színház
Arab művészek a legnagyobb európai színházi fesztivál kiemelt vendégei
Három héten keresztül világsztárok adják egymásnak a kilincset Avignonban.
„Tisztelgés az alkotó előtt” – Szikora János a színpadra lépő robotról és a megváltásba vetett hitről
13 év után köszönt le a székesfehérvári színház éléről a rendező, aki arról is beszél, hogyan fogadja a vidéki nagyváros közönsége Térey János szövegét vagy a benne lévő „leszbikus szálat”.
A kormány és az EU is folyamatosan támogatja a drámatanárt, aki tanítványai szerint visszaéléseket követett el
A Székelyföldről Budapestre költöző Osonó Színházműhely karizmatikus vezetője az érintettek szerint rendszeresen visszaélt hatalmi pozíciójával, és intim kapcsolatot próbált kialakítani kamaszokkal. Fazakas Misi tagadja, hogy szexuális visszaéléseket követett el.
Sodró Eliza: „Erős hajlam van bennem az önfeladásra”
Egy előadásban minden zene, és amikor megérkezik a szerepbe, az elkezdi uralni a testét - mondja Sodró Eliza. A Hullámtörés drámai főszerepéről, naplóírásról, varázserőről és az intimitástréningről kérdeztük.
Pompás, hogy megvalósul a nácik csodálatos összeborulása – de közben ki pucolja a szart?
Német-magyar előadás készült Krasznahorkai László regényéből, a szélsőjobb térnyerését feldolgozó Herscht 07769-ből. Nem sokkal a jénai premier után most nálunk is bemutatták. Mit tehetünk egy olyan világban, ahol száz év után újra felbukkantak farkasok?
Átbulizott éjszaka után a gyerekkori traumákról
Az európai színház egyik legkarakteresebb alakja, Gisèle Vienne 17 év után tér vissza Budapestre, az EXTRA LIFE című előadása szerdán és csütörtökön látható a Trafóban.
„Eltüntetjük az útjelzőket, és akkor a néző eltéved a rengetegben”
Ilyen az ember: ha mesét lát, nyomozza a valóságot mögötte. Ha igaz történetet hall, arra gyanakszik, hogy az hamisság, túlzás. Kárpáti Péter drámaírót kérdezzük a fikció és valóság határvidékén épített életművéről.
„Nem érzem, hogy fontos, amit csinálok”
Alapélménye a kiszolgáltatottság, nem esik nehezére olyan karaktert játszani, aki úgy kerül leszállóágba, hogy nem emlékszik a felszállóágra. Mészáros Máté a sikerei ellenére is kénytelen szembenézni azzal, hogy aki ma csak a színházból akar megélni, annak túl nagy áldozatokat kell hoznia.
„Mi az, amit a nagyság üldözése közben meg lehet tenni a másikkal?”
Megint kockáztat a Katona. Új előadásuk a hetedik Orbán-kormány idején játszódik, amikor az utolsó igazi színház igazgatóját volt tanítványai szembesítik a hatalmi visszaéléseivel. Fiktív történet, valós problémák.
„Az a kérdés, hogy dobunk-e mentőövet annak, aki bajba kerül, vagy teljesen magára hagyjuk”
Szakadék felé rohanó társadalomban keressük az egymáshoz vezető utakat – 1985 Amerikájában, 2025 Magyarországán. Totális színházcsinálásról és Donald Trump mentoráról is beszélgettünk Nagy Péter István rendezővel.
Leköszön a Színház folyóirat teljes szerkesztősége
Pályázaton keresik az új gárdát, amelyik vállalja a legnagyobb múltú színházi lap vezetését. Ami a mai körülmények között nem lesz könnyű feladat.
A legfontosabb, hogy csendben kell lenni, mindig csendben
A Tompa Andrea regényéből készült előadásban nincs erkölcsi tanulság, szánkba rágott üzenet, pedig a 20. század nagy társadalmi traumái, különösen a zsidó, magyar, erdélyi, székely, román, munkásmozgalmi identitások, vagy épp az örökbefogadás és az önismeret kérdései könnyen vihetnének ebbe az irányba. De a személyes történetek fontosabbak.
Te megennél egy embert?
1782-ben több mint 100 cigányt ítéltek halálra kannibalizmus miatt, amit sosem követtek el, közülük 41-et ki is végeztek. A tragédia történetét dolgozza fel Boda-Novy Emília darabja, az Emberevők, ami egyszerre szól a méltóságról és a társadalmi előítéletekről.
Leo Grande – idősödés és szexuális szabadság a színpadon
A színház az egyszerű, zsigeri konfliktusokat szereti, amit a néző előbb érez, mint ért. Izgalmas kísérlet ilyen intim térben színre vinni az új kalandra vágyó özvegyasszony drámáját Udvaros Dorottyával.
„Úgy akarok táncolni, ahogy a Kovács Marci”
Az egyik legfontosabb színházi zenész, Kovács Márton mesél néptáncról, Kaposvárról és a Nemzetiről, az alkotás szabadságáról és a közösség erejéről.