A kínai elektromosautó-gyártó BYD az Orbán-kormány egyik legfontosabb és legjobban támogatott külföldi partnere volt. A céggel, amelynek megtepeledését legalább 85 milliárd forint közpénzzel támogatta az Orbán-kormány, a stratégiai partneri szerződést Szijjártó Péter külügyminiszter írta alá. Az a Szijjártó Péter, aki most, röviddel a kormányváltás után a BYD jól fizetett topmenedzsere lett. PÉLDÁTLAN! – kiálthatna fel a korrupcióra érzékeny olvasó, de nem lenne igaza.

Szijjártónak volt legalább egy előképe a magyar politika és gazdaság szürkezónájában. Aki annál helyezkedett el, akit ő hozott helyzetbe kormányzati szereplőként, majd anyagilag nagyon magasra jutott – aztán viszont börtönbe került, stílszerűen éppen Szegeden, a magyarországi BYD-gyár városában.

Emlékezzünk együtt Kocsis Istvánra!

Kocsis István a magyar gazdaságpolitika nagy túlélője volt a rendszerváltáskor és az azt követő évtizedben: a Műegyetem MSZMP-bizottsági tagsága után MDF-alapszervezetet alapított, majd iparügyi helyettes államtitkár volt a jobbos Antall-kormányban, a ciklus vége felé pedig az első privatizációs szervezet vezérigazgató-helyettese lett.

A Horn Gyula vezetésével kétharmaddal visszatérő exkommunisták szinte egyedüliként megtartották a korábbi apparátusból, így az általuk létrehozott új privatizációs szervezetnek is ő lett a vezérhelyettese, majd vezetője, sőt hozzá kerültek a legértékesebbnek számító állami vállalatok, az energetikai cégek, erőművek és áramszolgáltatók. Miután kis híján becsődölt az ország, a Bokros-csomag megszorításai mellett égetően nagy szükség lett gyors privatizációs bevételekre.

Ekkor jött el Kocsis ideje. 1995 végén a tenderbontástól számított 1 hét alatt eladta a Mátrai Erőművet a német RWE-nek. December 1-jén volt a tenderbontás, és 8-án, a győztes nyilvános kihirdetése után alá is írták az adásvételi szerződést. Mármint a nagyközönség által ismertet. Mert nem sokkal később kiderült, hogy egy nappal korábban, december 7-én aláírtak egy másik, titkos szerződést is, ami szerint a vevő további 26 millió dollárt fizetett, aminek a fejében az ÁPV Rt. a kormány nevében hat feltétel teljesítését vállalta. Ezek mind olyan feltételek voltak, amik az RWE-nek kedveztek, és nyilvánosan nem lehetett volna őket bevallani.

Az egyik titkos vállalás például az volt, hogy az RWE veheti meg később az ELMŰ-t és az ÉMÁSZ-t. (Nem sokkal később kiderült, hogy a feltételek nagy része teljesíthetetlen, így a magyar fél 1999-ben kénytelen volt visszafizetni mind a 26 millió dollárt. De az ELMŰ és az ÉMÁSZ mégiscsak az RWE-é lett.)

A titkos szerződésből nagy botrány lett, a törvényességét több testület vizsgálta, de bíróságig nem jutott az ügy. Kocsis István azonban még a ciklus vége előtt, 1997-ben felmondott. Jól sejted, hogy miért: az RWE alkalmazottja lett. Szinte paródiaszerű körülmények között. Mivel nem tudott németül, először egy éven át a cég által biztosított nyelvtanfolyamra, majd más képzésekre járt, de már megkapta a teljes topmenedzseri fizetését. Hogy a kurrupció látszatát is elkerüljék a felek. Több, Németországban töltött év után Kocsis hazatért, és a titkos záradékban odaígért, majd a németeknek el is adott ÉMÁSZ vezetője lett egy időre. (Utána a Paksi Atomerőmű, az MVM, majd a BKV vezérigazgatója volt a balodali kormányok alatt.)

Hiába vizsgálgatták a privatizációs szerződést, Kocsis később nem emiatt került börtönbe. Hanem azért, mert az MVM vezérigazgatójaként olyan szerződéseket kötött offshore cégekkel a kétezres években, amikkel durván 15 milliárd forintot szipkáztak ki az állami óriásból. Emiatt sokéves jogi hercehurca után 2019-ben hűtlen kezelés és sikkasztás miatt 5 évre ítélték, amiből 3 év 4 hónapot ténylegesen le is ült.