Az aszály után most az a cél, hogy az eső ne folyjon el: a vízügyi igazgatóságok országszerte különféle módszerekkel tartják vissza a vizet, és a talajnedvesség emelésében egyénileg is lehet segíteni.
A rendkívüli nyári szárazság után a vízügyi igazgatóságok az MTI megkeresésére közölték: a lehullott csapadékot és a vízfolyások többletvizét igyekeznek megállítani, vagy legalább lassítani az elfolyását. Ehhez lezárják a zsilipeket, fenékküszöböket építenek a patakokon, és feltöltik a holtágakat, a tározókat és a vizes élőhelyeket.
Czigány Szabolcs, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának tanszékvezető oktatója, a felszín alatti vizek kutatója szerint cselekvés nélkül veszélybe kerülhet a mezőgazdaság, az élelmiszer- és energiatermelés, csökkenhet a biológiai sokféleség, és súlyos társadalmi, gazdasági és vízellátási gondok jelentkezhetnek. A talaj, „Magyarország legfontosabb erőforrása” egyre kevesebb vízzel egyre kevesebbet ér.
Intő jelnek nevezte, hogy a talajvíz már most jóval mélyebben van a megszokottnál. A visszapótlása minden aszály után nehéz, mert a száraz időszakban felhalmozódnak a talajban a beszivárgást gátló anyagok. Az aszály csökkenti a talaj nedvességtartalmát, ezzel a talajéletet és a humuszképződést is. A vízvisszatartással vizes élőhelyek hozhatók létre, emelhető a talajvízszint, javítható a duzzasztott patakok, tározók és tavak környékének vízellátása, és nő a páratartalom. A szakértő szerint megoldás lehet az árterek kiszélesítése, a mélyedések feltöltése, gátak, zsilipek és fenékküszöbök építése és az erdősítés.
Czigány Szabolcs szerint bárki hozzájárulhat ehhez a saját kertjében is. Sokat tesz, aki kevesebbet betonoz vagy burkol térkővel az udvarán, gyűjti és locsolásra használja az esővizet, és növeli a zöldfelületet.
A vízigazgatóságok régiónként az alábbi tevékenységekkel segítik a vízvisszatartást:
(via MTI)