nyertese, de megmondta, hogy ez most már nem így működik. Mesél olyan püspöki konferenciáról, ahol előre megírták a résztvevőknek a felszólalásokat.

A vállalati adóztatásban megszüntetik azokat a torzításokat, amik a piaci szereplőket egymáshoz képest versenyelőnybe vagy -hátrányba hozzák. "A különadók egyik napról a másikra megszüntetése nem reális a költségvetés helyzete miatt", de stabil és az érintetteket egyformán terhelő rendszerre állnak át.

• Az adókedvezmények szövevényes rendszerét átvizsgálják, megszüntetik az indokolatlan, politikai szempontú adókedvezményeket.
• Megszüntetik a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó kedvezményes szabályokat.
• Biztosítják a magántőkealapok átláthatóságát.
• Megszüntetik a köz- és magánvagyon átláthatatlan keveredését.

Ezzel szakítani fognak: négyéves, előre jelezhető költségvetési pályában gondolkodnak, ami hiteles, nem változnak a prioritások egyik hónapról a másikra. A költségvetési politika hitelessége nem egy-egy hónapon vagy egy év hiányszámán múlik.

A középtávú terv lehetővé teszi, hogy a hiánycsökkentés, az államadósság kezelése és gazdaságösztönzést célzó intézkedések egymással harmóniában lesznek.

A költségvetést a piaci elemzők által is reálisnak tartott, konzervatív makropálya alapján tervezik meg. Emellett visszatérnek ahhoz, hogy a költségvetési törvényt ősszel alkotják meg, amikor már láthatók a jövő évi tervek. Minden költségvetési módosítást a parlamentnek kell végrehajtani.

Kármán András ígérte, hogy rendszeresen lesznek elemzői háttérbeszélgetések és sajtótájékoztatók a költségvetési folyamatok alakulásáról. A költségvetés végrehajtása a mainál sokkal átláthatóbb, nyomon követhetőbb lesz.

“Hiába a propaganda dübörgése, az embereknek elege lett ebből” – mondta Tarr, aki szerint az emberek már nem csak olcsó tejet, vajat és tejfölt akarnak venni, de részt akarnak venni a társadalmi párbeszédben. A Tisza szeretné, hogy az emberek részt vegyenek a közéletben. Szerinte számtalan jelét mutatta a párt ennek az elköteleződésnek – nem ismerték egymást kollégiumi szobákból, “hanem úgy jöttünk össze, mint akik egy ügyért szeretnénk tenni. Egyikünk sem politikus, nézzék el nekünk” – mondta Tarr, majd helyesbített, hogy most már azok, de szeretnék helyretenni azt, amit a korábbi politikusok elrontottak.

Kiemeli az országjárást, a beszélgetéseket, amik segítették létrehozni a programjukat – nem úgy, mint ahogy a “jobb napokat látott Index”-en mesterséges intelligenciával létrehozott kamu program.

A bizottság szerinte abban fog segíteni, hogy hogyan lehet a társadalmi párbeszédet a lehető legszélesebb körben kiterjeszteni, ahhoz, hogy ezek a beszélgetések eljussanak az országházba, ahol aztán jogszabály formájában testet ölthetnek – mindezzel meg akarják akadályozni azt, amit a Fidesz csinált, hogy nem figyelt oda az emberekre.

Kármán megemlítette a katázás kibővítését, de részleteket nem mondott róla.

A költségvetésre tért át: tavaly 46-szor írta felül a kormány a költségvetés, ezzel több mint 2000 milliárd forint sorsát írta át utólag, parlamenti jóváhagyás nélkül. Az idei költségvetést 2025 nyarán fogadták el, év végéig már nyolcszor módosították. A GDP-arányos tervezett hiány még az év kezdete előtt 5 százalékra ugrott 4 százalék alól, és a tervezett teljes költségvetési tartalékot elköltötték.