Sokaknak kell elhagynia otthonát Zágrábban, ahol földrengés nehezíti meg a járvány elleni védekezést

Tbg
2020 március 22., 14:09

A zágrábi sajtó jelentése szerint a horvát fővárosban mintegy tíz másodpercen keresztül rengett a föld, az emberek az utcákra menekültek, elment az áram, több épület homlokzata is megsérült, a zágrábi katedrális egyik 108 méteres tornyának egy része letört, és leesett a kereszt is, károkat okozva a környező épületekben. Jelentős károk keletkeztek a horvát parlament épületén is.

Vannak sérültek, de a legtöbben csak könnyebb sérüléseket szenvedtek. Egy gyerekre egy épület tetejének része esett rá, de az ő állapota is stabil. Később egy összedőlt épületből egy 15 éves gyerekeket kellett kimenteni, akinek jelenleg válságos az állapota.

Többen a lakásukban rekedtek, Zoran Milanovic államfőt evakuálni kellett.

Milan Bandic, Zágráb polgármester arra kértek az embereket, hogy akik vasbeton szerkezetű házakban élnek, térjenek vissza otthonaikba, azon épületek lakói számára, amelyek nem biztonságosak, megfelelő ellátást biztosítanak. A vöröskereszt sátrakat állított fel Zágráb egyik belvárosi terén, ahol meleg ételt kínálnak a rászorulóknak.

A tűzoltóknak a katonaság is segít a károk elhárításában. Andrej Plenkovic horvát kormányfő a károk mielőbbi felmérését és helyreállítását rendelte el. A miniszterelnök néhány miniszterrel maga is körbejárta a súlyosabban érintett területeket.

A belügyminisztérium még reggel azt kérte az emberektől, hogy menjenek az utcára, viszont igyekezzenek betartani a szükséges távolságot egymástól, hogy a koronavírus-fertőzéseket megelőzzék.

Vasárnap reggel 6 óra 24 perckor a Richter-skála szerinti 5,6-os földrengés keletkezett a horvát főváros, Zágráb térségében, mintegy 9 kilométeres mélységben. Nem sokkal később, 7 óra 1 perckor újabb földrengés volt Zágráb térségében, amelynek magnitúdója 5,1 volt a Richter-skálán. Tíz óráig még öt kisebb erősségű földrengést lehetett észlelni.

Horvátországban az egyik legsúlyosabb, 7,6-os erősségű földrengés 350 éve, 1667. április 6-án volt Dubrovnikban, és majdnem az egész várost elpusztította. A lakosság fele, mintegy 3000 ember vesztette életétét. Egy 6,3-as erősségű földrengés 1880-ban Zágrábot is érintette. Az ezt követő egy évben 185 utórengést jegyeztek fel a fővárosban, a lakosság egy része Bécsbe, Grazba, Mariborba, Celjére, Ljubljanába és Triesztbe települt át.

Az AFP képei Zágrábból:

photo_camera Fotó: DENIS LOVROVIC/AFP
photo_camera A miniszterelnök megtekinti a romokat. Fotó: DAMIR SENCAR/AFP
photo_camera Fotó: Stipe Majic/Anadolu Agency
photo_camera Fotó: Stipe Majic/Anadolu Agency
photo_camera Fotó: Stipe Majic/Anadolu Agency
photo_camera Fotó: Stipe Majic/Anadolu Agency
photo_camera Fotó: DAMIR SENCAR/AFP
photo_camera Fotó: Stipe Majic/Anadolu Agency
photo_camera Költözik a szülészet, az inkubátorokat és egyéb eszközöket az utcán szállították át. Fotó: DENIS LOVROVIC/AFP
photo_camera Parkokban húzták meg magukat a sérült házakban lakók. Fotó: DAMIR SENCAR/AFP
Zagrab belvárosa a földrengés után.
photo_camera Fotó: DAMIR SENCAR/AFP
photo_camera A székesegyházat a XIX. században egy földrengés miatt kellett újraépíteni. Fotó: Stipe Majic/Anadolu Agency
photo_camera Fotó: Stipe Majic/Anadolu Agency
photo_camera Fotó: DENIS LOVROVIC/AFP


Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.