Tanács Zoltán részletesen elmagyarázta, mi volt a gáz a Nobel-díjas Krausz Ferenc alapítványának 262 milliárdjával

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter hosszú, kifejtős fb-posztban magyarázta el a nagyközönségnek, hogy az új kormány miért fogja felmondani a Nobel-díjas kutató, Krausz Ferenc Élvonal nevű alapítványával Orbánék által a választások előtt kötött szerződést, amely összesen 260,7 milliárd forint közpénzt juttatna az alapítványnak. A szöveg az „A tudományt támogatni kell. De nem így.” felütéssel indul.

Nem azért szakítanak Krauszékkal, mert a kormány ne támogatná a magyar tudományt , hanem éppen ellenkezőleg - mondja Tanács. Szerinte nem az a kérdés, hogy egyetértenek-e az Élvonal fő céljaival, vagyis a csúcskutatás támogatásával és kiemelkedő kutatók idevonzásával.

„A kérdés az, hogy elfogadható-e, hogy egy választások előtt megkötött, hosszú évekre szóló szerződéssel több százmilliárd forintnyi közpénzt egy KEKVA-modellre épülő, szűk döntéshozói kör által irányított alapítványhoz szervezzenek ki úgy, hogy a mindenkori demokratikus kormányzatnak később alig maradjon valódi rálátása és ráhatása a pénzek felhasználására. Mindezt ráadásul úgy, hogy a meglévő kutatási, tehetséggondozási és innovációs ökosztisztémával párhuzamos rendszereket alakítunk ki. Erre a válasz: nem.”

Ezután képbe helyezi a szerződés méreteit: az Élvonalnak a 2026–2031 közötti időszakra 261,7 milliárd forintos támogatási keretet irányoztak elő, ami évente kb 40–50 milliárd forintos közpénzmozgást jelent. Ez az összeg a teljes hazai K+F-re fordított állami költésnek durván az egyötöde. „Vagyis nem egy kisebb szakmai programról beszélünk, hanem a magyar tudományfinanszírozás egészét befolyásoló döntésről.”

Tanács ezután azt részletezi, hogy „a program céljai között szerepel 75 tudásközpont, illetve kutatócsoport felépítése 2031-ig, 55 ezer diák bevonása tehetséggondozási programokba, 60 know-how, 15 nemzetközi szabadalmi bejelentés és 15 spin-off vállalkozás létrehozása, valamint egy új ÉLVONAL Központ felépítése Budapesten.” Ez az új miniszter szerint „már nem egyszerű támogatási konstrukció, hanem egy alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra közpénzből történő felépítése.”

Tanács így foglalja össze a Tisza fenntartásainak lényegét:

„A probléma az, hogy az egész konstrukció egy olyan logikára épül, amelyet a magyar felsőoktatás KEKVA-modelljénél már megismertünk: közvagyon és közfeladat kiszervezése alapítványi formába, hosszú távú szerződésekkel, erős politikai időzítéssel, korlátozott demokratikus kontrollal.”

Akit részletes kifejtés is érdekel, itt elolvashatja a teljes bejegyzést.