„Ez nem demagógia” – mondta a kormánypárti elemző, akinek a fia, Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
A hivatal a jelentésében említi, hogy a KineDok programjában szerepel egy transznemű tinédzserről szóló dokumentumfilm.
Így továbbra sem derült ki, mi alapján vádolták meg a lapot kémkedéssel és nyomásgyakorlással.
Wellnessinfluenszerek, romániai választások, tüntetés a sajtószabadságért és harcosok klubja a digitális Fidesz-fölényért a 444 napindító hírlevelében.
A kormány a nagytakarítási törvény inspirációjaként az Egyesült Államokban 1938-ban hatályba lépett külföldiügynök-törvényre (FARA) mutogat, néhány azonos kifejezés használatán kívül azonban nem sok hasonlóságot találni.
Nemcsak a kormánnyal szemben kritikus sajtó és a civilek kerültek célkeresztbe, hanem találtunk ott nagyon veszélyes táncszínházat, vidéki tanodát vagy gasztroközösséget is.
Olyan törvényjavaslattal állt elő a Fidesz, mintha már tényleg nem az EU-ban képzelnék el Magyarország jövőjét. Pedig Lázár János nemrég még külön megnyugtatott mindenkit, hogy ők igazán nem akartak bajt okozni.
A fő követelések: szabad hazát, szabad sajtót, szabad választást.
Új idők régi szokásai. A Magyar Nemzetben is ott vannak az újságírás hétköznapi hősei.
Szabad még a Nyugat? Előzzük az oroszokat ügynöközésben? Mihez kezd a Momentum? Ki miatt marad el a béke? A 444 napindító hírleveléből kiderül egy s más.
Pedig Lánczi Tamás szerint a magyar „átláthatósági” törvény nem orosz mintára készült.
Telexes és 444-es újságírók beszélgettek arról, mi a cél a nagytakarítás-törvénnyel, és hogyan tovább.
Orbán Viktor már első veresége miatt a sajtót okolta, és sosem hitt a szabad nyilvánosság étoszában. Számára csak barátok vannak és ellenségek – utóbbiak ellen pedig elmegy a falig.
Ráadásul a magyar még annál is szofisztikáltabb.
Putyinnak vagy tíz év volt az ügynöktörvény után, amit mi a nagytakarítási törvénnyel lenyomnánk egyben. Grúziában ennél kevesebbért mentek tízezrek az utcákra, hiába küldött rájuk verőembereket a hatalom.