Miközben a Parlamentben megszavazták a szociális törvény módosítását, a Kossuth téren egymást licitálták felül a civilek kreatív demonstrációkban: szociális ügyekkel foglalkozó szervezetek hullazsákokba bújtak, szülők egy csoportja pedig az eddigi legaranyosabb akciót szervezte meg közoktatás témájában „Mackó-konzultáció” néven.

Reggel 7-től egész nap lehetett plüssállatokat vinni a Kossuth Lajos térre, amiből este 6-ra, a tervezett beszédek idejére össze is gyűlt ránézésre több száz. A plüssök azokat hivatottak szimbolizálni, akiket a szülők szerint a legjobban veszélyeztet a jelenlegi oktatási helyzet: a gyerekeket.

A szülők szerint a pedagógushiány már veszélyezteti, hogy az iskolában szeretetben és biztonságban tudhassák a gyerekeiket, ezért párbeszédre szólítanak fel a kormányzat és az oktatásban érdekelt szereplők között. Arra kérik a kormányt, hogy tegyen lépéseket azért, hogy a pedagógusok, diákok és szülők közös, kilencpontos követelésének minél több eleme megvalósuljon.

Az eseményen hátrányos helyzetű gyerekek szülei is felszólaltak. Németh Adrienn gyereke izomsorvadással küzd, beszédében elmondta, hogy „a jelenlegi oktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy egészséges gyerekek megtapasztalják az iskolában, hogy milyen egy akadályokkal küzdő társuk élete”.

Raffo Dóra fia autista és ADHD-s - ha rá gondol, az első dolog, ami eszébe jut, az a „magárahagyottság, bizonytalanság, kilátástalanság”. Szerinte ezen a területen óriási a szakemberhiány: „a szakszolgálatok, a diagnosztika, a segítő szakemberek túlterheltek, alulfizetettek. (...) Ha szerencséd van, van gyógypedagógus az iskolában, óvodában. Ha nem, vagy nem elég, akkor marad a magánszektor, ha ki tudod fizetni”. De autizmus- és ADHD-specifikus terápiából még a magánszektorban is nagyon kevés van.

Sőnfeld Anna óvóda-pszichológus beszédében elmondta, hogy „a köznevelési rendszer mai formájában nem felel meg az ENSZ Gyermekjogi egyezményében rögzített szakmai céloknak. Az egyezmény ugyanis kimondja, hogy az oktatás egyik legfőbb célja az, hogy elősegítse a gyermekek személyiségének kibontakoztatását, valamint biztosítsa a pihenéshez, a szabadidő eltöltéséhez, a megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jogukat is”. Szerinte a magyar közoktatásban ezek az elvek már „egészen korán elvéreznek”: az óvóda-pedagógusok magas fluktuációja miatt a kisgyereknek fontos állandóság, így a biztonságuk sérül, ami hozzájárul a szorongásos jegyek, a viselkedésproblémák, illetve a figyelemzavar megjelenéséhez. Sőnfeld szerint „az iskolákban az óvodából hozott és ott nem elégségesen kezelt problémák mellett a depresszió, pánik, önsértés vagy akár a súlyosabb mentális zavarok megjelenése rendszeresen előforduló jelenség lett”, amit súlyosbít a gyerekek túlterheltsége.

„Nem családbarát egy olyan kormány, amely nem törődik az oktatással - és nem családbarát az az ország, melynek közoktatása nemhogy nem gyerekbarát, de folyamatos ártalomnak teszi ki a gyerekeket”- mondta az óvóda-pszichológus.

Az összegyűjtött plüssöket rászoruló gyerekek fogják megkapni.