Már az idén munkaszüneti nap lesz december 24-e

Ezekről döntött kedden a parlament:

• Már az idén munkaszüneti nap lesz december 24-e,
• a jövőben párhuzamosan folytatódhatnak a nemzetközi és a hazai környezeti hatásvizsgálati eljárások,
• módosult a cégnyilvánosságról és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény,
• két évvel, 2029. január 1-ig meghosszabbodik a jogi személyek egységes nyilvántartási rendszere bevezetésének határideje.
• Az Országgyűlés emellett elfogadta a Magyar Rádió és Televíziót működtető társaság alapító okiratát,
• és megszavazta a pénzmosás megelőzését szolgáló törvénymódosítást is.

Karácsonyi munkaszüneti nap

Az indoklás szerint december 24-e a magyar társadalomban a karácsonyi ünnepkör szerves része: a családok együttlétének, az ünnepi készülődésnek és a közösségi, vallási hagyományok megélésének kiemelt napja. A munkaszüneti nappá nyilvánítás kiszámítható, évről évre azonos jogi helyzetet teremt, és nem teszi szükségessé, hogy december 24-e pihenőnapként történő kiadása minden évben a munkaszüneti napok körüli munkarend átrendezésétől függjön.

Magántőkealapok

A képviselők 193 igen szavazattal elfogadták a pénzmosás megelőzését és egyes zártkörű tőkealapokat érintő szabályozási területek módosításáról szóló javaslatot, amely a zártkörű tőkealapok, azaz

a magántőkealapok esetén feloldja az értékpapírtitkot a tényleges tulajdonosi adatok hatósági rögzítéséhez szükséges folyamatokban.

Továbbá a jövőben a vagyonkezelő alapítványok esetén az alapítványi működtetéssel létrejövő tartós vagyonkezelési jogviszonyok haszonhúzóinak és irányítóinak adatait is fel kell tüntetni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban.

A javaslat értelmében új termék, új üzleti gyakorlatok vagy új technológiák bevezetése előtt el kell végezni ezek pénzmosás elleni kockázatvizsgálatát, és meg kell tenni az e vizsgálatból következő kockázatkezelő intézkedéseket.

Alapító okirat

A Magyar Rádió és Televíziót működtető társaság alapító okiratát 139-en szavazták meg, 48-an ellenezték, míg hatan tartózkodtak. Az előző kormányzat a 2010-es évek folyamán több lépésben alakította át a hazai közmédia rendszerét, két társaságba vonva össze a korábban a Duna Televíziót, a Magyar Rádiót, a Magyar Távirati Irodát és a Magyar Televíziót működtető, önálló cégeket.

A médiatörvény idén nyári átalakításával a parlament úgy döntött, hogy a Műsorszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA) beolvasztja a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be, majd az új cég Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. néven látja el a közszolgálati médiaszolgáltatás céljaihoz kapcsolódó tevékenységeket, az ismét önálló MTI Nonprofit Zrt. pedig közszolgálati médiatartalom-szolgáltatóként, nemzeti hírügynökségként működik a jövőben.