A kormány a nagytakarítási törvény inspirációjaként az Egyesült Államokban 1938-ban hatályba lépett külföldiügynök-törvényre (FARA) mutogat, néhány azonos kifejezés használatán kívül azonban nem sok hasonlóságot találni.
Mivel a törvényjavaslat nem fogalmaz világosan, kire, mire, milyen magatartásra vonatkozik, felkészülni is nehéz rá. Közben a dermesztő hatását is szem előtt kell tartani.
Miközben az Európai Unió tagállamai látványosan csökkentették orosz energiahordozók importját, Magyarország és Szlovákia az ellenkező irányba haladnak: mélyítik az orosz energiaszállítástól való függőségüket. A CREA és a Center for the Study of Democracy közös elemzése szerint ez nem technikai kényszer, hanem tudatos stratégia, ami az Orbán-kormány politikai és gazdasági érdekeit szolgálja – és közben milliárdokkal finanszírozza az ukrajnai háborút.
Telexes és 444-es újságírók beszélgettek arról, mi a cél a nagytakarítás-törvénnyel, és hogyan tovább.
A nemzetközi politika legalább olyan turbulens, mint a Donald Trump beiktatása utáni hetekben, így ideje volt beszélgetni az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről. Többek közt az ukrán–magyar kémbotrányról, a győzelem napi katonai parádéról és a háborúval kapcsolatos amerikai hangnemváltásról is beszélgettünk Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel, és Takács Márk katonai elemzővel.
Ha még pár hétig nem regisztrálnak újabb fertőzést, lehet reménykedni, hogy az igazán súlyos járványtól megmenekül a magyar mezőgazdaság. A száj- és körömfájás következményei évekig velünk lesznek, a hatásai messze túlmutatnak azon, hogy tömegével kell leölni állatokat.
Ha május 9-e, akkor Győzelem Napja, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin és az orosz nép legkedvesebb ünnepe. Idén nyolcvanadszorra is katonai parádéval ünnepelték Moszkvában a náci Németország felett aratott győzelmet.
XIV. Leó pápává választása előtt nyíltan bírálta Donald Trump politikáját, különösen a bevándorlással kapcsolatban. Prevost az X-et használta arra, hogy hangot adjon nemtetszésének a Trump-kormányzat egyes döntései kapcsán.
A megállapodás aláírása szimbolikus jelentőségű, az Egyesült Államokat és Trumpot személyesen köti ugyanis Ukrajna gazdasági jövőjének sikeréhez. Bár az előirányzott projektek megvalósítása valószínűleg évekig tart majd, kormányzati támogatással nyíltak lehetőségek Ukrajnában amerikai befektetők előtt. Rövid távon a megállapodás azt biztosíthatja, hogy az USA nem löki a busz alá az ukránokat.
Így múlik el az EU dicsősége? A kilencvenes évek elejétől a közép-európai országokban általános egyetértés volt abban, hogy az EU jó, oda kell tartozni. Mára az Unióhoz való viszonyulás vált az egyik legfontosabb belpolitikai törésvonallá.
Újabb két atomhatalom lett ideges egymásra, már sokadszorra. Pakisztán küszöbön álló indiai támadásról beszél, Narendra Modi indiai miniszterelnök pedig „teljes műveleti szabadságot” adott a hadseregnek.
„Azt akarom, hogy Irán csodálatos, nagyszerű, boldog ország legyen, de nem lehet atomfegyvere” – mondja Donald Trump. Az amerikai–iráni tárgyalások második köre jöhet szombaton. A biztonsági garanciák kérdése legalább olyan fontos, mint Ukrajna esetében.
Az sem világos, hogy az európai országokkal fognak-e egyeztetni az ügyről az amerikaiak előzetesen, vagy majd mindenki megtudja a sajtóból, hogy hogyan döntöttek.
A Pentagon hosszú évtizedeken át építgette és szépítgette saját igényei alapján azokat a globális ellátási láncokat, amiket most alaposan felkavarhat a vámháború. És saját hadseregét is drágábban tudja így csak fenntartani.
Az USA-val való megingathatatlannak hitt kapcsolat megingása a fő kampánytémák egyikévé vált az áprilisi előrehozott választások kampányában.