Kamatstop és vagyonadó, ezermilliárdok és kriptovaluták, Duna-híd és kánikula – tájékoztató a kormányülés után

Szembesítették Magyart arról, hogy a külföldi munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos szabályokra panaszkodnak vállalkozók. Magyar szerint a Master Good az a konkrét cég, ami most előállt ezzel. „Ha jól értem, arról a Master Goodról van szó, ami nagyon alacsony fizetéseket ad a magyar munkavállalóknak nehéz fizikai munkáért, kezdi a válaszát, majd felsorolja, hogy a cég 2010 után szinte minden évben kapott adófizetői támogatást, összesen tízmilliárdos nagyságrendben”.

Arról is beszélt, hogy „amikor Szijjártó Péter augusztusban bejelentett 22 milliárd forintnyi támogatást, köztük ennek a cégnek, akkor szó sem volt külföldi munkaerőről, akkor magyar munkahelyek teremtéséről volt szó”. Szerinte nem igaz, hogy nincs elég magyar munkaerő, de „lehet, hogy nem kétszázezer forintot kellene adni az embereknek”. A cégcsoportnak 25,5 milliárd forint volt az adózott eredménye. Ha az 580 embernek kétszázezer forinttal magasabb bért adott volna, akkor nem mentek volna külföldre dolgozni, és attól még csak másfél milliárddal csökkent volna ez a nyereség.

Mondta egy kérdésre Magyar, de hozzátette: ő a vagyonnövekmény megadóztatását sem zárná ki, de erről még egyeztet Kármán Andrással. Ebből az adónemből először 2027-ben vár bevételt a kormány. Arról is beszélt, hogy szerinte legalább 300 milliárd forint szedhető be a vagyonadóból.

Az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezheti a megfosztási eljárást az Integritás Hatóság elnökével szemben, aki ellen vádat emeltek több bűncselekmény gyanúja miatt. Ennek apropóján kérdezték Magyar Pétert, egyeztetett-e erről Windisch László ÁSZ-elnökkel, akit egyébként korábban ő is lemondásra szólított fel. Azt felelte, hogy 2022 decemberében beszélt Windisch Lászlóval, egyébként pedig „jó mérlegelést kívánok az elnök úrnak minden tekintetben”.

Egyeztetnek az önkormányzatokkal, és biztosan csökkenteni kell a szolidaritási hozzájárulás mértékét, de még nem döntött a kormány ennek a kvázi adónemnek a sorsáról. Magyar van különbség egyes önkormányzatok között, és példaként említette, hogy a fővárost különösen hátrányosan érintették az elvonások.

Mármint ha minden forintot le tudnának hívni, mindenki mindennel szabályosan el tudna számolni. A kormány mindenesetre azért megtesz mindent, hogy az összes forrást megkapja Magyarország, de az EU minden államában vannak szabálytalanságok, elszámolási problémák. A kormány azért nem tud felelősséget vállalni, ha a másik oldalon ilyen problémák vannak, de mindent elkövet, hogy ne legyen forrásvesztés, mondta Magyar.

Mikor készül Sulyok Tamáshoz, és ha ő önként nem távozik, meddig lesz hivatalban? – hangzott el egy kérdés. Magyar úgy kezdte a válaszát: „Olyan dolgokról beszélünk, ami a kormányülésen szóba került. Ez nem került szóba”. Aztán mégis folytatta a válaszát egy középhosszú Sulyok-shaminggel.

„Még nem beszéltem Sulyok Tamással, de szoktam tájékoztatást adni ezekről a dolgokról”, erről is fog tájékoztatást adni. „Készül a jogalkotási javaslatunk, ami megoldja ezt az áldatlan kutyakomédiát - mondta Magyar, majd (nem először) felsorolta, hogy milyen esetekben kik mellett nem állt ki Sulyok az elmúlt években.

Felidézte azt is, hogy Sulyok olyan svájci lapnak adott interjút, aminek főszerkesztője együtt utazott Orbán Viktorral Putyinhoz. Szerinte nem véletlen, hogy az államfő a politikus népszerűségi lista legalján áll, ami senkinek nem jó, nem áll a köztársasági elnöki hivatal presztízsének érdekében.

Legkésőbb 2026 október végéig elfogadják a vagyonadóról szóló törvényt. A részletszabályok nagyon fontosak, mondta Magyar Péter, példaként említve, hogy mivel várhatóan cégek után fizetik majd a vagyonadó többségét, nagyon fontosak a cégértékelési szabályok. Azt fogja képviselni, hogy az első adóalapot a 2025 végi cégértékek alapján számolják ki. De lesznek még szakmai egyeztetések, figyelembe veszik a nemzetközi tapasztalatokat is, a cégértékelés kapcsán például a svájci modellt említette.

Magyar szerint nagyon fontos tudni, hogy ez nem a NER-es vagyon visszavételét vagy büntetését szolgálja, hanem azt, hogy a vagyonosabbak nagyobb részt vállaljanak a társadalmi költségekből.

A vagyonvisszaszerzésről hangzott el kérdés. Most a kekvákban lévő vagyonokat veszik vissza, idén augusztus 31-ig a nem felsőoktatási alapítványok szűnnek meg, de az egyetemeket fenntartó alapítványokra vonatkozó szabályok is szigorodnak. Magyar Péter ezután üzent a kekvák kuratóriumi tagjainak és vezetőinek, név szerint is említve az MCC-t, illetve Orbán Balázst és „Szalai Zolit”.

„Nehogy elvigyék, elköltsék ezeket a vagyonokat” – mondta. Utána kitért arra is, hogy napokon belül benyújtják a vagyonvisszaszerzési hivatalra vonatkozó törvényjavaslatot, valamint arra, hogy a Balásy Gyula által felajánlott cégeket nem veszi át az állam. Arra is kitért, ha már Balásy, hogy a MÁV-nál még a szalvétát is a Lounge-on keresztül kellett beszerezni, mert „rajta volt a MÁV-logó, és akkor az már marketing”. Szinte semmit nem lehetett nélkülük csinálni, ezért a kormány új, kisebb közbeszerzéseket fog indítani.

A babaváró hitel apropóján Magyar Péternek arról is volt egy eszmefuttatása, hogy a cégek és a magánszemélyek is sokkal kedvezőbb kamatkörnyezetben, alacsonyabb kamatokkal működhessenek. Reméli, hogy a jegybanki alapkamat is csökkenő pályára állnak, mert ezáltal kevésbé jelentős lesz a támogatott hitelek szerepe, amivel óriási pénzeket tudnak majd megspórolni az államháztartásnak.

A babaváró hitellel kapcsolatos részletszabályokról kérdezték a kormányszóvivőket. Voltak, akik jóhiszeműen vették fel a hitelt, de voltak, akik nyerészkedni akartak a nulla kamatozású hitelekkel, és például állampapírt vettek belőle. A kormány enyhébb, de jogkövető magatartást szeretne ösztönözni. A kormány most november 1-ig hosszabbítja meg a moratóriumot, de nem céljuk, hogy folyamatosan tolják maguk előtt a határidőt, őszre új stratégiát ígért Magyar Péter, ami általában is ösztönözné a gyermekvállalást, javítaná a borzasztó demográfiai mutatókat.

Egy kérdésre válaszolva elmondták: zajlik a költségvetés felülvizsgálata, a módosított költségvetést pedig szeptember elején terjesztik az Országgyűlés elé. A jövő heti költségvetési törvény tervét október közepén hozza a kormány nyilvánosságra. Vagyis egyik ütemezésben nincs változás a korábban elmondottakhoz képest. Az idei költségvetési törvényt Magyar „hányatott sorsúnak” nevezte, de azt ígérte, a 2027-es költségvetési törvényük „maximálisan teljesíthető” lesz.

Az Integritás Hatóság elnökének ügyéhez nincs köze a kormánynak - mondta Szondi Vanda egy kérdésre. Magyar Péter szerint az jó, hogy működnek a hatóságok, indulnak eljárások, akár hatósági vezetőről, akár óellenzéki vagy fideszes politikusról legyen szó. Ha valaki bármilyen bűncselekményt elkövetett, az felel majd a bíróság előtt, vagy felmenti a bíróság.

Magyar arról is beszélt, hogy megküldik az érintett intézményeknek az igazságügyi törvénycsomagot, de nem egyeztetnek az illetékesekkel, mert az nem személyekhez kötődik.

De a téma a háttéregyeztetéseken előkerült, vagyis kapott a kormány jelzéseket arról, hogy ezzel kapcsolatban milyen aggályok vannak. Magyar Péter szerint ez a szabály drágítja a bankolást, és azért sem észszerű, mert nagyon sok településen már nincs is hol elkölteni a készpénzt, nincs bolt, nincs kocsma. Ha pedig valakinek el kell mennie a szomszéd faluba, ahol van bolt és ATM, miért ne vehetné fel ott a készpénzt?

A múlt héten zárta le a kormány a Kijevvel folyó tárgyalásokat a kárpátaljai magyar kisebbségek helyzetéről. Zajlanak az előkészületek egy ukrán-magyar elnöki és miniszterelnöki találkozóról, de annak még nincs időpontja, mondta Magyar Péter, hozzátéve, ragaszkodik ahhoz, hogy Beregszász benne legyen a programban.

Az első újságírói kérdés a vagyonnyilatkozatokról szól. Magyar szerint az a fontos, hogy a vagyonnyilatkozatoknak, az abban szereplő adatoknak legyen következményük, ne lehessen azzal játszani, hogy valaki „úgy ébred a II. kerületi lakásában, hogy akkor ő mától feltaláló”, utalt Rogán Antalra, aki meg is nevezett később.