A drogkereskedő hálózatok gyorsan változtatják taktikáikat, hogy kijátsszák a bűnüldöző szerveket, ezért az európai hatóságoknak újra kell gondolniuk, hogyan veszik fel a harcot a szervezett bűnözéssel – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Kábítószer-ügynöksége. Lorraine Nolan, az ügynökség igazgatója egy sajtótájékoztatón azt mondta: a bűnözői csoportok egyre innovatívabbá válnak, miközben a rendőrség fokozza műveleteit a nagy európai kikötőkben.
A kábítószer-kereskedők ahelyett, hogy kizárólag a hagyományos csempészútvonalakra támaszkodnának, egyre inkább kisebb kikötők felé fordulnak, a tengeren rakodják át a szállítmányt, hogy elkerüljék a lebukást. Az ügynökség szerint a csempészek mind kifinomultabb módszereket is alkalmaznak, köztük nagy sebességű hajókat, félig merülő járműveket és drónokat.
A figyelmeztetés akkor hangzott el, amikor az európai hatóságok továbbra is rekordmértékű kábítószer-kereskedelemmel szembesülnek, különösen olyan nagy logisztikai csomópontokon keresztül, mint az Antwerpen–Bruges kikötő.
A tisztviselők szerint a következmények túlmutatnak a közegészségügyi aggályokon. Az illegális kábítószer-kereskedelem Európa-szerte hozzájárul a megfélemlítéshez, a szervezett bűnözéshez és a bandák közötti erőszakhoz is. „Egyre több bizonyíték van arra, hogy a bűnözői csoportok aktívan toboroznak fiatalokat sérülékeny közösségekből” – mondta Magnus Brunner. Brunner szerint a hatóságoknak meg kell akadályozniuk, hogy veszélyes új szerek árasszák el az európai piacokat, és fel kell számolniuk a szervezett bűnözést fenntartó gazdasági modellt. A felderítés javítása érdekében az EU a korai előrejelző rendszerére támaszkodik, ami Európa-szerte riasztja a hatóságokat az új drogokról és a kialakulóban lévő kábítószer-kereskedelmi trendekről.
Az Európai Bizottság emellett erősíti az együttműködést az uniós tagállamok és az unión kívüli országok között. Az ügynökség jelenleg 13 nemzetközi partnerséget tart fenn a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem céljából, köztük többet latin-amerikai országokkal, amelyek kulcsfontosságú forrásrégiói az Európába érkező kokainnak. A tisztviselők hangsúlyozták, hogy a szervezett bűnözés elleni fellépéshez a teljes ellátási lánc mentén intézkedésekre van szükség, a termelő országoktól egészen a fogyasztói piacokig.
Az Európai Unió Kábítószer-ügynökségének keddi jelentése szerint a természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában.
2024-ben legalább 7600 túladagolásos haláleset történt az EU-ban, többnyire több kábítószer együttes használata miatt. A jelentés rámutat, hogy a kábítószerek egyre negatívabb hatással vannak az egészségügyi helyzetre és a biztonságra Európában, mivel a szerek egyre elérhetőbbé és változatosabbá váltak, miközben a kábítószerpiacot uraló szervezett bűnözői csoportok mind gyakrabban folyamodnak erőszakhoz területük védelmében.
Az új pszichoaktív anyagok (NPS) felderítési aránya továbbra is nagyjából heti egy anyag. 2025-ben 50 olyan új pszichoaktív anyag volt, amiről Európában először tettek bejelentést, és ezzel az EUDA által nyomon követett ilyen anyagok száma 1050-re emelkedett. Emellett Európában 2025 óta 95 új szintetikus opioidot derítettek fel, és csak 2025-ben hét új szintetikus opioidot jelentettek, köztük nitazéneket és orfinokat.
Egyre gyakoribbak a nitazéneket tartalmazó hamisított gyógyszerek, amik legálisan kapható vényköteles gyógyszerek, például az oxikodon vagy a diazepam utánzatai. 2024-ben tíz ország összesen több mint 50 ezer nitazéntartalmú tablettát foglalt le, szemben a 2023-as 23 ezer és a 2022-es 380 darabbal.
A fentanil földrajzi elterjedése egyelőre korlátozott, és csak kevés országot érint. 2024 és 2025 között Bulgáriában több mint 100 kábítószer okozta halálesetben játszott szerepet a fentanil, miközben több kilogramm fentaniltartalmú anyagot foglaltak le. 2024-ben Spanyolország és Hollandia négy lefoglalást jelentett a fentanil prekurzorának számító N-boc-4-piperidonból, összesen 30 kilogramm mennyiségben. Továbbra sem ismert, hogy a szállítmányokat uniós gyártóüzemekbe szánták-e, vagy azok nem uniós célállomások felé tartó tranzitszállítmányok voltak.
A nikotintartalmú termékek használatával járó e-cigarettázás mára az európai serdülők körében a szerhasználat egyik jellemző eleme lett. Az EU tagállamaiban egyéb anyagokat, például a kannabisz szintetikus és félszintetikus formáit tartalmazó e-cigarettákat foglaltak le, ami aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy ezek más káros anyagok, köztük esetleg új szintetikus opioidok fogyasztásának eszközévé válhatnak.
A jelentés szerint Európában a kannabisz a legelterjedtebb kábítószer: az elmúlt évben becslések szerint 24,9 millió 15-64 éves közötti európai felnőtt használta. Európában a kábítószerek fogyasztása miatt kezelést kezdők egyharmadát (33 százalék) a kannabiszhasználók teszik ki, ami 2024-ben becslések szerint 104 ezer klienst jelentett. Közülük 62 ezren első alkalommal kaptak kezelést.
A kannabisztermékek hamisítása nagy hatáserősségű szintetikus kannabinoidokkal és a félszintetikus kannabinoidok széles körű elérhetősége növeli az ártalmak kockázatát, ugyanis mindkettő elérhető e-cigarettákban és ehető termékekben is, ami az új és esetleg fiatalabb fogyasztók körében való elterjedésükkel kapcsolatos aggodalmakat vet fel.
Egyre nagyobb mennyiségű növényi kannabiszt csempésznek be Európán kívülről, elsősorban Kanadából és az Egyesült Államokból, valamint kisebb mértékben Thaiföldről. A túltermelés, az alacsonyabb árak és az erős verseny az észak-amerikai kannabiszpiacon oda vezetett, hogy többlet alakult ki az olcsóbb, nagyobb hatáserősségű termékekből. A Kanadából Európába érkező szállítmányokat általában tengeri szállítókonténerekben rejtik el, míg az Egyesült Államokból érkezőket leggyakrabban a postai küldemények között fedezik fel.
A jelentésből kiderült az is, hogy Európában továbbra is magas a kokainfogyasztás, a múlt évben körülbelül 4,3 millió 15-64 éves közötti európai felnőtt fogyasztott kokaint. A települési szennyvíz elemzései azt mutatják, hogy 85 európai város közül 48 (57 százalék) esetében a kokain szermaradványainak mennyisége növekedett.
A kokainproblémák miatt kezelést igénylők száma folyamatosan emelkedik: 2024-ben a kokain volt a második leggyakoribb kábítószer azok körében (74 ezer ember), akik első alkalommal vettek igénybe szakellátást kábítószer-probléma miatt. Az Európában lefoglalt kokain mennyisége a 2023-as 419 tonnáról több mint 20 százalékkal csökkent 2024-ben, a szállítmányok leleplezésének száma azonban a 2023-as 95 ezerről 97 ezerre emelkedett.
A crack továbbra is látható és potenciálisan növekvő problémát jelent több európai városban, bár az egyenetlen monitorozás miatt nehéz megállapítani, hol terjed. A használat az erősen marginalizált csoportok körében koncentrálódik, különösen a hajléktalanoknál.
A ketamint is egyre gyakrabban használják pszichoaktív szerként Európában. Noha a szer fogyasztása továbbra is viszonylag alacsony, egyre elterjedtebbé vált az éjszakai szórakozóhelyeken, ahol általában por formájában szippantják fel. Az egészségügyi kockázatok az akut mérgezéstől a krónikus ártalmakig, például az intenzív használattal összefüggő súlyos húgyhólyag-károsodásig terjednek. Noha a ketaminnal összefüggő problémák miatt szakellátásra jelentkező személyek száma továbbra is alacsony, az elmúlt években megnégyszereződött: a 2019-es 413 esetről 2024-re 1796-ra emelkedett. (Brussels Times/MTI)