Kamatstop és vagyonadó, ezermilliárdok és kriptovaluták, Duna-híd és kánikula – tájékoztató a kormányülés után

A kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott legfontosabb információk:

• Meghosszabbítják a babahitelesek moratóriumát novemberig, utána új, átfogó szabályozás születik.
• Év végéig meghosszabbítják a diákhitelek kamatstopját, egyben mielőbbi kamatcsökkentésre ösztönzik az MFB-t.
• Eltüntetik a közintézményekből az ún. Nemzeti Hitvallást.
• Újraszabályozzák a kriptovaluta-kereskedelmet, az erről szóló jogszabály tervezetét máris társadalmi vitára bocsátották.
• Kórházi klímaprogram indul 3,6 milliárd forintos kerettel.
• Nem veszik át Balásy Gyula cégeit.
• Októberre várható a vagyonadóról szóló törvény elfogadása.
• Felülvizsgálják a mostani tervek szerint több mint 400 milliárdos költségű mohácsi Duna-híd építését.
• Október 15-ig haladékot kapott Budapest a szolidaritási hozzájárulás megfizetésére.
• Tovább szigorítanák a reklámszabályokat, lakott területen belül például egyáltalán nem engedélyeznék a politikai plakátok kihelyezését.
• Gödöllőre V4-es csúcstalálkozót kezdeményezett Magyar, aki hamarosan találkozna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
• Szeptember 30-ig meghosszabbították a lakossági napelemes pályázatok elszámolási határidejét.
• Készül a jogalkotási javaslat a Sulyok-ügy megoldására.
• A parlament várhatóan egész nyáron ülésezni fog.

Várhatóan egész nyáron lesznek plenáris ülések, mondta Magyar Péter az utolsó kérdésre adott válaszban, majd elbúcsúzott, mert „kormányozni is kell”.

Egy KRESZ-ről szóló kérdésre válaszolva azt mondta Magyar Péter, hogy bár erről most nem tárgyaltak, a kormány szeretne egy új, átalakított szabályozást, mert a mostani elavult. Vitézy Dávid miniszter kezdeményez majd erről szakmai egyeztetést, de már korábban is megszülethetnek az elektromos rollerekre vonatkozó szabályok.

Szembesítették Magyart arról, hogy a külföldi munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos szabályokra panaszkodnak vállalkozók. Magyar szerint a Master Good az a konkrét cég, ami most előállt ezzel. „Ha jól értem, arról a Master Goodról van szó, ami nagyon alacsony fizetéseket ad a magyar munkavállalóknak nehéz fizikai munkáért, kezdi a válaszát, majd felsorolja, hogy a cég 2010 után szinte minden évben kapott adófizetői támogatást, összesen tízmilliárdos nagyságrendben”.

Arról is beszélt, hogy „amikor Szijjártó Péter augusztusban bejelentett 22 milliárd forintnyi támogatást, köztük ennek a cégnek, akkor szó sem volt külföldi munkaerőről, akkor magyar munkahelyek teremtéséről volt szó”. Szerinte nem igaz, hogy nincs elég magyar munkaerő, de „lehet, hogy nem kétszázezer forintot kellene adni az embereknek”. A cégcsoportnak 25,5 milliárd forint volt az adózott eredménye. Ha az 580 embernek kétszázezer forinttal magasabb bért adott volna, akkor nem mentek volna külföldre dolgozni, és attól még csak másfél milliárddal csökkent volna ez a nyereség.

Mondta egy kérdésre Magyar, de hozzátette: ő a vagyonnövekmény megadóztatását sem zárná ki, de erről még egyeztet Kármán Andrással. Ebből az adónemből először 2027-ben vár bevételt a kormány. Arról is beszélt, hogy szerinte legalább 300 milliárd forint szedhető be a vagyonadóból.

Az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezheti a megfosztási eljárást az Integritás Hatóság elnökével szemben, aki ellen vádat emeltek több bűncselekmény gyanúja miatt. Ennek apropóján kérdezték Magyar Pétert, egyeztetett-e erről Windisch László ÁSZ-elnökkel, akit egyébként korábban ő is lemondásra szólított fel. Azt felelte, hogy 2022 decemberében beszélt Windisch Lászlóval, egyébként pedig „jó mérlegelést kívánok az elnök úrnak minden tekintetben”.

Egyeztetnek az önkormányzatokkal, és biztosan csökkenteni kell a szolidaritási hozzájárulás mértékét, de még nem döntött a kormány ennek a kvázi adónemnek a sorsáról. Magyar van különbség egyes önkormányzatok között, és példaként említette, hogy a fővárost különösen hátrányosan érintették az elvonások.

Mármint ha minden forintot le tudnának hívni, mindenki mindennel szabályosan el tudna számolni. A kormány mindenesetre azért megtesz mindent, hogy az összes forrást megkapja Magyarország, de az EU minden államában vannak szabálytalanságok, elszámolási problémák. A kormány azért nem tud felelősséget vállalni, ha a másik oldalon ilyen problémák vannak, de mindent elkövet, hogy ne legyen forrásvesztés, mondta Magyar.

Mikor készül Sulyok Tamáshoz, és ha ő önként nem távozik, meddig lesz hivatalban? – hangzott el egy kérdés. Magyar úgy kezdte a válaszát: „Olyan dolgokról beszélünk, ami a kormányülésen szóba került. Ez nem került szóba”. Aztán mégis folytatta a válaszát egy középhosszú Sulyok-shaminggel.

„Még nem beszéltem Sulyok Tamással, de szoktam tájékoztatást adni ezekről a dolgokról”, erről is fog tájékoztatást adni. „Készül a jogalkotási javaslatunk, ami megoldja ezt az áldatlan kutyakomédiát - mondta Magyar, majd (nem először) felsorolta, hogy milyen esetekben kik mellett nem állt ki Sulyok az elmúlt években.

Felidézte azt is, hogy Sulyok olyan svájci lapnak adott interjút, aminek főszerkesztője együtt utazott Orbán Viktorral Putyinhoz. Szerinte nem véletlen, hogy az államfő a politikus népszerűségi lista legalján áll, ami senkinek nem jó, nem áll a köztársasági elnöki hivatal presztízsének érdekében.

Legkésőbb 2026 október végéig elfogadják a vagyonadóról szóló törvényt. A részletszabályok nagyon fontosak, mondta Magyar Péter, példaként említve, hogy mivel várhatóan cégek után fizetik majd a vagyonadó többségét, nagyon fontosak a cégértékelési szabályok. Azt fogja képviselni, hogy az első adóalapot a 2025 végi cégértékek alapján számolják ki. De lesznek még szakmai egyeztetések, figyelembe veszik a nemzetközi tapasztalatokat is, a cégértékelés kapcsán például a svájci modellt említette.

Magyar szerint nagyon fontos tudni, hogy ez nem a NER-es vagyon visszavételét vagy büntetését szolgálja, hanem azt, hogy a vagyonosabbak nagyobb részt vállaljanak a társadalmi költségekből.