A klímakatasztrófa a mindennapi hírek része lett

Botos Tamás
2019 december 30., hétfő 9:31
  • Az elmúlt évtized lesz a Föld eddigi legmelegebb évtizede a rendszeres mérések kezdete óta, állítja a Meteorológiai Világszervezet.
  • A szervezet tanulmánya szerint az 1850-es adatokhoz képest a globális középhőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal emelkedett.
  • A szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid koncentrációja 2019-ban rekordokat döntött. A Global Carbon Project szerint idén 10,57 milliárd tonnányi szén-dioxid került a levegőbe, túlnyomó részt Kínából és Indiából. Ez 255 millió tonnával, vagyis 0,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
  • "A klímaváltozás már nem hosszú távú probléma, hanem olyan globális válság, amely komolyan fenyegeti az emberiséget," mondta António Guterres ENSZ-főtitkár decemberben. A klímaválság hatásai egyértelműek, tette hozzá, "a mérések kezdete óta az elmúlt öt évben volt a legmelegebb, a tengerszintje a legmagasabb, a sarki jégtakarók példátlan sebességgel csökkennek, a szárazföldi és tengeri biodiverzitás veszélyben van. Emellett növekvő gyakorisággal fordulnak elő szélsőséges időjárási jelenségek."

Január

Sarkvidéki hideg tört januárban az Egyesült Államok északi felére, a hőmérséklet -20-30 Celsius fokig csökkent. Chicagóban hidegebb volt,, mint a Déli-sarkon vagy Alaszkában. A szokatlan hideg oka az Északi-sark felmelegedése, ami a 11 kilométer magasan egész évben fújó sarki futóáramlás instabilitását okozta.
 Fotó: JOSHUA LOTT/AFP

Február

Műanyagszeméttel feltöltött mocsaras területen sétál egy gyerek Nigériában. Fotó: YASUYOSHI CHIBA/AFP

Március

Márciusban söpört végig Mozambikon, Zimbabwén és Malawin az Idai ciklon, ami az egyik legsúlyosabb vihar lehetett, ami valaha pusztított a térségben. A ciklon következtében több mint ezer ember vesztette életét, illetve több ezren kényszerültek lakhelyük elhagyására. A vihar okozta esőzések hatalmas áradásokat és földcsuszamlásokat okoztak, valamint egyes területeken a kolera és a malária is felütötte fejét. Fotó: ADRIEN BARBIER/AFP

Április

Április végén került víz alá Montreal külvárosa, Rigaud. A városrészből 1200 embert kellett evakuálni. A kanadai kormány számára készített legfrissebb kutatások szerint az ország melegedése átlagosan kétszer olyan gyors, mint a világ többi részéé. Az Északi-sarkvidékre eső területet érintő változás még aggasztóbb: melegedési üteme több mint duplája a globálisnak. Kanada átlagos éves hőmérséklete a becslés szerint 1,7
Celsius-fokot emelkedett 1948 óta. A szakértők szerint több tényező együttesen okozza a felmelegedést: köztük az, hogy a hó és a tengeri jég olvadásával a napsugárzást ezek a területek nem visszaverik, hanem magukba szívják, így nagyobb felület melegszik, mint más régiókban.
 Fotó: SEBASTIEN ST-JEAN/AFP

Május

Decemberben kezdődött az az aszály Indiában, ami a hatóságok szerint az 1972-es, 25 millió embert érintő éhínség idején tapasztaltnál súlyosabb. A pusztító hőség miatt százával kellett evakuálni a falvakat az ország középső részén. Delhiben, a fővárosban 48 fokot mértek, a radzsasztáni Churúban pedig 50,8-at. Fotó: ARUN SANKAR/AFP

Június

Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, állapította meg jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmány. Ötven szervezet 96 kutatója 25 tanulmány mellett 11 műholdas missziót elemzett. Grönland 3,8 ezer milliárd tonna jeget veszített 1992 óta, 10,6 milliméterrel megemelve a globális tengerszintet. A jégolvadás üteme az évi 33 milliárd tonnáról 254 milliárd tonnára emelkedett az 1990-es évektől az elmúlt évtizedig. Illusztráció: Steffen Olsen/AFP

Július

Július 25-én, csütörtökön 13 óra 42 perckor Párizsban megdőlt a több mint hetvenéves abszolút melegrekord 41 fokkal. Az eddigi 40,4 fokos rekordot 1947. július 28-án mérték a francia fővárosban. Egy hónapon belül két hőhullámot regisztráltak, a második miatt a száz megyéből nyolcvanban rendeltek el hőségriasztást, amire még soha nem volt példa. Fotó: BERTRAND GUAY/AFP

Augusztus

Az idei év első hónapjában 6404,4 négyzetkilométer esőerdő pusztult el Brazíliában, csaknem kétszer annyi, mint a múlt év hasonló időszakában. A műholdképek szerint csak augusztusban 1700 négyzetkilométernyi erdőt irtottak ki, több mint háromszor annyit, mint 2018 augusztusában. Jair Bolsonaro brazil elnök szerint Leonardo DiCaprio és a színész által támogatott szervezetek felelősek az Amazonas térségében pusztító erdőtüzek egy részéért. Szerinte a civilek direkt gyújtogattak, hogy támogatásokhoz jussanak. Fotó: CARL DE SOUZA/AFP

Szeptember

Annyira összezsugorodott, hogy idén utoljára mérték meg a Svájc északkeleti részén elterülő Pizol-hegy gleccserét. A 2700 méteres magasságban lévő gleccser 2006 óta vesztette el térfogatának 90 százalékát. Bár 1850 óta több mint ötszáz gleccser tűnt el Svájcban, köztük ötven olyan, amit el is neveztek, a Pizol az első olyan, amelyet a kutatók alaposan tanulmányoztak.
 Fotó: FABRICE COFFRINI/AFP

Október

Fiú az olajjal szennyezett Itapuama strandon Brazíliában. Az Atlanti-óceán partja mintegy 2000 kilométer hosszan szennyeződött az ősszel. A brazil elnök, Jair Bolsonaro külföldi bűnözőket vádolt a környezetszennyezéssel.
Fotó: LEO MALAFAIA/AFP

November

Október vége óta küzd történetének legsúlyosabb tűzvészével Ausztrália. Új-Dél-Wales és Queensland államokban három hónapja tombolnak bozóttüzek, eddig többmillió hektár égett le. A füst és a felszálló pernye az ország egyik legnagyobb légszennyezését okozták: a Sidneyben élők beszámolói szerint a füst marja az emberek szemét, a légzőszervi megbetegedések megugrottak.

Ausztráliában nem szokatlanok a pusztító bozóttüzek, ám a mostani, a szokásos tüzek időszakát jóval megelőző tűzvész meglepetésként érte az érintett területeken élőket. A lángok terjedését felgyorsította a szélsőséges szárazság, amit a szakértők szerint a klímaváltozás okoz. Az ausztrál meteorológiai szolgálat szerint a hőmérséklet egyes helyeken 6-8 Celsius fokkal haladja meg az ilyenkor szokásos értéket. A mérések azt mutatják, hogy az egyre forróbb, száraz időszakok egyre hosszabb ideig tartanak Ausztráliában.
 Fotó: PETER PARKS/AFP

December

Ötvennél is több jegesmedve szállta meg az orosz távol-keleti Rirkajpij települést december első napjaiban. A községben minden rendezvényt lemondtak, az iskolákra fegyveresek vigyáztak. A medveinvázió a klímaváltozás következménye: a partvidéken nem elég vastag a tengert borító jégtakaró, ezért a medvék kénytelenek inkább a településen élelem után kutatni, mert a jégtáblákon nem tudnak. Antatolij Kocsnyev, az Északi Sarkvidék Biológiai Problémái Intézetének szakértője szerint a medveészlelések gyakorisága miatt érdemes volna elköltöztetni a falu mind a hétszáz lakóját. Emlékeztetett: öt éve még csak öt medve merészkedett egyáltalán a falu közelébe. Fotó: ALEXANDER GRIR/AFP
klímaváltozás év képei stream

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt