Ez volt a Tisza-frakció és az új ellenzék első parlamenti vitája

Köszönjük a figyelmet!

A fideszes Hegedűs Barbara arról kérdezett, hogy mi lesz a sorsa 2027-től a hazai MotoGP-futamoknak. Egy ilyen volumenű esemény elmaradása óriási veszteség lenne a környező településnek és az országimázsnak. Azt kérdezte, hogy tudják-e garantálni, hogy az idei hazai futam nem marad el, és 2027-től is meglesznek rá a megfelelő állami támogatások.

Pósfai Gábor belügyminiszter azzal kezdte, hogy a versennyel kapcsolatos feladatokat ellátó Zrt.-k tájékoztatása szerint rendben haladnak, nincs akadálya a futamok megrendezésének. A helyzet viszont a jövőt nézve bonyolultabb, itt is sok felháborító dologra bukkantak. 2023-ban 10 évre kötött szerződést a HUMDA, de közben fizetésképtelenné vált, közben a magyar állam a hajdúnánási pályát sem tudta megépíteni, a felelősöket meg kellene találni. Jogtulajdonosváltás után a tíz éves szerződést vitatják, emiatt a 2027-es versenynaptárban egyelőre nem szerepel. Áttekintik az eddigi tapasztalatokat, és így fognak dönteni.

Megszüntetik-e az ápolók felesleges terheit? – kérdezte az egészségügyi minisztert Szabadi István (Mi Hazánk). Úgy kezdte: egyetért azzal, hogy leszerelik a kórházakban az arcfelismerő kamerákat. De probléma, hogy idén januártól ápolástámogató rendszer (átr) néven olyan technikai fejlesztést valósítottak meg, ami további terheket okoz az ápolóknak.

Hegedűs Zsolt szerint a kamerák leszerelése szimbolikus lépés is, amit július 1-re, a Semmelweis-napra leszerelik a kamerákat; jelzi, hogy szakmai egészségügyi irányítása lesz. Az átr célja hosszú távon az adminisztráció csökkentése, de az átmenet valóban többletterhet jelent. A bevezetése óta érkezett visszajelzések alapján azonban a rendszer felülvizsgálatára van szükség. Szükség esetén a rendszer használatát átmenetileg fel is függeszthetik.

Nacsa Lőrinc azt kérdezte Tarr Zoltántól, hogy megőrzi-e a kormány a határon túli magyarok támogatását. A KDNP-s képviselő azt mondta, az előző kormány támogatásokkal is bizonyította, hogy felelősséget érez a határon túli magyarokért, ezután hosszan sorolta a támogatásokat.

A kultuszminiszter azt mondta, ez a kérdés csak az ellenzékben és az ellenzék által merült fel a kampány során, számtalanszor elmondták, hogy kiállnak a határon túli magyarok mellett, és mindent meg fognak őrizni, ami jó. Viszont a módszert megváltoztatják, mert a Fidesz-KDNP azért és úgy adta azokat a pénzeket, hogy a saját támogatást erősítse, ami bűn és hiba. Emellett nem támogatták a kárpátaljai magyarságot, ahova a háború kitörése óta nem látogatott el az akkori miniszterelnök, cserébe támogatta a magyargyűlölő román elnökjelöltet, illetve nem állt ki a Beneš-dekrétumok kapcsán született törvénymódosításokkal szemben, ráadásul szerb nacionalista körökkel ápolt szoros kapcsolatot.

„Az Erste Bank üzent vagy a Tisza-kormány? Mi lesz az otthonteremtési programokkal?” – kérdezte Panyi Miklós a pénzügyminisztert, akinek a távollétében ismét Boda Nikoletta államtitkár válaszolt. A kétperces kérdés alatt a volt államtitkár felsorolta az előző kormány lakáspolitikai intézkedéseit, majd azt mondta, hogy Harmati László, az Erste vezérigazgató-helyettese egy konferencián azt mondta, hogy a lakástámogatásokat ki kell vezetni. Szerinte ez azért aggasztó, mert Kármán András pénzügyminiszter korábban az Erstében dolgozott.

Boda Nikoletta azt mondta, hogy a támogatási rendszer értékeit meg kell őrizni, de a támogatási rendszernek fenntartható pályán kell maradnia. A kormány döntéseit 3 alapelv vezérli: a magyar családok érdeke, a költségvetés fenntarthatósága és a lakáshoz jutáshoz feltételeinek javítása.

Szabadi István a kultuszminisztert kérdezte arról, hogy EP-képviselőként „miért támogatta a kárpátaljai magyarok ukránosítását”. A Mi Hazánk képviselője ezt a bizottsági meghallgatások is megkérdezte, de nem kapott választ. Arra utal, hogy Tarr Zoltán EP-képviselőként kérdezte, miképpen tud támogatást adni az EU ahhoz, hogy az ukrajnai, nem ukrán anyanyelvű gyerekek jobban megtanulhassanak ukránul. Szabadi megkérdezte, ki fog-e állni Tarr az elszakított magyarság jogaiért, vagy Ukrajnát feltétlenül támogatni fogja.

Tarr Zoltán azt mondta, már korábban is rendkívül kellemetlennek érezte Szabadi szempontjából ezt a kérdést. Azt mondta, fura abban a világban élni, amiről azt hitte, április 12-én hátrahagyták, amiben valóságbuborékot igyekeznek fújni valótlanságból. Azt mondta, nem beszélt a magyar kisebbség ukránosításáról, pontosan arról beszélt a jogaik védelmében, hogy hogyan tudja biztosítani az ukrán állam, hogy az ukránt mint idegen nyelvet tanítsák nekik, miközben megőrizhetik az anyanyelvüket. Sajnálja, hogy a kijelentéséből megint politikai hadjáratot igyekeztek gyártani a Fidesz-KDNP hathatós támogatásával, és azt is sajnálja, hogy ilyeneket állítanak önös érdekekből. Tarr szerint sem a Mi Hazánk, sem az Orbán-kormány nem állt ki a határon túli kisebbség védelmében, Orbán Viktor állt ki a szélsőjobbos román elnökjelölt mellett.

Miután gratulált Kőszegi Krisztiánnak, örömét kifejezve, hogy ismét van baranyai levezető elnöke a parlamentnek, és dicsérte a gazdasági miniszter energetikai pályafutását is.

Kapitány István felidézi: ma már volt szó arról, hogy a Fidesz sokáig 1000 forintos benzinárral riogatott, majd a védett árat azután vezette be, hogy a Tisza ezt kérte. Az első rendelete, de talán a kormány első miniszteri rendelete is az volt, hogy felszabadított stratégiai készleteket, hogy május 31-e után is fenn tudják tartani a védett árat.

Gyopáros Alpár arról kérdezte Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési minisztert, hogy mikor kezdődik a Magyar Falu Program keretében benyújtott, 27 milliárd forintos keretösszegű pályázatok elbírálása.

Kérdéséből azt olvasom ki, hogy ön aggódik a magyar vidék jövője miatt, kezdte válaszát a miniszter, és felsorolta, milyen hanyatlást éltek át a vidéki települések. A február 20-i benyújtási határidejű pályázatok 60 napos elbírálási határideje még a Fidesz-kormány idején járt le, mondta. Azt ígérte, a Tisza-kormány nem fideszesek képviselők vadászegyesületeit vagy kártyajóslást fognak támogatni a Magyar Falu Programból, ahogy ez történt a Fidesz idején.

A Tisza Párt roma képviselője, Kőszegi Krisztián, az Országház alelnöke azzal kezdte, hogy nagy megtiszteltetés, hogy alelnök lehetett, köszöni szépen a magyarok és a Tisztelt Ház történelmi felhatalmazását. Arra kérte a képviselőket, hogy a nemzet javát szolgáló, konstruktív vitákkal tegyenek tanúbizonyságot a Parlament méltóságáról.

elnézést kért mindenkitől azokért a személyeskedő és méltatlan megjegyzésekért, amik szerinte a Tisztelt Ház tekintélyéhez nem voltak méltóak. Az ülést a tiszás Kőszegi Krisztián alelnök vezeti tovább rövid technikai szünet után.

A fideszes Panyi Miklós kérdezhetett, és gratulálta neki Kármán András pénzügyminiszter helyett válaszoló államtitkár kinevezéséhez. Azt mondta, a Tisza Párt a kampány során több mint 1000 ígéretet tett, ezek jelentős tételeket jelentenek a költségvetésnek. 5000-6000 milliárd forintnyi vállalást számolt össze. Azt kérdezte, fenntartják-e ezeket a vállalásokat, és mikor tudják elkezdeni ezeknek a vállalását, hiszen úgy látják, az energiák egyelőre a politikai ellenfelek támadásában merülnek ki.

Boda Nikoletta államtitkár megköszönte a gratulációt. Azt mondta, nagyon sok munka vár rájuk, köszönhetően a költségvetés állapotának, tekintettel a több mint ezer milliárd forintnyi, a költségvetésben nem tervezett költségre. Leltárt készítenek az ország állapotáról augusztus 31-ig, utána nyújtják be a költségvetési javaslatokat.

Panyi azt mondta, a mindenkori kormánynak dolga felülvizsgálni a helyzetet, majd megint a több mint ezer állítólagos választási ígéretet említette. Szerinte ezek az ígéretek végrehajthatatlanok. A viszonválaszában Boda azt mondta, hogy vállalták az EU-s pénzek hazahozatalát, ami hatalmas plusz forrás sok területen, ráadásul kb. 3500 milliárd forint csusszant ki a Fidesz korrupciójának hála a költségvetésből, és ők ezzel tudnak majd gazdálkodni, hiszen nem lopják le.

Strompova Viktória kérdezte a Vas megyét érintő azbesztszennyezésről az élő környezetért felelős minisztert, ez a második, és tervek szerint utolsó tiszás kérdés a mai ülésen.

– A helyzet komoly, a kormány ezért a megalakulása utáni második napon elkezdett ezzel foglalkozni. Elkeseredett és felháborodott, hogy évekig súlyosan szennyezett követ hoztak be, és erről senki nem tudott – mondta Gajdos László, az osztrák bányák és a magyar kereskedők felelősségét is szóvá téve. Feláll egy magyar-osztrák vegyesbizottság, ami felderíti a körülményeket.

A kormány emellett leállíttatta a beszállítást, a kormányhivataloknál van pénz azbesztszennyezés-vizsgálatokra, várják a bejelentéseket. Heteken belül látni fogják, hol milyen súlyos a helyzet. Az ideiglenes megoldásban a polgármesterek segítségére is számítanak, de a kormány megtalálja a végleges megoldást. A viszontkérdésre adott válaszban azt is mondta Gajdos, hogy a minisztériuma azért jött létre, hogy többé ilyen esetek ne fordulhassanak elő.

Miért nem tartja be az ígéretét, miniszterelnök úr? címmel kérdezett volna Novák Előd, de ezt a kérdést visszavonta, helyette Ruszin-Szendi szolgálati lakásáról kérdezett volna, de attól is visszalépett. A belügyminisztertől kérdezett végül. Novák Előd szerint szakértelem nélkül lehetett belügyminiszter Pósfai Gábor. Novák is Tóth Gábor rendészeti államtitkárral jött, akinek a kinevezése a legbotrányosabb döntés. Azt mondta, egy 2007-es rendőrségi vizsgálat szerint súlyos mulasztásokat követett el, ennek ellenére kinevezték rendészeti államtitkárrá, és a Fidesz szégyene, hogy nem számoltatták el. Az már a Tisza szégyene, hogy a rendőrterror egyik fő felelősségét nevezte ki – mondta Novák, aki azt mondta, áldozatként tiltakozik. Mivel indokolják Tóth kinevezését?

Pósfai azt mondta, erről már beszélt, Tóth Gábor bűnügyi főkapitány-helyettes volt, és 2007-ben minden frakció támogatta a kinevezését, ő minden esetben szakmai alapon volt kinevezve. Pósfai azt mondta, neki nincs ilyen szakmai tapasztalata, az ő feladata a belügy átvilágítása lesz, olyan szakembereket vett maga mellé, akikkel ő nagy szervezet irányítójaként hatékonyan tud együtt dolgozni. Több államtitkárát is méltatta.

Novák szerint nem lehet olyan súlyos szakemberhiány, hogy a 2006-os rendőrterror egyik fő felelősét nevezzék ki, különös gyalázat ennek 20. évfordulójának évében. Novák szerint ha a privatizációt vizsgálja bizottság, akkor ezt is kellett volna. Kikérte magának a kinevezést „minden 2006-os nevében is”. Pósfai azt mondta, 2006-ban valószínűleg a barikádnak ugyanazon az oldalon álltak, és ő úgy tudja, Tóth Gábornak jogi, szakmai felelősségét nem állapították meg, különben nem nevezték volna ki. Végül arról beszélt, milyen hiányosságok mellett kell dolgozniuk a rendvédelmi szakembereknek. Szerinte erre kell koncentrálniuk, és nem a múltra. Nagy tapsot kapott a tiszásoktól.

Egészen pontosan arról, hogy megőrzik-e a „kadétképzés nemzeti vívmányait”. Simicskó, aki 2015-2018 között honvédelmi miniszter volt, az utódját kérdezte, de nemcsak a kadétokról beszélt, hanem a teljes Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról – ami nem meglepő, az akkor Zrínyi 2026-nak hívott programot még épp az ő minisztersége idején indították el. A kadétprogramot szerinte érdemes továbbvinni, és megemlítette, hogy a most érettségiző fia is elvégezte.

Ruszin-Szendi Romulusz azt mondta, hogy a honvédelemnek nemzeti minimumnak kell lennie. Örül, hogy a képviselők között sok volt honvéd kollégistát lát. A kadétprogram megmarad, de csak önkéntes alapon működhet. Három szintje van a kadétprogramnak, az I. és II. szinten több mint száz iskola csatlakozott, de szerinte az a kritika megfogalmazható, hogy inkább a mennyiségre, mint a minőségre mentek rá.

A viszontválaszaikban Simicskó és Ruszin-Szendi nagy egyetértésben támogatták egymás gondolatait és a kadétok további képzését, hogy a mostani minisztert idézzem: „tök jó, hogy valamiben egyetértünk”.