Selyem Zsuzsa új regénye, a Kicsi kozmosz a tavaszunk egyik kedvenc olvasmányélménye lett. Az Erdélyben és Budapesten is játszódó, emberi és nem emberi szereplőket felvonultató regényben diktatúrák természetéről, felnőtt- és gyereksorsokról, viccekről és traumákról is szó esik, így többek között ezekről is kérdeztük őt.

Kik voltak azok a nők, akik nagy hatással voltak az egyik legsikeresebb magyar író életére? És milyen nőalakok tűnnek fel a regényeiben? Hogyan érdemes ma Jókai műveihez nyúlni? Szécsi Noémi volt a vendégünk a Nem rossz könyvek új epizódjában.

Írunk, irtunk és sírunk.

Mit jelent az, hogy az élet múlik az íráson? Hogy lehet elmondani egy depresszió történetét? És mi az, amire még az orvostudomány sem tudja a választ? Linda Boström Knausgård könyvéről Babarczy Eszterrel beszélgettünk.

A Nobel-díjas lengyel írónő esszékötetében nemcsak írói módszereiről mesél, hanem olyan kérdésekről is, mint az ökológia és az irodalom kapcsolata, az olvasásra és írásra leselkedő veszélyek vagy a láthatatlan munka szerepe az irodalmi világban. A Nem rossz könyvek podcast vendége Fehér Renátó költő, a Hévíz folyóirat főszerkesztője volt.

A hazai gyerekirodalom egyik legnépszerűbb írójával többek között gyerekkori inspirációkról, a felnőttek nélküli mesevilágokról, a Boribonnal kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekről és az unatkozás elvesztése okozta veszteségről beszélgettünk.

Matteo Messina Denaro, a Cosa Nostra egykori vezére lányának írt naplójából most az olaszok megtudhatják, hogyan élt és gondolkodott a rettegett bűnöző.

És azoknak, akik magukat lepnék meg valamivel. A Nem rossz könyvek podcastban korábban beszéltünk is róluk, most listába összeszedve mutatjuk be a kedvenc megjelenéseinket.

Mivel járhat, ha az ember elkezd utánamenni a családi mitológiák valóságtartalmának? A Nem rossz könyvekben Grecsó Krisztián volt a vendégünk, akivel démonokról, kitörési lehetőségekről és Móricz naplóiról is beszélgettünk.

A dél-koreai/német filozófus, Byung-Chul Han tizedik kötete jelent meg magyarul. Az Infokráciában már nemcsak arra figyelmeztet, hogy a digitális technológia uralma hogyan üresíti ki az életünket, hanem arra is, hogy miért jelent ez hatalmas veszélyt a demokráciára.

Több mint 200 ezer példányt adtak el belőle.

A Huszárvágást személyesen, Kínában mutatta be a miniszterelnök politikai igazgatója.

Alekszej Navalnij, Putyin legismertebb politikai ellenfele mindent arra tett fel, hogy lehet másmilyen Oroszország, de vereséget szenvedett. Halála után megjelent könyve, a világpremierrel egy időben magyarul kiadott Hazafi egyszerre önéletrajz és börtönnapló, és annak ellenére is felkavaró olvasmány, hogy már olvasás előtt lehet tudni a végét.

Istenfélő szépségkultuszról, állati eredetű határvédelemről és a középkor erényeiről áradozik a MOME és a Brain Bar vezetője az MCC „sikerkönyvében”. A magyar állam szilícium-völgyi startuppere füveskönyvet írt a helyes testtartásról.

Nyolcvan éve ezen a napon (?) gyilkolták meg Radnóti Miklóst, aki a végsőkig próbált magyar költő lenni, de nem hagyták. A magyar állam előbb a nemzetből, majd az élők sorából is kilökte.