Precognox

2017. szeptember 27.
2014. február 3.

Budapest Science Meetup - Február

1-BpScienceMeetup-201402-poszter.jpg

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az év első meetup-ján, Február 13-án, 19 órától a FabLab Budapest-ben:

Miért vagy olyan negatív? - tartalomelemzés és kognitív torzulás a nyelvben

Varjú Zoltán - Precognox Kft.

Miért nem kérdez pozitívan a média? Miért nem hír, hogy kinyílott a pitypang? Tényleg negatív és szomorkodó a magyar? Miért érnek el extra hozamot a negatív szentimentre alapozott hírelemzéses kereskedési stratégiák? Az internetes tartalomelemzés segítségével példákon keresztül igyekszünk megválaszolni a fenti kérdéseket és bemutatni hogy ezek jelentős részét a nyelv működésében rejlő szisztematikus "hiba", ún. kognitív torzulás okozza.

 

A jövő atomreaktora(i)

Yamaji Bogdán - BME Nukleáris Technikai Intézet

Magyarországon ma négy atomerőművi blokk termel villamos energiát, egy kutatóreaktor működik Csillebércen, és a BME NTI üzemelteti az Oktatóreaktort. A világon jelenleg hetvenegy atomerőművi blokk épül, a nemzetközi kutatási programokban pedig hat alapkoncepciót jelöltek ki, mint jövőben kifejlesztendő reaktortípusokat. Az előadásban első sorban a BME NTI-ben zajló negyedik generációs típusokkal kapcsolatos kutatások közül a sóolvadékos reaktor(ok)ról lesz szó, de a végén lenne egy nagyon rövid kitekintés a világon épülő korszerű harmadik generációs atomerőmű típusokra (pl. EPR, AP1000, VVER-1200) is.

 

Új perspektívák a magyar őstörténet régészeti kutatásában

Türk Attila - PPKE BTK Régészeti Tanszék

A magyarság elődeinek története, vagy közkeletűbb megnevezéssel a „magyar őstörténet”, illetve honfoglalással kapcsolatos elképzelések a magyar identitás szerves részét alkotják. A téma történeti-régészeti kutatása, illetve az újabb eredmények folyamatos közlése ezért a hazai tudományosság alapvető feladata.

A magyarok elődeinek története az írásos adatokat tekintve meglehetősen forrásszegény terület, ezért a régészet ― mint napjainkban immár rohamosan gyarapodó adatbázisú tudományág ― kiemelkedő jelentőséggel bír.

A mai kutatás számára a legfőbb nehézséget az Uráltól a Kárpátokig terjedő hatalmas régió teljes kora középkori leletanyagának folyamatos áttekintése, szűrése és értelmezése jelenti. A nyelvészeti kutatások, természetföldrajzi rekonstrukció, régészeti emlékanyag és a területen élő különböző népcsoportok néprajzi vizsgálata alapján ugyanis az eddigi kutatás Nyugat-Szibéria területére helyezte a magyarság kialakulásának színterét, amit „őshazának” nevezünk. A Kárpát-medence elfoglalását megelőzően, az ide vezető vándorlás során pedig több területen is éltek hosszabb-rövidebb ideig, különböző népcsoportokkal kapcsolatba kerülve. Ezek közül három szállásterülettel foglalkozott a kutatás: Magna Hungariával, Levédiával és Etelközzel, amelyek az egykori Szovjetunió területére estek. A Szovjetunió felbomlásával és a tudományos kapcsolatok szinte teljes elenyészésével az 1990‒2005 közötti időszakban a magyar őstörténet kelet-európai régészeti kutatása magyar részről (is) rendkívül marginális területté vált.A kutatások az utóbbi években azonban ismét megindultak, mely számos szerencsés leletnek köszönhető. Harminc év kihagyást követően 2013 nyarán ismét volt orosz-magyar régészeti expedíció, mely a Dél-Urál térségében dolgozott. Az új leleteket a hagyományos szemléletű (a leletek formai jellegzetességeinek azonosságára és különbségeire építő) régészeti módszerek mellett modern természettudományos vizsgálatokkal is „vallatjuk”, melyek közül elsősorban a radiokarbon-keltezés illetve archaeogenetikai vizsgálatok reményeink szerint minőségi ugrást és információtöbbletet fognak eredményezni a közeljövőben. Az előadás ezeket a perspektívákat vázolja fel.