szintetikus_biológia

2016. szeptember 18.
2016. március 29.
2015. augusztus 16.
2015. május 20.
2014. április 11.
2014. március 31.

Budapest Science Meetup - Április

Nagy jelentőségű és aktuális témák az április 10-ei Budapest Science Meetup-on: gravitációs hullámok detektálása a BICEP2 teleszkóppal, iGem szintetikus biológiai versenyen elért eredmények és drónok alkalmazása etológiai kutatásokban.

BpScienceMeetup-201403-poszter.psd.png

Kozmikus dallam a múltból - Hogyan fedezte fel a BICEP2 gravitációs hullámok nyomát?

Raffai Péter - ELTE TTK Fizikai Intézet

Március 17-én a BICEP2 távcsővel dolgozó kutatók tudománytörténeti jelentőségű bejelentést tettek: a csillagászati felvételükön megtalálták az Ősrobbanás utáni pillanatok gravitációs hullámainak nyomát. A gravitációs hullámok a téridő tovaterjedő fodrozódásai, amelyet mozgó tömegek és nagyenergiájú folyamatok bocsátanak ki. A bravúros felfedezés — amennyiben megerősítést nyer - egyszerre jelent igazolást a világegyetem fénynél gyorsabb tágulására az Ősrobbanás utáni pillanatokban, megerősíti a gravitációs hullámok létezését, és kapcsolatot teremt a világegyetem legkisebb és legnagyobb méreteit uraló - megértésükben máig nehezen összeegyeztethető - szabályai között. Az eredmény újabb lépés az űrkutatás egy új ága, a gravitációshullám-csillagászat megszületése felé, amelyben a készülő észlelőberendezéseinkkel várhatóan néhány éven belül közvetlenül figyeljük majd meg űrbéli források gravitációs hullámait. Előadásomban a bejelentett felfedezés mibenlétét, tudományos hátterét és jelentőségét fogom bemutatni.

 

Mit építsünk az élet anyagából?

Kopniczky Margarita - Centre for Synthetic Biology and Innovation, Imperial College London

A biológiai folyamatok technológiai felhasználása egyidős az emberiséggel. Ma az élet “programozási nyelve” kezd elénk tárulni DNS kód formájában, és megértésével lehetőség adódik arra is, hogy magunk tervezzünk és építsünk sejteket.  A Szintetikus Biológia célja komplex génrendszerek racionális tervezése, mérnöki megközelítéssel. A klasszikus géntechnológiából kinőtt új tudománytetület potenciálját és lendületességet jól illusztráló iGEM versenyen egyetemista csapatok teszik fel évről évre a kérdést: Mit építsünk az élet anyagából? Az Imperial College Plasticity projektjenek eredményeiről tartok beszámolót.

 

Drón vs. galamb - csoportos mozgás a köbön

Vásárhelyi Gábor - ELTE TTK Biológiai Fizika Tsz

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén egy fél évtizede fut a csoportos mozgással foglalkozó ERC Advanced Pályázat (COLLMOT), melynek keretében állatok és robotok csoportos viselkedését vizsgáljuk a legmodernebb érzékelő technológiák, statisztikus fizika, szuper-számítógépek és etológusok segítségével. Előadásomban a csoportosan repülő drónjainkról és a hozzájuk vezető etológiai kutatásokról szeretnék beszélni. Szó lesz a csoportos mozgás minden olyan tulajdonságáról, melyet felhasználhatunk csapatban repülő robotok tervezéséhez, és szó lesz mindarról, amit az állatokról tanultunk a repülő robotok építése kapcsán.

2012. június 18.

Budapest Science Meetup - Június

A következő előadásokkal várunk titeket a nyári szünet előtti utolsó meetup-on:

BpScienceMeetup-201206-poszter.jpg

Connectome project: az agy pontos kapcsolási rajza

Héja László - MTA Kémiai Kutatóközpont Molekuláris Neurokémiai Laboratóriumának vezetője

Az agykutatás egyik legdivatosabb területe ma a connectome project, ami nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy pontosan feltárja a teljes agy vagy egyes agyterületek sejtszintű - vagy akár még annál is pontosabb - kapcsolódási térképét. Tekintve, hogy csak az agykéreg mintegy 10 milliárd idegsejtet tartalmaz, amelyek egymással 100 billió kapcsolatot létesítenek, ezek precíz leírása ma még elérhetetlennek látszik. Számos olyan új technika születik azonban, amelyek a siker reményével kecsegtetnek akár szinapszis-precizitású térképék létrehozásában is. Az előadásban ezen technikákat és az általuk elérhető olyan új ismereteket igyekszem bemutatni, melyek révén megérthető, hogyan képeződik le egy egér agyában a labirintusban elrejtett ételhez vezető térkép, de akár az is, van-e az agyunkban Jennifer Aniston- és Halle Berry-neuron (van).

LUCA sajátságai: az RNS-világtól a három domén kialakulásáig 

Tóth András - Eötvös Loránd Tudományegyetem 

Az elmúlt évek evolúciós genetikai kutatásai megerősítették, hogy a 3 domént (Bacteria, Archaea, Eukarya) alkotó valamennyi ismert organizmus a kb. 3.8 milliárd éve élt utolsó közös ős (LUCA - Last Universal Common Ancestor) leszármazottja. LUCA jellemzőire következtethetünk, ha megvizsgáljuk milyen biokémiai makromolekulák, metabolikus útvonalak és tulajdonságok közösek az élőlényekben. LUCA-ban a genetikai információ kifejeződése már komplex DNS-RNS-fehérje apparatus-on és ezek interakcióin alapszik, mely arra enged következtetni, hogy ezt egyszerűbb genetikai rendszer(ek) előzhette(ék) meg. Az előadásban bemutatom az egyre inkább tudományos konszenzussá váló RNS-világ hipotézis mellett szóló érveket, a modern genetikai szisztéma valószínűsíthető kialakulását és azt, hogy hogyan teszik lehetővé az in vitro evolúciós technikák alternatív genetikai rendszerek és új ön-replikációra képes molekulák létrehozását. Ezek nem csupán a földi élet keletkezésébe és korai evolúciójába nyújthatnak betekintést, hanem a szintetikus biológia fejlődésével gyakorlati alkalmazásuk is lehetségessé válhat.

Az s(n) alapú egyirányú kódolási algoritmus

Köpenczei Gergely - BME Villamosmérnöki és Informatikusi Kar

Az egyirányú kódolási algoritmus lényege, hogy miután a kódolást elvégeztük semmilyen mód nincs az eredeti adat helyre állításra. Akkor mi értelme is van? Nos, a elkészült kódolt adat, lenyomat, az eredeti adat ujjlenyomata ként használható. Tehát segítségével lehet meggyőződni az adatok eredetiségéről. Ilyen kódolást alkalmaznak például jelszavak tárolására, programok eredetiségének ellenőrzésére.

A mi módszerünk a s(n) osztó függvényen alapszik, amely alkalmasnak bizonyult ilyen felhasználásra. Bizonyos támadások esetén a módszerünk nagyobb biztonságot nyújt, mint a ma használatosak. Az s(n) osztó függvény a szám önmagánál kisebb osztóinak összege például 10 esetén s(10) = 1 + 2 + 5 = 8. A s(n) függvény n ismeretében gyorsan kiszámítható azonban vissza felé ez egy nagyon időigényes feladat, ezt a tulajdonságot használja ki a módszerünk.

2011. február 9.

Februári meetup

Februári meetup program, légköroptikával, gravitációs hullámokkal és szintetikus biológiával. Február 16. 19:00, Tűzraktér. [twitter, meetup.com ahol jelentkezel, facebook oldal, blog]

Farkas Alexandra

ELTE Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium

Vízcseppek kontra jégkristályok, avagy létezik-e kör alakú és kifordított “szivárvány”?

A szivárványt mindenki ismeri, hiszen ezt a tüneményt nyaranta több alkalommal is megfigyelhetjük. Azt is sokan tudják, hogy azt a hulló, közel gömb alakú vízcseppekben megtörő fény hozza létre. Ám nap mint nap jelennek meg az égen olyan légköroptikai jelenségek is, amelyek sokunk figyelmét elkerülik.

A halójelenségek vagy röviden a halók is ezen “ismeretlen” fényjelenségek közé tartoznak. A halók rendkívül sokfélék, ebből kifolyólag kör alakú vagy kifordított szivárványként is emlegethetik ezeket, pedig nem vízcseppek, hanem jégkristályok közreműködésével alakulnak ki.

Összefoglaló a halójelenségek kialakulásáról a Fizikai Szemle 2010 novemberi számában [pdf] olvasható.

Barta Dániel

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Gravitációs hullámok diszperziója csillagközi anyagban

A téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozásai a gravitációs hullámok, melyek alapvető és új – az elektromágneses kölcsönhatástól független – ismereteket szolgáltathatnak az univerzumról. Vizsgálatuk lehetővé teszi olyan források vizsgálatát, mint amilyen a nagy tömegű fekete lyukak vagy neutroncsillagok összeolvadása. Az állandóan jelenlevő gravitációs háttérsugárzás feltérképezése a korai Univerzum történetébe engedne bepillantást. Továbbá új, ismeretlen fizikai jelenségeket is megismerhetünk az új kölcsönhatás segítségével.

Rengeteg jelkeresés konkrét hullámformákra célzottan történik, amennyiben a hullámformák másmilyenek a vákummegoldásban megjósolthoz képest, a keresések érzékenysége radikálisan nőhet. A lehetséges nemtriviális diszperziós-reláción felűl jellemző a hullámok törése és szóródása.

Előadásomban bemutatok egy nagy tömegű, gömbszimmetrikus, (hideg) izotermikus ideális gáz alkotta molekulafelhőt ami egy belső Schwartzschild-téridőt alakít ki. Az idealizált modellt véve alapul vizsgálhatjuk konkrét nebulák hatását, melyek ismert gravitációs hullámokat sugárzó rendszerek és a Naprendszer között helyezkednek el.

Bálint L. Bálint

Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum

Szintetikus biológia és az iGEM verseny

Kezdődhet-e az ipari forradalom a biológiában? Hogyan tudjuk felszabadítani a kreatív erőket a molekuláris biológiai kutatásokban?

Ezekről és ehhez hasonló kérdésekről szól az iGEM, a szabványosított elemekre épülő szintetikus biológiai mozgalom. A debreceni Klinikai Genomközpont munkatársai és egy lelkes diákcsapat 2010-ben belépett az iGEM programba és a Science Meetup 2010 február 16-i előadásán erről a kalandról szólna Bálint Bálint beszámolója.