Kiugróan alacsony volt a választási részvétel Budapesten a kormány által kezdeményezett, zavaros értelmű és végső sorokon kudarccal zárult népszavazáson, de nem ez az egyetlen érdekesség, ha a megyei adatokat vizsgáljuk.

Kezdjük azzal, hogy nem Budapest tehet a népszavazás sikertelenségéről. Összességében vidéken is messze elmaradt az érvényes szavazatok száma attól, amire szükség lett volna.

Budapesten 34,7 százalék volt az érvényes szavazatok száma, ami azt jelenti, hogy itt jó 180 ezer szavazat hiányzott az érvényességhez. Vidéken viszont a szavazók 42,3 százaléka szavazott érvényesen, ami jobb a fővárosinál, de az ország Budapesten kívüli részéből jóval több, 480 ezer érvényes szavazat hiányzott.

Ezt összegzi az alábbi ábra.

A klasszikus fideszes fellegvárnak számító Vas megyében érte csak el a részvétel és az érvényes szavazatok száma a szükséges mértéket, az egész országban egyedüliként. Szóval csak itt tekinthető sikeresnek a mozgósítás. De ez egy kisebb megye, a „nem” szavazatok mindössze 2,6 százaléka jött Vas megyéből. Győr-Moson-Sopronban a részvétel megvolt, de az érvénytelen szavazatok miatt itt is 50 alá csökkent az érvényes szavazatok száma.

Csak két másik nyugat-magyarországi megyében, Zalában (46,09 százalék) és Veszprémben (44,92 százalék) volt komolyabb mozgósítás. Feltűnő viszont, hogy két megyében is negyven százalék alatt volt az érvényes szavazatok aránya: Baranyában és Borsod-Abaúj-Zemplénben. De Jász-Nagykun, Pest, és némi meglepetésre Békés és Hajdú-Bihar is csak kevéssel került negyven százalék fölé.

A budapesti érvényesség néhány pesti kerület miatt lett ilyen kiugróan gyenge, konkrétan a hatodik, hetedik, nyolcadik és tizenharmadik kerület miatt.

Volt olyan újlipótvárosi szavazókör (a XIII. kerület 14-es számú köre), ahol a megjelent szavazópolgárok kevés híján 40 százaléka érvénytelen szavazatot adott le. Sok, tizenöt százalék körüli érvénytelen szavazat volt a második, az ötödik és a tizenkettedik kerületben is. A legalacsonyabb érvényességű szavazóköröket a VIII. kerületi Koszorú utca, a Ludovika tér, a Dugonics utca szavazókörei, és a IX. kerületi Soroksári út adták – itt 15-19 százalék körül szóródtak az érvényes szavazatok.

De a fő sztori az, hogy a vidéki eredmények is kiábrándítóak voltak a Fidesz szempontjából. Ebben kulcsszerepe lehet a megyei jogú városoknak. Itt vannak:

Egyetlen egy megyei jogú városban sem érte el az érvényes szavazatok aránya az ötven százalékot, és mindenhol lényegesen kevesebb szavazat jött be, mint a megyei átlag. A győztes Hódmezővásárhelyen is hiányzott az érvényességhez nagyjából száz szavazat, és feltűnő, hogy a Dunától Keletre szinte csak Lázár János városa teljesített kiemelkedően: a részvételi lista élén inkább dunántúli városok vannak.

Csakhogy még a falvakban sem ért el átütő sikert a minden fronton teljes erőből nyomuló hatalom.

Az ugyan igaz, hogy kivétel nélkül minden megyében nagyobb arányban voltak érvényes szavazatok a falvakban, mint a városokban. És tény, hogy a falvaknál minden megyében 40 százalék felett volt az érvényes szavazatok aránya. De akkor sem sikerült volna sikerre vinni ezt a kvótakampányt, ha Magyarország csak falvakból áll.

Összesen két megye falvaiban lett volna érvényes a népszavazás: Győr-Moson-Sopron és Vas megye kisebb településein.