Március elején jelent meg magyarul Thomas Pynchon eddigi életművének legvaskosabb kötete, az Ellenfényben. A több mint ezer oldalon harminc év félig fiktív történelmére épülő, anarchistákkal, bányászokkal, matematikusokkal és magánnyomozókkal teletömött regényt a fordító Greskovits Endre és Sári B. László irodalomtörténész mutatta be. Támogatott tartalom.

Hogyan vált ekkora bestsellerré A rózsa neve, és miket alkotott Umberto Eco a megjelenése előtt? Mennyire hiteles a regényben bemutatott középkorkép és milyen volt fordítóként együtt dolgozni Ecóval? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Barna Imrével, Eco életművének fordítójával és Klaniczay Gábor történésszel

Kiosztották az Év Gyerekkönyve Díjakat. A shortlisten szereplő kötetekkel együtt mintegy 40 kiváló kiadványt választottak ki szakemberek, korosztályos bontásban. A listát kedvcsináló laudációkkal együtt közöljük.

Hogyan születtek meg a kulfik, az elmúlt évtized legismertebb hazai mesehősei, mire lehetnek jók a felnőtteknek szóló képeskönyvek, és miért lenne jobb, ha több ideje lenne a gyerekeknek semmit sem csinálni: többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dániel Andrással.

Három halott barátjáról írt búcsúkönyvet, három rendkívüli emberről. Egyiküket sem kíméli, magát sem. Megható és megrázó történeteit botrányos pletykákkal vegyíti.

Mit jelent az, hogy a versírás egyszerre kényszer és luxus, és miben más mások szövegeit gondozni, mint saját művet írni? E kérdések mellett a nyelv hiperinflációjáról, írás és anyaság viszonyáról és a csendben maradni nem tudó AI-ról is beszélgettünk Turi Tímeával, költővel, a Magvető Kiadó főszerkesztőjével.

Aisling Rawle debütáló regénye, A komplexum kíméletlen, mégis empatikus kritikája annak, ami mindenkit érdekel.

Mit jelentett a magyar irodalomban a Sátántangó megjelenése és hogyan néz ki a szerkesztői munka Krasznahorkai Lászlóval? És miért mondhatta a Nobel-díjról, hogy „több mint egy katasztrófa”? Többek között ezekről beszélgettünk szerkesztőjével, Szegő Jánossal a Nem rossz könyvek közönség előtt felvett epizódjában.

A Nobel-díjas írót lenyűgözte a volt kancellár.

De a Nobel-díjas író inkább labdaszedő szeretne lenni.

A lassan egy évtizede Dél-Kelet-Ázsiában élő Barnás Ferenccel új regénye tavaly az év egyik legjobb könyve volt itthon. A regény mellett Mészöly és Hajnóczy prózájáról, külső és belső káoszról, ​a fájdalom szerepéről és az ősszületésről is beszélgettünk a Nem rossz könyvek legújabb epizódjában.

Ő „a mi európai, magyar szegediségünk” – írta Botka László a Nobel-díjas íróról, aki náluk járt egyetemre.

Mécs Anna első regénye egy teherbeesés küzdelméről és a kisgyerekes mindennapokról szól, meg persze rengeteg mindenről, ami kíséri ezt az időszakot. A Nem rossz könyvekben a fikció lehetőségeiről, a kortárs anyaságról és a „baba alszik, anya ír” jelmondatról is beszélgettünk vele.

A Zorg fedélzetén olyan szörnyűségek történtek, amelyek még a rabszolgakereskedelemből élő Brit Birodalmat is megrengették. Némi jutalék reményében öltek a vízbe beteget, nőt, csecsemőt.

Nem érdekel ez már senkit! Csak a Frei Tamás meg a Bogyó és Babóca!