Megszűnő munkahelyek, csökkenő piaci verseny, növekvő politikai befolyás: az aggodalmak szerint ez vár Hollywoodra, ha az Oracle-alapító Larry Ellison techmilliárdos és a fia, David érdekeltségébe tartozó Paramount-Skydance stúdió sikeresen felvásárolja a Warner Brothers Discovery-t (WBD). A 111 milliárd dolláros céges összeolvadás még a legjobb esetben is át fogja rajzolni az erőviszonyokat Hollywoodban, amit kétségtelenül a nézők is meg fognak érezni.

Azonban nem egy lejátszott meccsről van szó: az évszázad filmes dealjét egy 12 demokrata állami főügyészből álló koalíció is megtámadta a bíróságon, de a hollywoodi írók céhe, a Writers Guild of America (WGA) is keresetet nyújtott be. Emellett több ismert filmes arc is nyíltan bírálta a kezdeményezést: attól félnek, hogy azzal az Ellison család és a Paramount monopóliumközeli helyzetbe kerülhetnének, és nem túl művészbarát iramot diktálhatnának az amerikai filmgyártásban. No meg a médiában is, hiszen az ügylettel nemcsak az HBO és a DC univerzum, de a CNN hírcsatorna is a milliárdoshoz kerülne.

Rob Bonta, Kalifornia igazságügyi minisztere azt írta közleményében: „E két szórakoztatóipari monstrum törvénytelen egyesülése magasabb árakhoz, alacsonyabb minőséghez és kevesebb film- és televíziós tartalomhoz vezetne, ami ártana a moziknak, a kábeltévé-szolgáltatóknak és végső soron a közönségnek is. Kalifornia film- és szórakoztatóipara nap mint nap hatással van az amerikaiak életére – beköltözik a családok nappalijába, főszerepet játszik sok fiatal első randevúján, valamint hatalmas büszkeség és munkalehetőség forrása a kaliforniaiak számára államszerte.”

Nemrég a Marvel filmek Hulkja, Mark Ruffalo is beleállt Ellisonékba amiatt, hogy a filmipar leuralásával párhuzamosan még az izraeli hadseregnek is fegyvereket adnak el – bonyolítva az amúgy is érzékeny vitát azzal a kérdéssel, hogy tízes skálán mekkora antiszemitizmus erről beszélni.

Hírmanipuláció és háttéralku

Amikor tavaly ősszel kiderült, hogy eladóvá válik a WBD, óriási vállalati háború kezdődött a megvásárlásáért: a Paramount mellett többek között a Netflix és a Comcast telekommunikációs óriás is meg akarta szerezni az 1923-ban alapított, roppant értékes portfólióval rendelkező stúdiót (a cég becsült vagyona nagyjából 71,68 milliárd dollár). A Paramount végül az erőszakos nyomulással járt sikerrel: nemcsak túllicitálta a sokáig a végső befutónak tűnő Netflix ajánlatát, de azt a bíróságon is megtámadta, illetve a médiában is igyekezett negatív színben beállítani a streamer terveit a stúdióval.

Az ügyletet aztán június 12-én a versenyhatóságként eljáró amerikai igazságügyi minisztérium is jóváhagyta. Ezután egy hónappal nyújtotta be bírósági keresetét a WGA, amelyben azt állították: Ellisonék a színfalak mögött kenyerezték le Donald Trump elnököt, hogy hagyja jóvá az üzletet. Legnagyobb aggodalmuk az, hogy az elnök így befolyást szerezhet az egyik legfontosabb amerikai médiumban, a CNN-ben is. Ellisonék nemcsak az elnök és a csatorna közti peres ügyek elsimítását ígérhették Trumpnak, de azt is, hogy a felvásárlás végeztével kirúgják a csatorna azon arcait, akik kevésbé szimpatikusak az elnöknek. A Paramount sajtóközleményében tagadta ezeket a vádakat.

Az írók aggályait azonban alátámasztja, hogy a 2025-ös Paramount-Skydance összeolvadás után az akkor Ellisonék alá kerülő hírcsatorna, a CBS szintén trumpista irányt vett. Nem sokkal a felvásárlás után Bari Weiss konzervatív aktivistát tették meg a hírigazgatóvá, aki azóta is rendszeresen cenzúrázza a jelenlegi adminisztrációnak nem tetsző híreket. Az esti híradó arca pedig Tony Dokoupil lett, aki észrevehetően alákérdezős interjúkat szállít a kormány tagjaival. Az is elég aggasztó körülmény volt, hogy közvetlenül a hatósági jóváhagyás előtt döntött úgy a Paramount, hogy lezárja egy korábbi peres ügyét az elnökkel, és 16 millió dollárt fizet neki. Emellett rebesgetik egy paramountos feketelista létezését is, amelyen olyan színészek és filmesek szerepelnek, akik kiálltak Palesztina mellett, magukra haragítva Ellisont, akiről úgy tudni, hogy épp Izrael-pártisága miatt került ilyen jó cimboraságba Trumppal. Ezen a listán szerepel állítólag a fent említett Mark Ruffallo, Susan Sarandon, Javier Bardem, vagy a Paramount Sikoly-frencsájzából kirúgott Melissa Barrera.

Mondhatnak szépeket Ellisonék, attól még Trump haverjai maradnak

Azonban minden más körülménynél több aggodalomra ad okot az, hogy Donald Trump és Larry Ellison milyen remek cimborák. Az Oracle-milliárdos a 2024-es választási kampány során legalább 45 millió dollárral támogatta a később újraválasztott elnököt, aztán a Fehér házban, valamint Trump mar-a-lagói birtokán is gyakran feltűnt.

Pénzügyileg is megérte a családnak az elnökkel haverkodni. Trump második ciklusának kezdete óta az Oracle számos zsíros kormányzati megbízásra csapott le: a techcég felhőinfrastruktúráját több kormányzati szerv is használja, többek között a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekre is. Emellett az Oracle kapta meg azt a lehetőséget, hogy kezelje az USA-ba belépő TikTok szerverinfrastruktúráját, és tárolja az amerikai felhasználók adatait.

A zsíros kormányzati megbízások is közrejátszottak abban, hogy Trump második elnöksége alatt addig nem látott módon gazdagodott tovább Ellison. A Bloomberg grafikonja szépen bemutatja, hogy ugrott meg az elnök 2025 januári beiktatása után az üzletember vagyona: tavaly szeptemberben egy rövid időre még a világ leggazdagabb emberét, Elon Muskot is túlszárnyalta az akkor összesen 400 milliárdos Ellison-birodalom. Később aztán a befektetők bizalmának csökkenése a mesterséges intelligenciában lejtmenetet hozott a milliárdosnak, aki azért így sem panaszkodhat jelenlegi, 193 milliárdos vagyonára.

A sorjázó aggodalmakra és perekre reagálva az ifjabbik Ellison, a Paramount-vezérigazgató David augusztus 4-én véleménycikket tett közzé a New York Times-ban, hogy bevédje az üzletet. Ebben azzal érvelt, hogy a Paramountnál és a WBD-nél összesen „csupán” az amerikai box office nagyjából 22 százaléka csoportosul, így szó sincs arról, hogy monopolhelyzetbe kerülnének az összeolvadással. Emellett arra is emlékeztetett, hogy a felvásárlást már 65 ország versenyhatósága jóvá is hagyta.

A politikai befolyás miatt aggódóknak pedig azt üzente:

„Sajnos nem tudok senkinek betekintést engedni a szívembe és az elmémbe, de annyit meg tudok osztani: a múltban rendszeresen szavaztam jelöltekre mindkét pártból, a nézeteim egy részét konzervatívnak, egy másik részét pedig liberálisnak lehetne nevezni – pont úgy, mint a legtöbb amerikainak. Ha pedig a hírcsatornáinkról van szó, akkor nem szeretem a nézeteimhez kényszeríteni ezeket a cégeket. Úgy hiszem, hogy a híreknek a tényeken és az igazságon kell alapulniuk.”

Ellison a cikkben ezután évente harminc mozifilmet és 170 sorozatot ígért a cégcsoport részéről, azonban több kritikára egyáltalán nem válaszolt. A cégvezér publikus védőbeszédében egyáltalán nem esett szó édesapjáról, családja politikai kapcsolatairól, de arról sem, hogy a CBS korábban hogyan trumposodott az ő irányítása alatt. Emellett elmaradtak a komolyabb jogi és gazdasági érvek is a felvásárlás korrektsége mellett. Jelenleg úgy néz ki, hogy az eljárások miatt 2027 második feléig nem is kerülhet pont a nagy üzlet végére – addig pedig még minden és az ellenkezője is megtörténhet a nem túl stabil Trump környezetében és lelki világában, ami befolyásolhatja a kimenetelt.