Budapestre is jutott a zúzalékból, 30 év alatt 34 milliárd forintot kereshettek az azbesztes osztrák bányák Magyarországon
Döbbenetes hibák sorozata kellett ahhoz, hogy európai szinten példátlan környezetkárosítást kövessenek el Magyarországon osztrák bányák, jó eséllyel az ottani hatóságok segítségével – írja a G7. A lap szerint ma még beláthatatlan, hogy mennyi ideig tart az azbeszttel szennyezett építőanyagok ártalmatlanítása, és mennyibe kerül majd.
A G7 az osztrák Falter oknyomozó cikkére hivatkozva azt írja, már 32 éve, 1994-ben is mérésekkel igazolták, hogy azbeszttel szennyezettek az aktuális botrányban érintett bányák. Sőt: egy 1981-es tanulmányból kiderül ki, hogy 1933-ban, közel száz éve észlelték Rohoncon, osztrák nevén Rechnitzben, hogy magas ott az azbesztkoncentráció.
A Falter arra jutott, hogy a hatóságok hosszú évek óta tudtak a kőbányák valószínű azbesztveszélyéről. Ezt dokumentumok, szakvélemények és mérési jegyzőkönyvek bizonyítják. Ennek ellenére senki sem lépett.
A magyarországi szennyezés mértékét illetően a pontos volumen még nem ismert, ezt csak hosszú évek alatt lehet feltárni. Aminek fontos kiindulópontja lehet Németh Martin büki önkormányzati képviselő NAV-os adatigénylése, amelyből – a közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer adatai alapján – kiderült, hogy 2015 óta milyen magyarországi címekre szállítottak a négy érintett osztrák bányából. A képviselő oldalán a teljes lista elérhető, ebből térképes vizualizációt is készített. Ennek alapján látszik, hogy kisebb mennyiségben Budapestre, a főváros környékére és a Duna–Tisza közére is érkezett anyag az osztrák bányákból.
Az 1998-ig visszakereshető adatok szerint különösen az elmúlt évtizedben lódult meg ennek az építőanyagnak az importja. Míg a kétezres években évi 200 ezer tonna körül alakult a behozatal, 2008-ban rekordot döntött 800 ezer tonnával. A következő megugrás 2014-ben volt, 1,3 millió, majd 2018-ban 3,6 millió tonnára. Az elmúlt közel három évtized alatt 34 milliárd forint bevételre tettek szerint az osztrák bányák a magyarországi exportjukból.
Az azbeszt éles mikroszkopikus rostjai nagyon veszélyesek belélegezve, rákos megbetegedéseket, tüdőfibrózist okozhatnak, hatásukat sokszor csak hosszú, több évtizedes távon fejtik ki. Ezért is tilos az uniós jogszabályok alapján bármennyi azbesztet tartalmazó anyagot forgalomba hozni.