Szifilisz és sztrájk a parlamentben

Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik az Országgyűlés eheti, kétnapos rendkívüli ülése hétfőn. Két új fideszes képviselői is esküt tehet, majd a parlament bizottsági jelentések és módosító javaslatok vitáit folytatja le.

Miután a múlt héten az extrém hőség és az energiatakarékosság miatt az Országgyűlés nem ülésezett, a hivatalos honlapon olvasható javaslat szerint a képviselők hétfőn 13 órakor ülnek ismét össze.

Magyar Péter miniszterelnök és a frakciók napirend előtti felszólalásait követően leteheti esküjét Hortay Olivér (Fidesz-KDNP) és Palóc André (Fidesz-KDNP). Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője a hónap elején jelentette be, hogy a két politikus foglalja el a mandátumáról lemondó Szijjártó Péter és Budai Gyula helyét és csatlakozik a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjához.

Az Országgyűlés ezt követően indítványokhoz benyújtott módosító javaslatokat és bizottsági jelentéseket vitat meg.

Az egyes egészségügyi adatkezelést érintő törvények módosítása a szifiliszbetegség kiszűrésének és a várandósság kezelésének mielőbbi megkezdésének érdekében teremti meg annak lehetőségét, hogy a fertőzésre vonatkozó adatot a várandósgondozást végzők akkor is láthassák, ha a szifiliszszűrés nem a gondozás keretében történt.

A közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosítása többek között eltörli a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat, ahogy azt a szabályt is, hogy szakmai kérdésekben csak a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény módosítása megszünteti az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek helyszínének kijelölésére vonatkozó miniszteri diszkrecionális jogkört.

Az egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosítását a jogalkotók a rendőri feladatellátás során jelentkező párhuzamosságok csökkentésével indokolják. Emiatt a Terrorelhárítási Központ (TEK) október 1-jétől megszűnik önálló rendvédelmi szervként működni, de nevét megőrizve, országos hatáskörű szervezetként, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) irányítása alá kerül. Az Országgyűlési Őrség a jelenlegi formájában szintén megszűnik, a személyvédelmi feladatai a TEK-hez, az objektumvédelmi feladatai pedig a Készenléti Rendőrséghez kerülnek. Az Országgyűlési Őrség a jövőben a Készenléti Rendőrségen belül önálló igazgatóságként működik tovább, állományának tagjai megőrzik a rendőrökétől eltérő egyenruhájukat és illetményüket.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal önálló fejezetként fog megjelenni a 2026-os központi költségvetésben.

Szigorodnak a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara tisztségviselőinek összeférhetetlenségi feltételei. A jövőben a szervezetnek nem lehetnek tisztségviselői az országgyűlési vagy európai parlamenti képviselőjelöltek, a vármegyei közgyűlések elnökei és tagjai, a polgármesterek, a kormányzati politikai felsővezetők, valamint az agrártámogatási rendszerben az államháztartásról szóló törvény szerinti támogatóként eljáró kormánytisztviselők. Az agrárkamara tisztségviselői emellett nem tölthetnek be tisztséget politikai pártban.

Miután a tervek szerint az Országgyűlés kedden szavaz az új köztársasági elnökről, ezért a frakcióknak hétfő tíz óráig van lehetőségük benyújtani ajánlásaikat. A jelöléseket a házbizottság 12.30 órakor kezdődő ülésén tekinti át. Az alaptörvény értelmében a jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének az írásbeli ajánlása szükséges. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat, annak, aki több jelöltet javasol, mindegyik ajánlása érvénytelen.

A Tisza szombati frakcióülésén döntött arról, hogy Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét jelöli, a Mi Hazánk július végén azt közölte, hogy Tóth Máté energiajogászt javasolja a köztársasági elnöki tisztségre, a párt hattagú parlamenti frakciója ugyanakkor egyedül hivatalos jelölést nem tud tenni.