Politikai és személyi felelősöket ígér az MNB-botrányban a parlamenti vizsgálóbizottság tiszás elnöke, de még nem tudja, Matolcsyékat mikor hallgatják meg

A „történelem legnagyobb bankrablása” sokak emlékei szerint azzal kezdődött, hogy 2016-ban Bánki Erik és Kósa Lajos benyújtott egy törvényjavaslatot, majd Kósa „dadogva, összevissza beszélve” előadta, hogy a közpénz elvesztette közpénzjellegét - így idézte fel a jegybanki alapítványok ügyét tiszás Csőszi Attila. Az MNB-botrány parlamenti vizsgálóbizottságának elnöke szerint azonban a történet korábbra datálható: „az Orbán-Matolcsy paktum 2014-ben megköttethetett, az MNB-nek lehetővé tették, hogy a nyereségét alapítványokba kicsatornázza” – mondta a képviselő.

A vizsgálóbizottság szerdán kezdi a működését, a testületnek hat tagja van: három tiszás képviselő (Csőszi mellett Sopov Ildikó és Weigand István), valamint a fideszes Tuzson Bence, a KDNP-s Hargitai János és a Mi Hazánk-képviselő Apáti István. A két korábbi kormánypárti tag apropóján Csőszi megjegyezte: a bizottság fideszes és KDNP-s tagja, Tuzson és Hargitai is megszavazta a „közpénz-jelleg elvesztő” törvényt 20156-ban, szerinte most annak kell kiderülnie, hogy ezúttal ki mellé állnak, „a bankrablók vagy az igazságot akarók mellé?”

Csőszi szerint a 2014-es „paktum” után Matolcsyék létrehozták az alapítványokat 266 milliárd forinttal, „majd a Fidesz-KDNP megpróbált olyan jogi kereteket alkotni, hogy senki ne vizsgálhassa a pénzek sorsát”. Így megkezdődhetett az intézményesített lopás az összetett céghálón keresztül, miközben újabb közpénzeket csatornáztak be a kecskeméti Neumann egyetem alapítványából a céghálóba.

A tiszás politikus, aki az MNB-botrányt úgy foglalta össze: „mindenki asszisztált egy jól behatárolható kedvezményezetti kör gazdagodásához”, azt mondta, hogy a bizottság feladata megmutatni, kik húzták a legnagyobb hasznot, megnevezi a politikai felelősöket, feltárja, hol és hogyan veszett el a közpénz. Ugyanakkor nem veszik át az igazságszolgáltatás szerepét, „mi nem nyomozni és nem ítélkezni fogunk”.

A tiszások azt javasolják, hogy a vizsgálóbizottság négy blokkra bontsa a munkát. Az egyes blokkokban az alábbi kérdésekre keressék a választ:

• Hogyan jött létre a struktúra? Ezen belül azzal akarnak foglalkozni, hogy ki volt az alapítványi vagyonkihelyezés ötletgazdája, mikor és milyen céllal alapították ki, milyen törvényi és háttérszabályozás tette ezt lehetővé. Vizsgálják emellett a jogszabályok előkészítőinek, benyújtóinak felelősségét is, hogy észszerű, közérdekkel összeegyeztethető indoka volt-e annak, hogy ezt a struktúrát létrehozzák.
• Mi történt a vagyonnal? Hogyan születtek a befektetési döntések az Optima csoportban, a kapcsolódó társaságokban, alapítói kuratóriumokban, felügyelőbizottságokban? Választ keresnek arra a kérdésre is, hogy milyen szálakon ágazott szét ez a vagyon, mi volt a kicsatornázott pénzek útja. Ebben a blokkban akár kihelyezett üléseket is tarthatnak, mondta a bizottsági elnök.
• Kik a felelősök, legnagyobb haszonélvezők? Ebben a blokkban várható a döntésekben közvetlenül érintett vezetők és szereplők meghallgatása, Csőszi itt felsorolta a felügyelőbizottságokat, az állami ellenőrzés, a kuratóriumok, jegybanki vezetés tagjait. Azt akarják megtudni, ki hozta a döntéseket, miért nem működtek a fékek és egyensúlyok, ennek a blokknak a végén „politikai és intézményi szintű felelősség megállapítása” várható.
• Hogyan biztosítható, hogy ne legyen ilyen? A bizottság a munkája végén, ez év december 31-ig készíti el a jelentését, az összegzésben javaslatok is szerepelnek arra, hogy ilyen eset többé ne fordulhasson elő.

A kérdésekre, hogy kik lesznek azok, akiket elsőként vagy elsők között hívnak be, illetve hogy hányadik helyen áll a meghallgatandók sorrendjében Matolcsy György volt jegybankelnök és a fia, Matolcsy Ádám, illetve Varga Mihály volt pénzügyminiszter, jelenlegi MNB-elnök, azt mondta: „A nevezett urak meghallgatása tekintetében nem árulok el csodát: várhatóan ők is meg fognak jelenni a vizsgálóbizottság előtt”. Időpontot viszont nem tudott közölni, és azt mondta, hogy a bizottság mai alakuló ülésén ez nem is fog kiderülni. „Van egy kronológiai sorrend”, a tiszások azt javasolják, hogy kezdjék az elején, a jogszabályi háttér megteremtéséért felelős emberek behívásával.