Trump a Falkland-szigetek ügyével gyakorolna nyomást a britekre
Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy Washington felülvizsgálhatja a Falkland-szigetek – argentin nevükön Malvin-szigetek – feletti brit szuverenitással kapcsolatos álláspontját. Ez újabb feszültséget okozhat az Egyesült Államok és Nagy-Britannia hagyományosan szoros viszonyában – írja a Guardian.
„Én mindig felülvizsgálok minden álláspontot – ez csak egy a sok közül”
– mondta Trump a Fehér Házban, amikor újságírók arról kérdezték, változhat-e az Egyesült Államok álláspontja a dél-atlanti szigetcsoport ügyében.
Az argentin–brit kapcsolatok egyik legsúlyosabb törését az 1982-es falklandi háború okozta. Az Argentínát irányító katonai junta a súlyosbodó gazdasági válság és a növekvő társadalmi elégedetlenség közepette megszállta az argentin partokhoz jóval közelebb fekvő, de brit fennhatóság alatt álló Falkland-szigeteket. A klasszikus autoriter előremenekülés és külsőellenség-keresés totális kudarccal – és 649 halott argentin katonával –, argentin fegyverletétellel, nem sokkal később a junta bukásával végződött.
Buenos Aires ugyanakkor azóta sem mondott le a szigetekről. Argentínában a Malvin-szigetek ügye máig erős nemzeti szimbólum: stadiontól közterületekig számtalan dolgot neveztek el róluk, és a kérdés rendszeresen előkerül a belpolitikában is, különösen akkor, amikor egy kormány népszerűsége meginog.
Az Egyesült Államok hivatalosan semleges a szuverenitási vitában, a gyakorlatban ugyanakkor elismeri a brit közigazgatást a szigeteken. Trump mostani kijelentései arra utalnak, hogy Washington ezt a megközelítést is kész lehet felülvizsgálni. A kérdés azért vált különösen érzékennyé, mert az amerikai kormányzat nagyobb védelmi kiadásokat vár el Londontól. Egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő korábban a Telegraphnak azt mondta,
Washington akár a Falkland-szigetekkel kapcsolatos álláspontján is változtathat, ha Nagy-Britannia nem teljesíti védelmi vállalásait.
A hírek szerint a brit kormány annak a korábbi vállalásnak a módosítását fontolgatja, amely szerint 2030-ra a GDP 3 százalékát fordítaná védelemre. Trump mindkét elnöki ciklusa alatt rendszeresen bírálta azokat a NATO-tagállamokat, amelyek szerinte túl keveset költenek haderejükre, és ezzel aránytalanul nagy terhet hárítanak az Egyesült Államokra.
Nem ez az első alkalom, hogy felmerül Washington Falkland-politikájának felülvizsgálata. Egy áprilisban kiszivárgott pentagoni e-mailben állítólag már felvetették, hogy az Egyesült Államok vizsgálja felül a brit álláspont támogatását, miután London nem sorakozott fel egyértelműen Trump Iránnal kapcsolatos politikája mögött. Egy amerikai irányváltás mindenekelőtt komoly politikai és diplomáciai csapást jelentene Nagy-Britanniának.
A helyzetet tovább bonyolítja Donald Trump és Javier Milei argentin elnök szoros kapcsolata. Milei következetesen támogatja Argentína történelmi területi igényét a Falkland-szigetekre, Trump pedig az elmúlt időszakban több alkalommal is politikai és gazdasági támogatásáról biztosította az argentin elnököt. Washington korábban 20 milliárd dolláros pénzügyi segítséget hagyott jóvá Argentínának, az amerikai kormány pedig az argentin marhahús importját is növelte, részben az amerikai élelmiszerárak mérséklése érdekében.