Alaposan átrendezte a kormány a miniszterek hatásköreit. Az egyik legfontosabb változás, hogy Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerül két polgári nemzetbiztonsági szolgálat. Innentől az ő hatáskörébe tartozik a Nemzeti Információs Központ (NIK) és a Védelmi Igazgatási Hivatal irányítása.

Eredetileg ezek Pósfai Gábor belügyminiszter hatáskörébe tartoztak. A NIK a titkosszolgálatok csúcsszerve, amely nemcsak a nyílt forrásokból elérhető információkat kutatja és elemzi, de a kormányzati döntéshozatal támogatása érdekében közvetíti a döntéshozói információs igényeket az együttműködő szervek számára (beleértve a titkosszolgálatokat is), a beérkező információkat pedig összegzik. A NER alatt ez Rogán Antal alá tartozott. A vezetője Hatala Anna volt, akit csak júniusban menesztett Magyar Péter, most Orosz László Péter nemzetbiztonsági ezredes vezeti.

A Védelmi Igazgatási Hivatal is Rogán alatt volt a NER-ben, ez az ország védelméhez és biztonságához kapcsolódó feladatokat hangolja össze.

A többi polgári titkosszolgálat elosztása nem változott: az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat maradt a belügynél, az Információs Hivatal pedig a Külügynél.

A kormány megalakulása után csak a Központi Ellenőrzési Hivatal irányítása tartozott Ruff hatáskörébe.

Frissítés: A Miniszterelnökség a cikk megjelenése után kiadott egy közleményt, amelyben azt írják, „a módosítás pontosítja a nemzetbiztonsági, védelmi és biztonsági feladatok rendszerét.” Nem Ruff Bálinthoz rendelték a teljes nemzetbiztonsági és védelmi rendszer irányítását, ezeknek a területeknek az összkormányzati koordinációját továbbra is a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója (vagyis Tóth Péter korábbi kampányfőnök) látja el. „A statútum kifejezetten rögzíti, hogy a főtanácsadó biztosítja a védelmi és biztonsági tevékenységekkel összefüggő, a kormány felelősségébe tartozó feladatok összkormányzati koordinációját, és koordinálja a NATO Reziliencia Bizottság szerveivel való kapcsolattartást.”

Kapitány István gazdasági miniszternél is történt változás, a legújabb táblázatban nincs nevesítve, hogy ő irányítaná a Nemzeti Befektetési Ügynökséget, vagyis a HIPÁ-t, holott a májusban kiadott felsorolásban még benne volt.

A hvg.hu a további változásokat is átnézte, például, hogy Ruff Bálint lesz nagyrészt a felelős a közszolgálati életpálya kidolgozásáért, de hozzá került a Magyar Közlöny kiadása és a jogszabályok kihirdetése is, ami eddig az igazságügyi miniszternél volt.

Bóna Szabolcs agrárminiszter megkapta a lósport felügyeletét, valamint – az élő természetért felelős Gajdos László hatáskörét szűkítve – a mezőgazdasági haszonállatok jólétével kapcsolatos hatósági feladatokat, de átkerültek hozzá Kapitánytól az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatáskörök, Lőrincz Viktória vidékfejlesztési minisztertől pedig az uniós közös agrárpolitikával kapcsolatos jogkörök.

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterhez került át Pósfaitól a többi között az anyakönyvezés, a lakcímnyilvántartás, a közlekedési előélet nyilvántartása, de úgyis hozzá tartozik az e-közigazgatás.

A szociális tárcától viszont átkerült a BM-hez a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásra vonatkozó jogszabályok előkészítése. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek még mindig a Magyar Művészeti Akadémia véleményének figyelembevételével kell kidolgoznia a kormány kultúrpolitikáját.

A Miniszterelnökség a közleményben azt is leírta, hogy a módosítás megerősíti a Védelmi Kabinet szerepét, amelynek ügydöntő jogköre kiterjed többek között a honvédelemre, a közbiztonságra, a terrorizmus elleni küzdelemre, a kiberbiztonságra, a polgári hírszerzés és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítására, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolására.

A Stratégiai Kabinet, a Gazdasági és Költségvetési Kabinet, a Fejlesztési Kabinet és a Védelmi Kabinet a saját szakterületén ügydöntő jogkörrel működik. A Fejlesztési Kabinethez tartoznak többek között az állami beruházásokkal, az uniós források hazahozatalával és felhasználásával, a közlekedéssel, a lakáspolitikával, a közbeszerzésekkel, a terület- és vidékfejlesztéssel kapcsolatos ügyek.

Itt az volt a cél, hogy kevesebb legyen a párhuzamosság, és gyorsabb legyen a döntéshozatal.