könyv
Szívlapátnyi csigabú – Parti Nagy Lajos verset olvas
Rókatárgy és pékszombat, egy hosszú kávé és egynyári némafilm. Grafitneszek szűrődnek ki a 444 stúdiójából.
Olga Tokarczuk és az érzékenység forradalma
A Nobel-díjas lengyel írónő esszékötetében nemcsak írói módszereiről mesél, hanem olyan kérdésekről is, mint az ökológia és az irodalom kapcsolata, az olvasásra és írásra leselkedő veszélyek vagy a láthatatlan munka szerepe az irodalmi világban. A Nem rossz könyvek podcast vendége Fehér Renátó költő, a Hévíz folyóirat főszerkesztője volt.
Szolgálati közlemény a Nem tudhatod kiadvánnyal kapcsolatban
Nyomdai hiba miatt leállítottuk az értékesítést. Előreláthatóan március második felében lesz újra kapható a kiadvány.
Marék Veronika: „A gyerekek világa önmagától működik”
A hazai gyerekirodalom egyik legnépszerűbb írójával többek között gyerekkori inspirációkról, a felnőttek nélküli mesevilágokról, a Boribonnal kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekről és az unatkozás elvesztése okozta veszteségről beszélgettünk.
Nem az a kérdés, hogy mit kezdünk magunkkal, hanem az, hogy mit kezdünk azzal, amivé mások tettek bennünket
Magyarul is megjelent a francia filozófus, Didier Eribon könyve, amelyben meg akarja érteni az életét, ahogy meleg fiatalként hátrahagyta munkásosztálybeli családját, és a párizsi értelmiség tagjává vált. A könyv fordítójával, Fáber Ágostonnal Eribon mellett Édouard Louis és Annie Ernaux életművéről, osztályárulásról és szégyenről beszélgettünk, és arról, hogy mennyibe kerül egy anya megmentése.
Irodalom a test és a lélek határvidékéről
2024 irodalmi Nobel-díjasa Han Kang lett. A Nem rossz könyvek podcast vendége Jin Kyoung ae műfordító, az ELTE Távol-keleti Intézetének oktatója, akivel Han Kang életműve mellett a magyar és a dél-koreai irodalom közötti hasonlóságról is beszélgettünk.
Az író hangja – Simon Márton olvassa fel szilveszteri sztoriját
Egy lány az ezredfordulón és egy fiatalember az 1920-as években: mindketten szilveszteri buliba tartanak a Ferencvárosban.
A szocializmus nőideáljai – hogy lettek a magyar traktoroslányokból trendi nők
Magyari Hajnalka a Trendi nő a szocializmusban című könyvében azt vizsgálja, milyen nőképet próbált ráerőltetni a magyar nőkre a szocializmus, és ezt aztán hogyan hágták át. A rendkívül szórakoztató könyvből nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy kik a dísznők és hogyan néztek ki a pesti nők, de azt is, hogy miért hagyta hidegen a magyar nőket az ötvenes években Audrey Hepburn.
Merkel „megoldotta”, de nem jött el az ő országa
A kancellár önéletrajza nem egy stílusbravúr, viszont végigvezet Európa közelmúltjának történelmén. Az unalmasan okos és becsületes politikus ma már nosztalgikus érzéket kelthet bennünk.
„Ha a testet elnyomod, a lélek is odalesz” – református lelkésznő a tabusértő könyvéről
Jézus empátiával fordult a nők felé, az evangéliumok szelleme pedig nem testellenes. Mégis gyanús és kiismerhetetlen maradt a női test az elmúlt 2000 év keresztény hagyományában, mondja interjúnkban a temesvári református lelkész.
Az író hangja – Marék Veronika karácsonyi meséje
Prémszakáll professzor egyedül él, Torzonborz kutyát elhagyta a gazdája, de a szerző által felolvasott karácsonyi történetben egymásra találnak.
Kedvenc idei könyveink utolsó pillanatos ajándékkeresőknek
És azoknak, akik magukat lepnék meg valamivel. A Nem rossz könyvek podcastban korábban beszéltünk is róluk, most listába összeszedve mutatjuk be a kedvenc megjelenéseinket.
„Nemcsak transzgenerációs adósságokat kapunk, hanem hiteleket is”
Mivel járhat, ha az ember elkezd utánamenni a családi mitológiák valóságtartalmának? A Nem rossz könyvekben Grecsó Krisztián volt a vendégünk, akivel démonokról, kitörési lehetőségekről és Móricz naplóiról is beszélgettünk.
Könyvvásár és dedikálás a 444-ben
Kedden kedvezményesen megvásárolhatod a Nem tudhatod című könyvünket, és a többi 444-es kiadványt az Oktogon közelében lévő irodánkban.
A mindennapok kényelme mögé bújik a hatalom, amely foglyul ejt minket
A dél-koreai/német filozófus, Byung-Chul Han tizedik kötete jelent meg magyarul. Az Infokráciában már nemcsak arra figyelmeztet, hogy a digitális technológia uralma hogyan üresíti ki az életünket, hanem arra is, hogy miért jelent ez hatalmas veszélyt a demokráciára.