Nemrég helyszíni riportban számoltunk be arról, hogy Duna szemközti partján fekvő Szigetmonostor polgármesterének kezdeményezésére úgy kotorták meg a Duna medrét Göd egyik legfestóibb folyóparti részén, hogy a lánctalpas gépekkel teljesen értelmetlenül tökretettek egy közel kétkilométeres, a helyiek által gyakran használt partszakaszt.
Ez a szakasz nemcsak szép volt, hanem védett geológiai ritkaság is, ugyanis nagyjából 70 réteg- és tajavízforrás csobog itt egymás mellett, ezért zöld itt minden akkor is, amikor szinte kiszárad az ország.
Úgy tűnik, hogy mindezt részben a kiadott engedélyektől eltérve, részben totál illegálisan csinálták, kockáztatva ezzel az ország egyik legértékesebb ivóvízbázisát is.
Egészen hihetelen módon és okokból tették tönkre ennyire a gödiek evezős, csónakázó és sétaterepét. Fogták megukat, a patról kikotorták a rév előtti területet, az iszapot felhalmozták mellette, majd adagonként végigbumliztak vele a parton, ahol elvitték olyan 1,5 kilométerre, útközben mindent feldúlva és elpuszítva a lánctalpakkal. Majd a végponton a Dunába szórták az iszapot.
Miskolczi Orsolya, a körzet tiszás parlamenti képviselője szerint a Göd és Szigetmonostor között közlekedő személykomp mindkét oldalán szabálytalanul kotorták ki a Duna medrét. A gödi oldalon úgy kotortak a partról, hogy azzal „eltértek a kapott hozzájárulástól”, míg a szemközti oldal megkotrására egyáltalán nem is kértek semmiféle engedélyt, ezért a vízügy azokat a munkálatokat réges régen le is állíttatta. Miskolczi onnan tudja mindezt, hogy iratbetekintésre kért és kapott lehetőséget a Pest Megyei Kormányhivatal Vízügyi Hatóságánál.
A képviselő fő állításai a következők az iratok megtekintés után:
Az egész akciót kezdeményező szigetmonostori önkormányzat vis major helyzetre hivatkozva kért kotrási engedélyt a Vízügyi Hatóságtól - de csak a gödi oldalra.
Ám Miskolczi szerint itt is „eltértek a kapott hozzájárulástól”, amennyiben partról kotortak.
A szemközti oldalon, vagyis a saját településük előtt ehhez képest úgy kezdtek kotorni, hogy ehhez mégcsak meg sem kérték az engedélyt, pedig az ország egyik legfontosabb ivóvízbázisát veszélyeztették.
Ezért történt, hogy a munkálatokról értesülve a Fővárosi Vízművek azonnal bejelentést tette a vízügyi hatóságnál. A kormányhivatal emiatt állíttatta le a munkálatokat azon az oldalon augusztus 18-án.
A tiltáskor a szigetmonostori vízbázis védelemére hivatkoztak, vagyis az önkormányzat a saját lakosainak a tiszta ivóvizét is veszélyeztette az illegális akcióval.
Miskolczi tudomása szerint ráadásul eleve nem is kaphattak volna ilyen gyorsan engedélyt arra, vis major helyzet ide vagy oda. „Ehhez elsőként egy egyedi kockázatértékelési dokumentáció benyújtása szükséges - minden esetben - és pozitív elbírálás esetén ezután következhet az engedély.” - írja a képviselő.
Miskolczi végkövetkeztetése:
„Ami bennem ezek után felmerül: a komp átjárása úgy volt biztosítható, ha mindkét oldalon megvalósul a kotrás. Ha a szigeti oldalra nem is kértek, és vis majorra hivatkozva se kaptak volna azonnal engedélyt, miért gondolták úgy, hogy hozzanyúlhatnak a mederhez? Mi garantálja, hogy a szigeti oldali kotrás előzetes engedélyek nélkül úgy tudott elkészülni, hogy a vízbázis nem sérült? Ha a jogszabályok és előírások az elejétől a végéig betartásra kerültek volna, véleményem szerint meg sem kellett volna kezdeni a gödi oldal kotrását. Először az engedélyek, utána az átgondolt munkavégzés - ez lenne a cél az ország minden területén.”