Érdemi vezetői tapasztalat nélküli jelölteknek kellene őrködniük a közmédia felett

Megvan, kik kerülhetnek be civil oldalról a megújuló közmédia felett a tulajdonosi jogokat gyakorló új testületbe, a Független Közmédia Tanácsba, és a névsorban nem szerepelnek olyanok, akik korábbról jelentős vezetői tapasztalattal bírnának.

A közmédia teljes átalakításának lényegi része, hogy felette a tulajdonosi jogokat egy újonnan felállított testület, a Független Közmédia Testület fogja gyakorolni. Ez a kilenctagú testület áll majd tehát az új közmédia felett, melybe az erről szóló júniusi döntés szerint három tagot a kormánypárti, hármat az ellenzéki képviselőcsoportok jelölhetnek, három tagra pedig a médiaszakmai szervezetek adhatnak jelölést.

Az már előzetesen is tudható volt, hogy a három szakmai jelölt különösen fontos lesz, hiszen a paritásos pártdelegáltak mellett, nekik kellene elvileg garantálni a valódi szamai kontrollt az új közmédia felett. Ebben ezért a szakmai jelölések kulcsfontosságúak lennének - a jelölési folyamat azonban több szempontból is ellentmondásos volt.

Előzetesen ugyan több médiaszakmai szervezet is jelölhetett, de ezeket a jelöltjelölteket szerdán egy, még a választások előttről örökölt szervezet, a Közszolgálati Tanács rangsorolhatta - egy olyan testület, melynek a 12 aktív tagja közül négyet történelmi egyházak, másokat pedig olyan szervezetek delegálhattak, mint a Magyar Rektori Konferencia, a MOB, a Művészeti Akadémia vagy éppen a Kisvárosok Szövetsége és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete. Releváns médiaszakmai vagy piaci szereplők nem igazán vannak köztük, de a törvény szerint mégis ők dönthették el, kik kerüljenek kulcspozícióba az új közmédia felett.

Ez a messze nem szakmai testület szavazhatott szerdán arról, hogy végül milyen sorrendben ajánlják a jelölteket az Országgyűlésnek (illetve első körben egy parlamenti bizottságnak), miközben a jelöltállító, tényleges szakmai szervezetek vitatott módon ugyan neveket javasolhattak, de a szavazáson már nem vehettek részt, hiszen csak tanácskozási joguk volt.

A szerdai szavazáson így a legtöbb voksot Bayer Judit médiajogász, Sükösd Miklós szociológus-médiakutató, valamint egy költő, Kollár Árpád kapta. Ha az Országgyűlés nem írja felül a sorrendet (ezt még megtehetik), ők kerülnek majd be a Független Közmédia Tanácsba, nekik kellene gyakorolniuk a tulajdonosi jogokat a sok tízmilliárdos költségvetésű közmédia felett. Közülük Bayer és Sükösd elismert médiaszakember inkább az akadémiai oldalról, Kollár pedig irodalmár, aki 2011-től a Nemzeti Kulturális Alap Folyóirat-kiadás Kollégiumának a kurátora, médiához idáig nem sok köze volt. Nagy szervezetnél szakmai vezetői tapasztalattal egyikük sem bír.

A kiválasztott jelöltek egyikét sem a nagyobb médiaszakmai szervezetek jelölték, és egyiküknél sem látszik olyan vezetői múlt, ami az új közmédia gazdálkodása, társadalmi működése feletti kontrollhoz lenne mérhető.