Azzal vádolják a Metát, hogy tudatosan csinál Facebook- és Instagram-junkiet a gyerekekből
Megkezdődött Kaliforniában az a várhatóan hat hétig tartó per, amelyben 29 amerikai állam azzal vádolja a Metát, hogy tudatosan úgy alakította a Facebookot és az Instagramot, hogy minél tovább a platformokon tartsa a gyerekeket és a tinédzsereket. A BBC beszámolója szerint a kedden, Oaklandben kezdődött esküdtszéki tárgyalás a Meta eddigi egyik legnagyobb jogi kihívása lehet.
A 2023-ban indult eljárásban Kalifornia és New York mellett további 27 állam állítja, hogy a cég megsértette a gyerekeket védő szövetségi és állami adatvédelmi szabályokat. Több milliárd dollárt követelnek a Metától, emellett a Facebook és az Instagram működését is megváltoztatnák: többek között eltörölnék a lájkszámok kijelzését és a végtelen görgetést.
A felperesek szerint a Meta tudta, hogy platformjai árthatnak a fiatalok mentális egészségének, mégis arra törekedett, hogy minél több gyereket vonzzon be, és minél tovább ott tartsa őket. Megan O'Neill, Kalifornia vezető ügyvédje nyitóbeszédében azt mondta, a cég arról is tudott, hogy 11 és 12 évesek milliói használják az Instagramot, mégis keveset tett a kiszűrésükért. A Meta vitatja ezt: a cég ügyvédje szerint csupán valamivel több mint százezer ilyen felhasználót azonosítottak.
A felperesek érvelésének fontos részét a Meta saját belső anyagai adják. Az eljárás során több millió vállalati dokumentum, kutatás, e-mail és belső beszélgetés került elő, köztük olyanok is, amelyek Mark Zuckerbergig vezetnek. Az Instagram egyik belső kutatása szerint a tinédzserek függőként beszélnek saját platformhasználatukról, egy másik anyag pedig arra jutott, hogy a felhasználók képernyőidejének növelésére tervezett funkciók eleve ellentétesek a jóllétükkel.
O'Neill szerint a dokumentumok azt is megmutatják, mekkora különbség volt aközött, amit a Meta saját kutatásaiból tudott, és amit kifelé kommunikált. Miközben a cég azt állította, hogy a biztonságot a profit elé helyezi, az ügyvéd szerint a döntéseknél „újra és újra a profit győzött”. A Meta üzleti modelljét úgy foglalta össze: függővé tenni a felhasználókat, minél tovább a platformon tartani őket, begyűjteni az adataikat, majd elhallgatni mindezt a nyilvánosság elől.
A Meta ügyvédje, Paul Schmidt szerint viszont az államok szelektíven idéznek a belső kutatásokból. Az egyik dokumentum szerint például minden ötödik tinédzser úgy érezte, hogy az Instagram rontott a közérzetén. Schmidt ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanebben a kutatásban 41 százalék arról számolt be, hogy jobban érzi magát a platform használatától, további 41 százalék pedig semmilyen hatást nem érzékelt.
A cég azt is vitatja, hogy a Facebookot és az Instagramot szándékosan tervezték úgy, hogy függőséget okozzon. Schmidt szerint maga a közösségimédia-függőség sem tekinthető tudományosan bizonyított jelenségnek. A Meta elismeri, hogy egyeseknek problémát okozhat közösségimédia-használatuk kontrollálása, de azt állítja, éppen ezért vezetett be ennek kezelésére szolgáló eszközöket.
A 13 éven aluli felhasználók kiszűrésével kapcsolatban a Meta azzal védekezik, hogy részben éppen azok az adatvédelmi szabályok nehezítették meg az életkor ellenőrzéséhez szükséges adatok tárolását és felhasználását, amelyek megsértésével most vádolják.