Múlt hét pénteken megtörtént, ami hónapok óta a levegőben lógott Lengyelországban: kettészakadt az országot 2015 és 2023 között kormányzó Jog és Igazságosság (PiS), amely jelenleg még a legnagyobb parlamenti párt. A szakadás hivatalosan ugyanis még nem végleges, hiszen kedden még a párt politikai bizottsága hoz döntést arról, hogy ténylegesen kizárják-e a pártból a szakadár képviselőket, de a lengyel és a nemzetközi média is egyöntetűen visszavonhatatlan szakadásként tekint a történtekre.

A fennállása óta a legnagyobb válságával küzdő PiS-en belül már régóta két frakció harcolt egymással: a volt kormányfő, Mateusz Morawiecki vezette „cserkészek” a mérsékeltebb, technokrata, EU-kompatibilisebb vonalat képviselik, míg a keményebb, nacionalistább, euroszkeptikus irányt a „vajkészítők” viszik. Márciusban a pártelnök, Jarosław Kaczyński végül az utóbbiak javára döntött, amikor a radikális Przemysław Czarneket jelölte ki a párt miniszterelnök-jelöltjének a 2027-es választásokra. Akkor még Morawiecki nem lépett ugyan, de azóta napirenden volt a cserkészek kiválása, ami most már tény, feltéve, ha valami váratlan, de felettébb valószínűtlen fordulat nem történik kedden.

A cserkészek faképnél hagyják a vajkészítőket

Bár a PiS-en belüli frakcióharc csak azóta éleződött ki, hogy a PiS népszerűsége idén év elején már-már történelmi mélységekbe zuhant, az ellentét régóta jelen van. Morawieckit miniszterelnöksége idején rendre támadások érték a saját jobbszárnyáról, olyannyira, hogy ő a 2023-as választási vereséget is a radikálisok túlkapásainak számlájára írja. Akkor ezeket a radikálisokat nem más vezette, mint az Orbán-kormánynak köszönhetően a kormányváltásig Magyarországon menedékjogot kapó volt igazságügyi miniszter, Zbigniew Ziobro. Az ő nevét most azért emlegetik sokan, mert korábban őt már ugyanígy kizárták a PiS-ből, mint most Morawieckit. Akkor, 2011-ben Ziobro és elvbarátai nyíltan bírálták Kaczyński vezetési stílusát, és radikálisabb politikát sürgettek, majd új pártot is alapítottak, amely azonban később koalícióra lépett a PiS-szel, sőt, végül újra egyesültek is.

Most azonban sokkal nagyobb kihívás előtt áll a párt: egyrészt azért, mert Morawiecki volt miniszterelnökként jóval nagyobb súlyú és ismertebb politikus, mint Ziobro volt, aki akkor EP-képviselőként szervezkedett. Másrészt számbelileg is nagyobb a veszteség: akkor csak tucatnál alig többen hagyták ott Kaczyńskit, most viszont 39 távozó képviselőről tudni, plusz egy szenátorról és három EP-képviselőről. Szintén fontos különbség, hogy tizenöt éve a PiS-nek nem volt más vetélytársa a jobboldalon, most viszont két másik párt is előzné jobbról, pont ez a válság legfőbb előidézője.

A távozó képviselők nélkül a PiS parlamenti frakciója már csak a második legnagyobb Donald Tusk Polgári Koalíciója (KO) mögött, és akkor azt még nem is tudni egyelőre, hogy Morawiecki új pártja mennyi szavazót vihet el a PiS táborából. Politológusok azt is valószínűsítik, hogy a közeljövőben még többen hagyhatják el a pártot, melynek bomlása felgyorsulhat. Könnyen lehet, hogy még további átrendeződések állnak a lengyel pártrendszer előtt a jövő őszi választásokig.

Ez lesz abból, ha az embereket egymás ellen uszítják