Beszélt a tűzszünet tárgyalásában résztvevőkkel, és ezt szűrte le az információkból Donald Trump.
Korábban a Pentagonból kiszivárgott jelentés szerint csak hónapokkal.
Az iráni vezetés hajlandó megoldani a nézeteltérést Amerikával, miután az lebombázta a nukleáris létesítményeiket.
Az izraeli védelmi miniszter arra utasította a hadsereget, hogy határozott választ adjon a tűzszünet megsértésére. Irán eközben tagadja, hogy rakétákat lőtt volna ki.
Az iráni állami tévében felolvasott nyilatkozat szerint Trump könyörgött a tűzszünetért, miközben Izrael felé újabb és újabb rakétatámadásokat indítottak.
Ezzel akarják lebeszélni az Irán elleni háborúról.
Csak fogolycseréről, és 6000-6000 elesett katona holtestének a visszaszolgáltatásáról tudtak megegyezni.
Izrael korábban elfogadta azt.
Az amerikai külügyminiszter azt mondta, készek szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben, ha egyértelművé válik, hogy „nem érdekli őket a békemegállapodás”.
Zelenszkij szerint Oroszországnak nem fűződik valódi érdeke a tűzszünethez vagy a háború befejezéséhez, ha ragaszkodik az érintett területekhez.
Az amerikai és orosz elnök több mint két órán át tárgyalt telefonon, előbbi szerint a beszélgetés rendkívül jól sikerült, utóbbi pedig hasznosnak, informatívnak és őszintének nevezte azt.
Az ukránok forszírozzák a legmagasabb színtű egyeztetést, a pénteki béketárgyalásokon is szó volt erről.
Két órán át sem tartott a találkozó.
A nemzetközi politika legalább olyan turbulens, mint a Donald Trump beiktatása utáni hetekben, így ideje volt beszélgetni az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről. Többek közt az ukrán–magyar kémbotrányról, a győzelem napi katonai parádéról és a háborúval kapcsolatos amerikai hangnemváltásról is beszélgettünk Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel, és Takács Márk katonai elemzővel.
Ha Indiát újabb pakisztáni támadás éri, Újdelhi ismét célba veheti a pakisztáni terrorista bázisokat, ettől még Iszlámábád nukleáris zsarolása sem rettentheti el – mondta az indiai miniszterelnök.