Az élelmiszerpiacot akarták átrendezni a plázastoppal

"Valószínűleg el lehetett volna intézni, hogy megkapjuk a felmentést. Feltűnően sokáig kellett várni a döntésre, az embernek emiatt is az volt az érzése, hogy várják, hogy megkeressük őket. Én nem vagyok hajlandó így ügyeskedni. El is utasítottak, megszívtam."

Ezt egy magyar tulajdonú, élelmiszerekkel foglalkozó vállalkozás vezetője, Z. mondta. A cége nem tagja egyetlen üzletláncnak sem. A meglévő boltját szerette volna bővíteni 300 négyzetméter fölé, de nem kapott rá engedélyt.

Z. ezzel együtt is támogatja a plázastop törvényt, ami szerinte valamennyire gátat szab a magyar vállalkozásoknál jóval erősebb nemzetközi cégek terjeszkedésének az élelmiszerpiacon. A multik megállítása szerinte van olyan fontos, hogy ha közben az ő boltja is fennakad a rostán, az nem túl nagy ár.

Z-hez úgy jutottunk el, hogy 12 hónappal ezelőtt, 2014 december elején kikértük az összes minisztériumi határozatot, amit a plázastop alóli felmentések ügyében hoztak.

Az NGM nem adta a papírokat, pereltünk, és a bíróság végül nekünk ítélt. Így került hozzánk 3 év kb. 1000 oldalnyi dokumentuma.

• A papírokból kiderül, hogy a hatalommal jó viszonyt ápoló, magyar láncokkal szinte mindig kivételeztek,
  
• hogy a külföldi láncok sosem kapnak felmentést,
  
• nyomára akadtunk a még Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat különös ingatlanügyeinek,
• innen pedig a Vizoviczki-birodalomba is elvezettek a történet szálai.

Majd mi megmondjuk, hogy mire van szükség a Mátyás utcában

A plázastop, az "épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény" 2011 végi módosítása.

Ennek értelmében 2012. januárjától Magyarországon nem építhető 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi semmi.

• Sem étterem,
  
• sem szálloda,
  
• sem barkácsbolt,
  
• sem autószalon,
  
• sem pláza,
  
• sem szupermarket,
  
• sem semmi.
  

Ez a főszabály, ez alól lehet felmentést kérni.

"Úgy gondoljuk, hogy az a centralizáció, hogy a miniszter dönt a plázaépítésről, nagyon súlyos korrupciós kockázatokat rejt magában."

Ezt Vágó Gábor, egykori LMP-s képviselő mondta 2011. novemberében a Költségvetési Bizottság ülésén, mikor a plázastopról volt szó.

A törvény szerint gazdasági miniszter dönti el, hogy nyílhat-e új bolt Novajon, a Mátyás utcában, lehet-e 9000 négyzetméteres CBA Veresegyházán, bővíthet-e Budaörsön a Tesco, szabad-e kávézót nyitni a Váci utcában.

Vágón kívül senki sem szólalt fel, a 26 fős bizottságból 9-en eleve hiányoztak. Pár nappal később, a parlamenti zárószavazásnál sem a kormánynak sem az ellenzéknek nem volt érdemi mondanivalója a témáról.

A korrupció szempontjából a plázastop a Vágó által említett miniszteri döntéshozatalon túl még legalább egy körülmény miatt teremtett kockázatos helyzetet.

A törvény szövege nem tartalmaz objektív feltételeket, ami alapján el lehet dönteni, hogy kik kaphatnak felmentést. Nem az van, hogy mondjuk nem lehet szupermarketet nyitni, ha 1 kilométeren belül már van egy másik. Ehelyett olyan nezen megfogható szempontokat kell mérlegelni, mint a "tervezett építmény vidékre és a környezet védelmére gyakorolt hatása" vagy a "helyi és egyéb piaci lehetőségek".

A miniszter urat nem szabad befolyásolni

Pont ezek miatt tavaly decemberben, 3 évvel a bevezetés után meg akartuk nézni, hogy milyen döntéseket hoztak a gazdasági minisztériumban a felmentésekről. Különösen, hogy 2015-től változott a szabály, a tiltott méretet felrendezték 300-ról 400 négyzetméter fölé, és a döntés pedig az NGM-től egy kormányhivatalhoz került.

Mi levélben kértük a minisztériumot, hogy adják ki a 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben hozott határozatokat.

"[A plázastop alól adott] felmentési kérelmekbe történő betekintés a nemzetgazdasági miniszter feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné, ezért azok kiadását (...) nem áll módunkban teljesíteni."

Ezt válaszolta a minisztérium.

Bírósághoz fordultunk, és simán nyertük a pert. Július végén kaptuk meg a 3 év papírjait.

A varázsszó: C-B-A

A jogerős bírósági ítélet után hozzánk került dokumentumok első átolvasása után látszott, hogy bizonyos cégeknek már mintha a neve önmagában garancia lenne a pozitív illetve a negatív döntésre.

A CBA (CBA-Baldauf Kft., CBA-DL Kft., CBA Kereskedelmi Kft., CBA Magyar Élelmiszer Kereskedelmi Kft.) például

3 év alatt nem tudott úgy felmentést kérni a plázastop alól, hogy ne kapja meg.

Ezzel szemben a Penny, a Lidl, az Aldi, a Tesco vagy a Metro

3 év alatt nem tudott úgy felmentést kérni a plázastop alól, hogy megkapja.

Volt, aki a kormánnyal jó viszonyban lévő cég nevét szinte varázsszóként használta a papírokban.

(...) a vendéglátó-ipari egység mellett például CBA szupermarket kialakítására is sor kerül

- ígéri be kérelmében egy Százhalombattára plázát tervező cég, akiknek amúgy semmi közük a CBA-hoz, és akik meg is kapják a felmentést.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem csak a CBA-val kivételeztek, a COOP és Reál színeiben hasonló a helyzet. A kérelmezők náluk sem nagyon tudnak hibázni.

A CBA és a kormány jó kapcsolata legendás. Az üzletlánc toborzott a Békementre, vezetői büszkén éltetik Orbán Viktor miniszterelnököt, kétharmad helyett lehetőleg négyötödöt szeretnének.

A Coop sincs rosszban a hatalommal, együtt építenek hálózatot vidéken a kormánnyal és a CÖF-fel, támogatják a kötelező vasárnapi zárva tartást (együtt a CBA-val és a Reállal).

A kormányhoz dörgölőző élelmiszeres cégek nem csak a plázastop esetén kerültek kedvezőbb helyzetbe, mint a multis láncok. A vasárnapi zárva tartáskor is jobban jártak, fogyasztóvédelmi bírságot is kevesebbet fizetnek.

A plázastopos dokumentumok alapján magyar tulajdonú, de a nagy hálózatokhoz nem besorolható élelmiszerüzleteknél nem látszik egyértelmű minta. Van, aki kap felmentést, van, aki nem.

Az élelmiszerrel foglalkozó cégek összesítése a kérelmek száma alapján:

Térképen a plázastop

Az, hogy a CBA-val meg más magyar láncokkal folyton kivételeztek, a Lidllel vagy a Pennyvel (meg a többi multival) viszont soha, lehetne amiatt is, hogy a magyar üzletláncok mindig olyan helyre adták be kérelmeiket, ahol tényleg nem volt elég élelmiszerüzlet, a külföldiek meg mindig olyan helyen akartak építkezni, ahol már túl sok volt a bolt.

Hogy ezt tisztázzuk a Geox segítségével térképre tettük az összes kérelmet, felmentéseket és elutasításokat.

(A zöld pontok a plázastop alól adott felmentéseket jelölik, a pirosak az elutasított kérelmeket. Csak a kifejtetten élelmiszerrel foglalkozó cégeket, és "klasszikus" bevásárlóközpontokat jelöltük. A sárga pontok a nagyobb élelmiszerláncok már a plázastop előtt is meglévő üzleteit mutatják, Sparokat, CBA-kat, Tesco-kat, stb. Ahol a kérelmek alapján egyértelmű volt, ott jelöltük, hogy milyen lánchoz tartozó, 300 négyzetméternél nagyobb üzletet akartak építeni. A külvárosi, vidéki kérelmek egy kis részénél nem szerepelt pontos cím, ott lehetnek apróbb pontatlanságok a térképen.)

Nagyfokú környezetterhelés nem várható

Itt van pár példa.

A CBA egy összesen 9110 négyzetméteres

• szupermarketből, 11 üzletből
  
• logisztikai központból
• és nagykereskedelmi raktárból

álló komplexum építésére kapott engedélyt Veresegyházán 2013-ban.

A felmentés indoklása szerint

"a beruházás környezetterhelés szempontjából aggályokat nem vet fel, (...) nagyfokú környezetterhelés a jövőben nem várható."

Ehhez képest amikor a Tesco már meglévő, budaörsi autópálya melletti szupermarketét szerette volna 6800 négyzetméterrel bővíteni, egy jókora kulcsmásolós, kisüzletes előtérrel, akkor így szól a minisztériumi határozat:

"az építmény (...) élelmiszeráruk, egyéb, nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkek értékesítése, az áruszállítás, a vásárlóközönség, valamint (...) hulladékkezelés révén nagy, napi szintű forgalmat generál, amely a növekvő zaj és (...) légszennyezést eredményez, a beruházás megvalósításának következményeként nagyfokú környezetterhelés várható (...) a tilalom fenntartása szükséges"

Az indoklások azért is érdekesek, mert egyes részeik szó szerint megegyeznek minden esetben.

A Tescónál, a Lidlnél és a többieknél a helyszíntől, mérettől, más üzletek közelségétől függetlenül szó szerint, betűre pontosan ugyanazok a problémák: a zaj, a légszennyezés, a forgalom, a hulladék. Ugyanúgy dobják vissza az összes kérelmet. Közben ezek az aggodalmak a multikhoz hasonló magyar láncoknál meg sosem merülnek fel.

"A beruházás környezetterhelés szempontjából aggályokat nem vet fel"

a magyar láncoktól érkező kérelmeknél ez a mantra.

Nekem te ne itt fejlesszél!

Néha egészen meglepő, mik szerepeltek a minisztériumi indoklásokban.

Egy Sparnak, amelyik 9 százalékkal szeretné bővíteni meglévő területét, és amelyik hosszan részletezi milyen környezetvédelmi fejlesztéseket terveznek, így utasítják el a kérelmét:

"a jelenleginél is forgalmasabb kereskedelmi építmény környezet védelmére gyakorolt kedvezőtlen hatása köztudomású tény, így nincs további relevanciája e hatás pontos mértékek alapján történő minősítésének."

Ehhez képest amikor egy CBA bővítene meglévő üzletén, akkor

"a bővítéssel új kereskedelmi egység nem jön létre (...) a tervezett beruházás megvalósulásának következményeként jelentkező, nagyfokú - tekintettel a már meglévő üzlet korszerűsítésére is - környezetterhelés a jövőben nem várható."

Sok esetben a külföldi láncok elhajtásakor nem csak egy új boltra, vagy egy meglévő bővítésére mondanak nemet, hanem azokra infrastrukturális fejlesztésekre, amit a cégek a kérelmekkel együtt beígérnek.

Annyira fontos, hogy ne nyithasson például a Penny üzletet Fóton, a Lidl Nyíregyházán, Tesco Szentendrén és Érden, hogy inkább nem kell

• az új út,
  
• a zebra,
  
• a jelzőlámpa,
  
• az új buszmegálló,
  
• a kerékpárút

és a többi, amit százmilliókért még beígérnek a településekre, ha megkapják az engedélyt.

Főleg az élelmiszerpiacra mentek rá, és ebből még baj lehet

Aki nem élelmiszerboltot vagy plázát akart építeni, hanem mondjuk egy 300 négyzetméternél nagyobb autószalont, éttermet, fűtőtestboltot, annak nem nagyon volt mitől félnie.

A kormánynak láthatóan az élelmiszerpiac volt a legfontosabb, ott kivételeztek a magyar láncokkal a multikkal szemben. Ez politikailag itthon lehet népszerű, de az ilyen protekcionista lépéseket az EU-ban nem szokták jó néven venni.

Úgy tudjuk, hogy az EU eddig nem vizsgálta a plázastopról szóló törvény alkalmazását.

A brüsszeli gyakorlatot ismerő forrásunk szerint ha kiderülne, hogy a törvény alkalmazásakor tetten érhető a kivételezés, akkor az felveti a tiltott állami támogatás gyanúját. Ha például kiderül, hogy csak belföldi cégek kapnak felmentést a kormánytól, és külföldiek sohasem, az már okot adhat egy bizottsági vizsgálatra. Nyilván az egyes döntések körülményeit is meg kell nézni, de egy évekig tartó protekcionista gyakorlatot könnyen megtámadhat a bizottság.

A plázastop szelektív vagy koncepciózus alkalmazásával egyébként nem az uniós szabályok lehetséges megsértése a legnagyobb probléma, hanem az, hogy az ilyen állami beavatkozással a vásárló is rosszul járhat. Már nem az nyithat boltot a sarkon, aki a piacon a legjobban tejesít, és emiatt tud terjeszkedni, hanem az, aki kedves a hatalomnak. Már nem feltétlen ott nyílik bolt, ahol piaci igény van, hanem ott, ahol a baráti cégnek a legjobban fekszik.

A kisboltok szívják meg

A cikk elején megszólaló boltos, Z. abban reménykedik, hogy a plázastopon keresztül oda lehet kicsit vágni a multiknak, akik az élelmiszerpiacon is sokkal erősebbek, mint a magyar cégek.

A bevezetés után 4 évvel nem látszanak igazolódni a reményei.

Pont a napokban került nyilvánosságra néhány új statisztika a kiskereskedelemről a blokk.com-on: a plázákkal szemben preferált kisboltok tűnnek el 2011 óta.

Eleve az a helyzet, hogy a magyar kiskereskedelmi hálózat az európaihoz képest elaprózott, tehát pont az "üldözött" nagy, hatékony áruházból van kevés.

2011 óta 11 ezerrel csökkent a boltok száma, pont a kisboltoké a legjobban.

Az egyboltos vállalkozásoknál az üzletszám csökkentés 2011 óta több mint 5000 darab, a 2-5 üzlettel rendelkező vállalkozásoknál 3700 bolt "tűnt el".

Az 11 ezeres csökkenésből ~9 ezer pont a preferált, kisboltokat érintette.

A Belvárosban jó áron eladó

Nem csak az élelmiszerpiaci szereplőkre vonatkozó felmentések érdekesek.

2012 májusában döntöttek plázastop ügyében egy L. V. Regal nevű cég kérelméről. Kávézót, ékszerüzletet és divatáru kereskedést akartak nyitni egy 713 négyzetméteres fővárosi helyiségben. Később módosították a kérelmet, kivették belőle az ékszerüzletet. Mindkét körben megkapták a felmentést.

Először azért szúrt szemet a dolog, mert a papírokban konzekvensen "V. kerület, Váci út 25"-ként szerepelt a cím, pedig olyan nincsen. Váci út 25. van a XIII. kerületben, van Újpesten, az V. kerületben viszont Váci utca 25. van. Egyszer nyilván el lehet ütni ilyesmit, de többször egymás után furcsa.

A papírokból aztán egyértelműen kiderült, hogy a Váci utcáról van szó, egész pontosan a Váci és a Piarista utca sarkáról, ahol korábban a régiségekkel meg képekkel foglalkozó Csók István Galéria működött.

A kérelmező cég nevére és a címre keresve egy klasszikus V. kerületi történetbe botlik az ember.

Az L. V. Regal ugyanis először bérlője lett a főváros legjobb utcájában lévő önkormányzati üzlethelyiségnek, majd a szokásos recept szerint nem sokkal később meg is vásárolhatta az ingatlant az akkor még Rogán Antal vezette V. kerülettől. A szerződést 2012. áprilisában írják alá.

Az önkormányzat által meghatározott övezeti átlagár a környéken 560 ezer forint négyzetméterenként, ami a helyi piaci árakhoz képest nem nagyon magas. Ehhez képest az értékbecslés a Váci utca legforgalmasabb részét az eladáskor még ez alá lőtte be, így az L.V. az övezeti átlagárhoz képest végül összesen 27,6 millió forinttal kevesebbért jutott a helyiséghez. A bérlőknek adható, akár 30 százalékos kedvezményt nem kapta meg.

Az L. V. Regal volt tulajdonosa 2010 januárjáig egy bizonyos Maráczy Endre, ő a Népszabadság szerint a Fehérvár (Videoton) futballcsapat ügyvezetője volt, akit 2011-ben adócsalás miatt ítéltek el. Van neki trafik koncessziója is.

Az ingatlan megvásárlásakor a Regal tulajdonosa Baranyi Vince, az ő neve egy XVII. kerületi rákosmenti ingatlanügyben került elő.

Vizó birodalma nem örül

A Váci utca 25. a sorsa nem csak az önkormányzat miatt érdekes.

Mint kiderült az, hogy ki és miért kapta meg az üzlethelyiséget, és mit akar ott csinálni, sok embert érdekelt.

Ez egy telefonbeszélgetés leirata, amit 2012. márciusában rögzített a Vizoviczki-birodalmat lehallgató Nemzetbiztonsági Szakszolgálat.

A Vizó ekkor még szabadlábon volt, a Casablanca pedig, amivel szemben az új helyet sejtették a telefonbeszélgetésben, Vizoviczki éjszakai szórakozóhelyekből álló birodalmának első kockája az 1990-es évek óta.

Bár ebből a beszélgetésből az derül ki, hogy csak I-t izgatja, hogy valaki rájuk nyit egy új helyet a hazai pályaként elkönyvelt Váci utcában, de a későbbi lehallgatások során újra előkerül a téma, és akkor már egyértelmű: nem akarnak konkurenciát.

Arról beszélnek, hogy megpróbálják elintézni, hogy a hely ne kapja meg a nyitáshoz szükséges engedélyeket. Valószínűleg nem jártak sikerrel, mert a Váci utca 25. szám alatt, már kávézó, étterem és egy cipőbolt működik.

A lehallgatott beszélgetésben említett H. Róbert neve ilyen, az "éjszakai életben ismert" figuraként előkerül más hatósági ügyekben is. Mi nem találtuk nyomát, hogy neki bármi köze lenne az említett üzlethelyiséghez.

A dolog Vizovickziék szempontjából akadémikus is: őt nem sokkal az itt bemutatott telefonbeszélgetés után letartóztatják bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények vádjával.

Az viszont egyáltalán nem érdektelen, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által lehallgatott Vizoviczki-birodalomban 2012. március 30-án tényként tudnak beszélni egy Váci utcai hely közelgő megnyitásáról, amit csak egy hónappal később, május 3-án ment fel aláírásával a plázastop alól nemzetgazdasági miniszterként Matolcsy György.

(A beágyazott térképet az NGM-től kiperelt dokumentumokból származó adatok alapján a Geox készítette, segítségüket nagyon köszönjük.)