Az 1938-as fotón értelmiségi társaság látható, amely a Gül Baba utcában gyűlt össze, és hajnalig mulatott. Az egyik résztvevő, későbbi kultuszminiszter a háborúra készülő német kancellárt parodizálta, miközben zsidónak minősített barátai, köztük Radnóti Miklós, önfeledten kacagtak. Egy kép, ami alakította a Nem tudhatodot.

Nyolcvan éve ezen a napon (?) gyilkolták meg Radnóti Miklóst, aki a végsőkig próbált magyar költő lenni, de nem hagyták. A magyar állam előbb a nemzetből, majd az élők sorából is kilökte.

Vecsei H. Miklós a következő évadtól a társulathoz szerződik.

A rendőrség már keresi az elkövetőt.

A rongálók a fekvő üreges bronzszobrot felfeszítették és a nyakrésznél eltörték, a fejet pedig otthagyták.

Radnóti Miklós utolsó útjának és egy koncentrációs táborba önként ápolónőnek jelentkező lánynak a történeteit rajzolják meg a szerb Zograf képregényei, amelyeket most kiplakátoltak a falakra a 2B Galériában. Az alkotónak egy kérése is van a közönséghez.

A Járkálj csak, halálraítélt című vers egyetlen kéziratában van egy átsatírozott sor is.

Egy 1976-os felvétel került elő.

2015. január 1-től közkincs lesz a munkássága az egyik legnagyobb magyar költőnek, akit a közhatalom gyakorlói öltek meg.

Áder János mondott beszédet Abdán, ahol a költőt megölték.

Radnóti Miklós felesége idén halt meg, 102 évesen. Közös életük alatt, 1935 és 1946 között vezetett naplót, 3,5 millió karakterben. Közös életükről, irodalomról és a Holokausztról.