A nők csak a nagy farkakat szeretik, a kis mellek nem lehetnek szexik, a Jägermeistertől nem lehet berúgni, a Beatles jobb, mint a Rolling Stones - napokig tudnánk sorolni az ahhoz hasonló tévhiteket, miszerint a Manchester City csapatának egyetlen legendája sincs. Hajtás után cáfolunk, és bemutatjuk az embert, aki alig néhány évvel a második világháború borzalmai után egykori Wehrmacht-katonaként lett legendává a Csatornán túl.

Nyolc éve nem tudják legyőzni világbajnokságon és olimpián. Bolt nem szerénykedett az újabb tökéletes versenye után, de megerősítette, hogy most futott utoljára olimpián.

Napjaink profitorientált labdarúgásában egyre kevesebb igazi hős marad. Egy-két borsos szerződés könnyedén felrúghatja az addig hangzatosan a klubhűségről papoló játékosok ígéreteit, így csak elvétve találunk olyan labdarúgókat, akik tényleg ízig-vérig elkötelezettek csapatuk iránt.  Pedig nem is olyan rég még akadt egy játékos, akinek elképzelhetetlen volt, hogy a riválishoz igazoljon, és akinek a futball sohasem a pénzről szólt, ő csak élvezni akarta azt, amit csinál. Példaértékű és tanulságos pályafutás áll mögötte, ami összeforrt a tehetség, a hűség, az alázat és az elkötelezettség szavakkal. Egy olyan futballista karrierjéről van szó, aki sérülései miatt 31 évesen visszavonult, de így is örökre beírta magát a szurkolók szívébe. 

Tessék tanulni a Mestertől, aki Legenda.

Sorozatunkban a legizgalmasabb magyar rövidfilmeseket mutatjuk be, olyan fiatal alkotókat, akik egynél több jó kisfilmet csináltak, ám vagy még nem kerültek be a hazai filmgyártás fősodrába, vagy egyáltalán nem is akarnak bekerülni oda. Ezúttal Szirmai Márton rendezőn a sor.