Formálódni látszik a Fideszen belüli önkritikus front, leginkább az olyan, korábban is „emberarcúként” számon tartott politikusok megszólalásai mentén, mint Navracsics Tibor, Ferenczi Orsolya vagy Cser-Palkovics András. Utóbbi most a Mandinernek adott interjújában kritizálta az előző kormánypárt működését, bár persze Székesfehérvár fideszes polgármestereként rögtön az elején tagadta a klikkesedést:

„A múlt héten volt egy találkozó Navracsics Tiborral és másokkal, például Ferencz Orsolyával, illetve polgármesterekkel, akik egyetértenek abban, hogy pártállástól függetlenül meg kell erősíteni a helyi közösségeket, a lakóhelyünk iránti elkötelezettséget. (...) Nem klikkesedünk vagy platformozunk, a kezdeményezés célja, hogy őszintén elmondjuk egymásnak a véleményünket.” Úgy látszik, a választás előtt csak partikuláris témákban kritikus Cser-Palkovicsnak mostanság akad markáns véleménye, amit még Orbán Viktorral is megosztott.

„Neki is elmondtam: valahogy fel kell oldani az ellentmondást, hogy az ő személye nagyon fontos a közösség számára, de immáron van egy része az országnak, amely elsősorban miatta utasítja el a Fidesz politikáját. Nem egyszerű.”

Szerinte túlzásba vitték az „elmúltnyolcévezést”, és Orbán „részéről a megújulást mutató első gesztus volt, hogy nem ült be a parlamentbe, most viszont indul a tisztújításon. Jövőre lesz egy újabb kör. Az új irányhoz új szereplők is kellenek, akár olyanok, akikről ma még nem is tudunk.” Szerinte újra kell építeni a közösséget, „aztán meglátjuk, ki lesz a listavezető 2030-ban”.

A Fideszből kiugrott Magyar Péter kapcsán azt mondta, nem szereti az árulózást. „Nem viszi előre ezt az oldalt, érdemes azokra is tekintettel lenni, akik úgy élik meg, nem ők hagyták ott a Fideszt, hanem fordítva. Gondoljuk át: ebből az is következik, hogy nem lehetetlen őket ismét megszólítani. Más hangnemmel, más kommunikációval, bizonyos értékeket egyértelművé téve sikerülni fog.”

„Ha valamit a Tisza tanulhat a mi hibáinkból, az az, hogy hatalmi pozícióból nem lehet arrogánsan, rossz stílusban kommunikálni.”

Arról, hogy az új kormány bizonyos ügyekben hasonló állásponton van, mint az előző, azt mondta, „ez arra is utal, hogy a Fideszre nemet mondó több mint hárommillió embernek nem elsősorban tartalmi problémája akadt velünk. Stílus, arrogancia, sokszor a gesztusok helyett is erőből politizálás vezetett ide. Meg a korrupciós történetek.” Erre később rá is tért Balásy Gyula pityergős interjúja és az NKA-botrány kapcsán.

Azt mondta, a fiataloknak és a Fideszből kiábrándult középosztálynak fontos az európai közösséghez tartozás. „Nem tudtuk hitelesen közvetíteni nekik, miért is vagyunk ennyire kritikusak Brüsszellel, és arról sem biztosítottuk őket, hogy nem lépünk ki az unióból. Egyértelműbben kell megfogalmazni, hogy hová tartozunk, mely szövetségnek vagyunk a része.”

„A szembenézésnek a morális mellett jogi természete is kell hogy legyen. De egy jogállamban az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, az ítélet a bíróságok dolga, az eljárásokat szabályosan le kell folytatni” – mondta, hozzátéve, „lehetséges, hogy valami jogilag teljesen rendben van, de politikai károkat okozott a Fidesznek. Ezzel a felálló új frakciónak is kezdenie kell valamit. Nem tudunk úgy továbbmenni, ha ezeket az ügyeket nem zárjuk le.”

Sőt:

„Először is: a Balásy-féle struktúra kialakítása nettó politikai hiba volt. Ezért azoké a felelősség, akik kialakították, tűrték, és nem változtattak rajta. Nem lehet ezt a teljes politikai közösség nyakába varrni.”