Kijött az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát elősegítő első törvényjavaslat

Kedd éjszaka felkerült a parlamenti honlapra az a törvényjavaslat (pdf), ami az egyik eleme lehet az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának, amit október 22-re ígért Magyar Péter. A törvénytervezetet „Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról” szóló törvény elnevezéssel egyéni képviselői indítványként nyújtotta be Melléthei-Barna Márton.

A törvényjavaslat szerint „a nemzetbiztonsági szolgálatok kezelésében álló, pártállami eredetű iratanyag teljes körű felülvizsgálata szükséges”. Ebbe a munkába az előterjesztő szerint „indokolt a nyilvánosság – kiváltképpen az e tárgykörrel foglalkozó, tudományos kutatásokat végző szakemberek – bevonása is, biztosítva, hogy a felülvizsgálat ténylegesen demokratikus körülmények között történhessen meg”. Ennek érdekében a törvénnyel létrehoznak egy 11 fős tanácsadó testületet, amit Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságnak neveznek el.

A 11 fő az alábbiak szerint áll majd össze, ha változtatás nélkül megy át a parlamenten az előterjesztés:

• Az elnökét és tagjait a kormány határozatban nevezi ki határozatlan időtartamra.
• A bizottság elnökére és négy – „a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal vagy szakismeretekkel rendelkező” – tagjára a nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért és a honvédelemért felelős miniszterek közösen tesznek javaslatot.
• A bizottság további hat szakértő tagjára a kultúráért felelős miniszter tesz javaslatot, velük szemben az elvárás az, hogy „az elmúlt rendszer működésének feltárásában, illetve annak titkosszolgálati tevékenysége vizsgálata terén kiemelkedő szakértelemmel bíró történész vagy levéltáros végzettségű, továbbá az információs jogok vagy a minősített adatok védelme kapcsán kiemelkedő tudással bíró jogász végzettségű” személyekről legyen szó.

A bizottsági tagok és elnök külön díjazásra nem jogosultak, az utolsó pontban említett hat bizottsági tag utazásra, illetve a munkához kapcsolódó egyéb szükségletekre költségtérítést kaphat (az elnök és a másik négy tag nem). A testület ülései nem nyilvánosak, azokon szótöbbséggel születnek döntések. A bizottságot a törvény kihirdetését követő 15 napon belül létre kell hozni.

A testület feladatait az alábbiakban sorolja fel a törvényjavaslat:

• „közreműködik a minősített iratok minél teljesebb és szélesebb körű kutathatóságának, illetve nyilvánosságra hozhatóságának érdekében az iratokban foglalt minősített adatok minősítésének feloldásához szükséges előzetes értékelés lefolytatásában, valamint ehhez kapcsolódóan javaslatot tesz a felülvizsgálat nyomán meghozandó minősítői intézkedésre”,
• a fenti pont szerint elvégzett „szakmai, illetve értékelő munkájáról – a minősített adatok védelméről szóló előírások figyelembevételével – a nyilvánosság előtt rendszeresen beszámol és nyilvános jelentést tesz közzé”,
• ezek mellett további intézkedési javaslatokat – ideértve az esetleges jogszabály-módosítási javaslatokat is – megfogalmazhat első pontban szereplő célok elérése érdekében.

A törvényjavaslat azt is leszögezi, hogy ez csak az egyik jogszabály, ami az ügynökakták nyilvánosságra hozását szolgálja. „Az iratok minősítésének felülvizsgálatával párhuzamosan kerül sor az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI törvény felülvizsgálatára” – áll az általános indokolásban.