A külügyminisztérium szerint a kémeszközök egy „kitartó, rosszindulatú kibertevékenységi kampány” részeként európai kormányokat és intézményeket céloztak.

A háború kitörése után az orosz állami tévécsatornát, a Russia Todayt a Nyugaton szinte mindenhol betiltották. A Novaja Gazeta utánajárt, hogy milyen módszerekkel igyekszik a propaganda ennek ellenére is megszólítani és befolyásolni az amerikai és európai közönséget.

Margarita Szimonjan béketárgyalások helyett inkább lőne, és az állami adó főszerkesztőjeként teljes cenzúrát követel.

Mézesbödön-akció egy szép nővel és az ír szolgálatok figyelmen kívül hagyott felszólítása. „Kobalt” történetét a Sunday Times írta meg, de jogi okokból nem nevezték meg az aktív politikust. Ez az első eset, hogy kiderült, a Kreml beépült az ír politikába.

Ahogy azt sejteni lehetett, külföldi ügynökök lettünk. Putyinista hangulatú lejáratási kísérlet, kábé a korábbi hasonló kampányok mintájára.

Az ilyesmit senki se nézi jó szemmel, ráadásul ettől még a hidegháború idején is tartózkodtak az oroszok. Lett is nagy botrány, amiből az orosz hírszerzés jött ki rosszabbul.

Mihail Hodorkovszkij konferenciájára utaztak Németországba.

A berlini rendőrség a hétvégén még nem talált ilyesmire utaló nyomot. Hétfőn viszont már Ursula von der Leyen is arról beszélt, hogy Európa infrastruktúrája új hadszíntérré válhat.

Az FSZB-ben csalódott orosz elnök egyre inkább a katonai hírszerzés, a GRU információira támaszkodik Ukrajnában.

Az Oroszország elleni fenyegetések nyelve nem vezet sehová, mondta az orosz külügyminiszter a britnek, aki meg azt mondta: Oroszország hagyjon fel a hidegháborús retorikával.

Lettország kiadatási kérelmére árulták el, mi a címe az FSZB elől Nagy-Britanniába menekült Borisz Karpicskovnak, aki azon a listán szerepel, amin Szergej Szkripal is.

Biztonságpolitikai szakértőkkel beszélgettünk arról, milyen hatása lehet a NATO és Oroszország viszonyára annak, hogy az orosz kormány megszüntette a diplomáciai kapcsolatokat az észak-atlanti szövetséggel.

A hónap végéig kell elhagyniuk Brüsszelt.

Hétfő éjjel döntöttek erről az EU-s tagállamok vezetői. További szankciók is jönnek még. Ezúttal gyorsan és keményen vágott vissza Európa.

Szijjártó Péter szerint „a mi szolidaritásunk kapcsán semmifajta kérdőjel nem merülhet fel természetesen”.