Egy háziorvosra 14 ezer beteg jut évente, miközben 2010 óta 15 százalékkal csökkent a háziorvosok száma. Több mint 760 betöltetlen praxis van az országban, és több mint 700 településen csak helyettesítéssel tud működni az alapellátás.
És ez csak néhány szám azok közül, amiket a GKI Gazdaságkutató Zrt. kiemelt az Országos Kórházi Főigazgatóság frissen közzétett, 2026. júliusi adatai alapján készített elemzéséből.
Mint írják: a háziorvosi ellátás romlásának fő oka a háziorvosok elöregedése, illetve az, hogy a nyugdíjba vonuló háziorvosok helyett nincs utánpótlás. A népesség ugyan csökkent, de az idős lakosság arányának növekedése miatt az alapellátás terhelése jelentősen emelkedett. A finanszírozás sem tudott lépést tartani a növekvő igényekkel, a praxisközösségekhez kötött béremelések pedig sok településen nem jelentettek valódi megoldást.
Ugyanakkor nagyok a területi egyenlőtlenségek: Magyarország egyes részeit erőteljesebben sújtja a háziorvosok hiánya, mint más térségeit. A betöltetlen praxisok elsősorban az Alföld délkeleti térségeiben és a Közép-Dunántúlon koncentrálódnak, de a határ menti települések is különösen érintettek.
A helyzet ráadásul tartós: a betöltetlen praxisok 90 százaléka már több mint egy éve üres, 37 százalékuk pedig öt évnél is régebb óta vár orvosra. Területi eloszlásban az Alföldön koncentrálódnak a leghosszabb ideje betöltetlen orvosi praxisok, itt számos helyen több mint 10 éve nincs háziorvos. Ezek mellett a városokban fordul elő, ahol egyébként is több praxis van, hogy egy-két praxis nincs betöltve huzamosabb ideig - közölték.
A gyermekellátásban ennél is súlyosabb a hiány: a praxisok 17,5 százalékában nincs főállású háziorvos , aki ellássa a gyerekeket. Azaz több mint 800 településen egyáltalán nincs betöltve a házi gyermekorvosi praxis, ami az egész országot érintő probléma.
Ráadásul sok gyermekorvosi rendelést valójában rendes háziorvos valósít meg, mivel vegyes praxist visz, amelyben a felnőttek mellett a gyermekeket is ellátja.
Azaz összességében egyre kevesebb orvosnak kell ellátnia egyre több beteget, ráadásul a helyettesítés vállalása sem ad kielégítő kompenzációt az erre vállalkozó háziorvosoknak. Emellett a praxisközösségbe erőltetés, bár elvben javíthatja a betegellátás színvonalát, sok esetben az adottságok miatt nem járható út a GKI szerint. Az eddigi intézkedések nem oldották meg a hosszú távú problémát: egyre több betegnek kellene egyre jobb minőségű alapellátás. A GKI szerint a háziorvosi kar elöregedése miatt a kilátások sem kedvezőek, ezért az utánpótlás biztosítása és a finanszírozási rendszer felülvizsgálata elkerülhetetlen . (MTI)