Símaszkban verték össze a közmunkásokat, rendőr adott tippeket hozzá
„Megdöglötök büdös cigányok, hasra mindenki!”
Ezt hallották először a patak forrásánál dolgozó közmunkások, mikor a símaszkot viselő emberek rájuk támadtak. A támadók nyolcan lehettek, a kezükben baseballütők, viperák, pajszerek, volt aki kést, gázspray-t és riasztópisztolyt is hozott.
Az egyik fiatalabb közmunkás menekülni próbált, őt lefújták a gázspray-vel. Miután a földre esett pajszerral ütötték a lábait, az egyiket el is törték. Lefogták, és azt súgták neki,
„Most meghalsz, kinyírunk!”
miközben megpróbálták levágni az egyik fülét. Mikor védekezésképpen a fejéhez kapott, a kés átszúrta az ujját. Ezután tovább ütötték és rugdosták a földön fekvő embert. Az apja, aki szintén a közmunkások között volt, ugyanígy járt, neki a kezét törték el pajszerral, miután földre került. A verés közben azt mondták
„Rátok lesz gyújtva a ház büdös cigányok.”
Mindez 2014 augusztusában történt egy északkelet-magyarországi kis falu közelében. A történet szereplőinek nevét az áldozatok védelmében megváltoztattuk.
A símaszkosok vezérét, Kristófot, akit az áldozatok hangja és tetoválása alapján rögtön azonosítottak, még aznap elfogták. Társait sosem taláták meg. Ő összesen három napot töltött rács mögött, 2016 májusában felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság.
Arra jutottak, hogy a cigányok összeverése nem volt rasszista bűncselekmény.
Az eljárás során az is kiderült, hogy egy helyi nyomozó Facebook chaten adott tippeket a támadáshoz, amit aztán pár nappal később pont úgy követtek el, ahogy javasolta. Ő a mai napig a rendőrségen dolgozik, ugyanabban a beosztásban, mint korábban. Két hónappal a közmunkások szétverése után a Betyársereg nevű csoport tartott erődemonstrációt a településen, honlapjukon ünnepelték, hogy eltakarították az „antiszociális lényeket” a környékről.
Gyúrás és szintetizátor
„Több mint 10 évig laktunk egymás mellett, jó volt a viszony. Ő rakta le ezeket a járólapokat is a konyhában, mi meg segítettünk nekik, amikor levágták náluk az áramot. Nem volt semmi probléma.”
- ezt mondja a támadás egyetlen ismert tetteséről a házuk szobájában állva Károly, akinek a karját törték el a símaszkosok. Károly és a felesége is dolgozik, ő szőlőt művel, a nő közmunkás. Rendezett körülmények között élnek egy szépen vakolt földszintes házban. Fával fűtenek, nem nyomorognak.
Sem ő, sem a felesége nem mondják ki egyértelműen, mikor fordult rosszra a viszony, de többször is előkerül, hogy a szomszédjukban lakó Kristóf gyúrni kezdett, és mintha azután kezdődtek volna a konfliktusok. Amire mindketten határozottan emlékeztek, hogy az első nagyobb balhé azután jött, hogy a fiuk 16. születésnapjára kapott egy szintetizátort, a szomszédot pedig zavarta, hogy napközben azon gyakorol.
Később Kristóf elköltözött a szomszédjukból, az eljárásban arról beszélt, hogy a rossz viszony miatt, Károlyék úgy emlékeznek, hogy egy jobb házat örökölt. Károlyék szerint nem sokkal a támadás előtt a férfi egy barátjával részegen a házuk elé vizelt, miközben a család a kertben volt. Rászóltak, hogy forduljon el, kiabálás lett a dologból. Nem sokkal később a helyi bolt előtt Károly felesége és Kristóf élettársa vesztek össze. A nő megjegyzést tett Károlyék értelmi fogyatékos lányára, mire Károly felesége felpofozta, a dologból rendőrségi ügy lett.
Körülbelül egy héttel a bolt előtti jelenet után támadtak a símaszkosok a közmunkásokra.
Kéztörés, oszt cső :-D
A bolt előtti dulakodás és a pataknál történt támadás közötti pár napban még egy dolog történt. Kristóf néha együtt gyúrt egy környékbeli rendőrrel, az edzésen kívül Facebookon is tartották a kapcsolatot. Az eljárás során lefoglalták Kristóf telefonját, onnan pedig előkerültek a beszélgetések leiratai.
Ezekből kiderült, hogy a rendőrt a támadás előtti héten képben tartották a konfliktus alakulásáról, Kristóf élettársa tőle kérte például, hogy szerezzen neki gázspray-t. Azt írta, minden nap Károlyék háza előtt kell elmennie, ezért van rá szüksége. Később a rendőr elkérte tőle Károlyék pontos nevét, címét.
„Megnézem van-e valami most nekik, És szólok az őrparancsnoknak, hogy kicsit izgassák őket”
- írja.
„Az jó lenne”
- válaszolja Kristóf élettársa.
Pár perccel később már arról van szó, hogy meg kéne verni Károlyékat. A rendőr ezt írja:
„Törjük össze őket :-D Beöltözünk fekete ruhába. Maszkot a fejre és gyorsan lerendezzük. 1 percbe se telik. Baseball ütő elég lesz. Kéztörés, oszt cső :-D Azt sem tudják kik voltak.”
Kristóf élettársa erre azt válaszolja:
„Azt kéne, ezek másból nem tanulnak.”
Nincs aljas indok, rasszista motívum
Az első nyomozást a támadás után négy hónappal, 2015 januárjában lezárták. A rendőrség megelégedett azzal, hogy Kristófot azonosították, és elfogadták, hogy a többi símaszkos nem került elő. Csak azután kezdtek újra vizsgálódni, hogy az áldozatokat képviselő TASZ a Legfőbb Ügyészséghez fordult. Ők érték el, hogy a megyei kapitányság járjon el az ügyben, és azt is, hogy legalább vizsgálják meg, hogy rasszista bűncselekmény történt-e, ami első nyomozásnál szóban sem került.
A 2016. májusában kihirdetettet első fokú ítélet hosszan részletezi, hogyan történt a támadás. Összesen hét közmunkás dolgozott aznap a pataknál, de közülük csak négy embert, Károlyt, a fiát, és a családjuk másik két tagját verték össze, a másik három embert futni hagyták.
„Azt ne, csak a többi négyet.”
Az ítélet szerint így irányította Kristóf a maszkosokat. Miközben Károlyék kezét-lábát törik, az is elhangzik, hogy
„Ez tudod, hogy miért van.”
A bíróság azt állapította meg, hogy a súlyos sérüléseket egy esetben sem Kristóf okozta, hanem a többi, ismeretlenül maradt elkövető. Így őt súlyos testi sértés kísérlete miatt, társtettesként, illetve felbujtóként ítélték el.
Az ítélet szerint hiába nyitottak azzal a maszkosok, hogy „Megdöglötök, büdös cigányok!” a háttérben „nem rasszista motívum, hanem személyes konfliktus állt”. A bíróság szerint ezt bizonyította, hogy nem az összes közmunkást, csak Károlyt és családtagjait verték össze. Nem látták bizonyítottnak az aljas indokot sem, az ítélet szövege szerint a támadást a harag és a bosszú motiválta.
Kristóf a nyomozás során nem tett vallomást, a bíróság előtt pedig tagadta, hogy bármi köze lenne a történtekhez. Azt állította, hogy Károlyék bosszúból akarják őt gyanúba keverni, korábban késsel fenyegették a családját, és ő nem is volt a faluban, amikor a közmunkásokat összeverték.
A bíróság végül arra jutott, hogy mégiscsak ő volt a maszkosok vezetője, viszont a körülményekre tekintettel – többek között az aljas indok vagy rasszista motívum hiányában –, 2 év börtönbüntetést kapott 4 évre felfüggesztve. Kristóf az eljárás alatt összesen három napot töltött rács mögött, és 9 hónapot háziőrizetben. A másodfokú tárgyalást egyelőre nem tűzték ki.
A bíróságon egyáltalán nem foglalkoztak azzal a körülménnyel, hogy a támadás után két hónappal, 2014 októberében a Betyársereg nevű szélsőséges szervezet tagjai vonultak fel a faluban. Ők saját akciójukról azt írták, hogy egy helyi barátjukat
„megfenyegették olyan lények, akik genetikai programjukból adódóan nem tudják betartani egy normális társadalmon belül az általános magatartási szabályokat. A fellépés gyors volt és eredményes. Az antiszociális lények eltakarodtak.”
Annak ellenére sem piszkálták ezt a szálat, hogy a támadás napjának reggelén Kristóf élettársának ezt írta az egyik barátnője Facebookon:
- He az urad gárdistákat hívott a faluba?
- Miről beszélsz? Mi az a gárdista? *.* :@
Válaszolja neki az asszony kicsivel később, pontosan abban a pillanatban, amikor az ítélet szerint a falutól nem messze a símaszkosok rárontottak a közmunkásokra. A bíróságon egyáltalán nem került elő, hogy miért emlegetett faluba hívott gárdistákat néhány órával a támadás előtt a barátnő.
Mosolygó hangulatjel volt a végén, szóval nem gondolta komolyan
Miután Kristóf telefonjáról előkerültek a rendőrrel folytatott beszélgetések, a nyomozó ügyében is vizsgálat indult. Ez 2015 decemberében, 16 hónappal a támadás után kezdődött.
„A Facebook csevegés tartalma szerint a rendőr zászlós a gyanúsított élettársának a későbbi bűncselekmény elkövetése előtt mindössze öt nappal »tanácsolja«, hogy milyen módon kell a konfliktust rendezni. A későbbiek tükrében ez azért különös, mert a bűncselekmény elkövetése 2014 augusztus 22-én valóban a rendőr zászlós által »tanácsolt« módon valósul meg.”
Ezt a megyei rendőrfőkapitány-helyettese írja a Kristófékkal chatelő nyomozó felettesének. A rendőr ügyét egy darabig dobálják egymás között a hatóságok, végül 2016 augusztusában, pár hónappal a Kristófot elmarasztaló ítélet után a nyomozó főügyészség arra jut, hogy a rendőrrel szemben bűncselekmény megalapozott gyanúja nem áll fenn.
A nyomozó ügyészek többek között azzal érvelnek, hogy a rendőr zászlós üzeneteinek végén mosolygós hangulatjel van, és a címzett is azt mondta, hogy nem vette komolyan a dolgot.
Előkerül, hogy Kristóf élettársa azt vallotta, ő senkinek sem adta tovább a rendőr javaslatát, és hogy végül nem az ismerős rendőrtől, hanem az anyósától kapott gázspray-t. A rendőr egyébként aznap nem volt szolgálatban, a telefonja nem jelentkezett fel a támadás mellett lévő cellatoronyra, és a nyilvántartás szerint korábban nem nézett utána Károlyék ügyeinek, ahogy chatben ígérte.
Ezek miatt sem bűnsegédként, sem felbújtóként, sem hivatali visszaélés miatt nem lehet őt felelősségre vonni. A rendőrség 2016 decemberében a TASZ kérdésére nem mondta meg, hogy fegyelmi eljárás indult-e a munkatársuk ellen, de annyit elárultak, hogy a történtektől függetlenül továbbra is nyomozóként dolgozhat ugyanúgy, ahogy a támadás előtt.
Ha egy cigány csinál ilyet, azt egy percre nem engedik ki
Károly és fia is hónapokig lábadoztak a verés után. Károly felesége mosdatta őket, segített kimenni a vécére. Azt mondták, hogy a fizikai sérüléseik elmúltak, de a lelkiek nem.
„Nem túl lenni akarunk rajta, elfelejteni az egészet. Az akarjuk, hogy aki ezt tette velünk, azt megbüntessék. Legalább valamennyit ültessék le.”
Károly, a felesége és az egész család ott volt az ítélethirdetésen. Azt mondják dühöt éreztek, amikor meghallották, hogy Kristófnak nem kell börtönbe mennie. Szavaikban több dolog is keveredik. Tudják, hogy személyes konfliktus áll a támadás mögött, de úgy érzik az is benne van, hogy ők cigányok, a támadó pedig nem. Az ő szemszögükből a személyes szál és a rasszista motívum egyáltalán nem zárja ki egymást.
A legjobban az fáj nekik, azt érzik a legnagyobb igazságtalanságnak, hogy ha egy cigány ember tenne hasonlót, az szerintük biztosan börtönbe kerülne érte.
Az eljárásról, Kristóf büntetéséről, és a gyűlöletbűncselekmények magyar kezeléséről több jogi szakértővel is beszélgettünk az elmúlt hónapban. Van, amiben igazat adtak az áldozatoknak.
Annyi volt a bűne, hogy megszületett
„Ha a sértett helyettesíthető egy másik emberrel a közösségéből, ha csak azért támadják, mert megszületett, akkor lehet gyűlöletbűncselekményről beszélni”
- ezt Bárd Petra, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) munkatársa magyarázta.
Ez Kristóf esetében nem igaz, ő nem általában akart cigányokat verni, hanem konkrétan Károlyon és családtagjain akart bosszút állni a korábbi konfliktus miatt.
A strasbourgi esetjog szerint lehet egy támadásnak vegyes indítéka, egyszerre rasszista és személyes, és mindig az erősebbet kell figyelembe venni. A rasszizmusnak itt biztosan szerepe volt. Kristóf ismeretlenül maradt hét maszkos társának nyilván nem volt személyes konfliktusa Károly családjával. Ők romákat akartak verni, nem véletlenül kiabálták a támadás közben, hogy “megdögöltök büdös cigányok”, és minden közmunkásnak nekiestek, amíg az őket vezető Kristóf meg nem mondta, hogy kiket kell ütni és kiket nem. Az ítélet viszont ebben az összefüggésben sem állapította meg Kristóf felelősségét, a közösség tagja elleni erőszak felbujtójaként.
Az ítélet indulatból elkövetett bűncselekményről beszél, de azt is látni kell, hogy ez nem egy sima utcai vagy kocsmai verekedés volt, amikor valaki dühében felkap egy sörösüveget, és fejbeveri vele a másikat. Kristófnak alaposan meg kellett terveznie a támadást, embereket hívni, felfegyverkezni, megtudni, hogy mikor dolgoznak majd az áldozatok együtt, olyan helyen, ahol zavartalanul összeverhetik őket.
A romák ellen fordították, amivel őket akarták védeni
2008 tavasza és 2009 ősze között egy négy főből álló banda hat embert, köztük egy gyereket ölt meg Magyarországon, a gyilkosságokkal a romákat akarták megfélemlíteni. 2008-ban és 2009-ben szélsőségesek támadták meg a Budapest Pride résztvevőit.
A politika igyekezett azt a látszatot kelteni, hogy csinál valamit ezekben az ügyekben, és elkezdték piszkálni a gyűlöletbűncselekményekre vonatkozó jogszabályokat. A melegek védelmét politikailag népszerűtlennek ítélték, ezért a törvénybe nem a szexuális orientáció, hanem a 'a lakosság egyes csoportjaihoz tartozás' került védendő kategóriaként. Az Országos Kriminológiai Intézetben dolgozó Bárd Petra szerint ez hiba volt.
Bárd egyik kutatásában azt vizsgálta, hogy Borsod megyében hogyan alkalmazzák a jogszabályt, és az derült ki, hogy többször ítélnek el emiatt cigányt, mint nem cigányt.
Bárd a kutatásában ezt írja:
„A tényállás Borsodban, a romákkal szembeni előítéletes erőszak megfékezésében nem tölti be a jogalkotó szándéka szerinti funkcióját, hiszen elenyésző ügyben alkalmazzák, és elsősorban nem is a sérülékeny csoportok vonatkozásában.”
Az történt, hogy a cigányok védelmében hozott jogszabályt elkezdték a romák ellen használni a hatóságok.
Bár nehéz összehasonlítani az egyes eseteket, ez az, amiben a jogászok többsége egyetértett Károlyékkal.
Ha romák követik el ugyanazt, amit velük tett Kristóf és a maszkos támadók, akkor ők aligha ússzák meg a dolgot börtönbüntetés nélkül.
Jovánovics Eszter, a TASZ romaprogramjának vezetője mondta el, hogy mind a mai napig előfordulnak olyan ügyek, amiben romáknak a már betiltott Magyar Gárda tagjaival van valamilyen konfliktusa, és a cigányokat pedig közösség tagja elleni erőszak miatt marasztalják el, mert a bíróság magyarellenesnek minősíti a cselekményt, illetve a szélsőséges szervezethez tartozást tekinti védendő kategóriának.
Nálunk nincs rasszista erőszak, soha nem is volt
A konkrét esettől függetlenül a OKRI-s Bárd Petra, Jovánovics Eszter, a TASZ romaprogramjának vezetője és Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság gyűlöletbűncselekményekkel foglalkozó szakértője is arról beszélt, hogy Magyarországon a hatóságok mintha nem akarnák észrevenni a rasszista erőszakot.
Bárd Petra egy kutatásában 2009 és 2013 között vizsgálta az eseteket, az öt év alatt 136 aktát talált az ügyészségen, ami szerinte is nagyon kevés. Angliában egy év alatt ~62 ezer gyűlöletbűncselekményt regisztrálnak, ez az egy évre jutó magyar szám 2200-szorosa, pedig a szigetországban csak hatszor annyian laknak, mint nálunk. Az ok valószínűleg nem az, hogy az angolok kétezerszer rasszistábbak a magyarok, hanem az, hogy ott sokkal inkább észreveszik az ilyesmit.
Ivány Borbála szerint a hatóságok számára amúgy is jól mutat, hogy Magyarországon nincsenek gyűlöletbűncselekmények.
„Majd ha sok lesz, akkor foglalkozunk vele”
- ismételték többször szakmai megbeszéléseken rendőrségi vezetők, ügyészek, belügyesek, ami ugye tökéletes védekezés, mert amíg nem foglalkoznak a dologgal, addig nem is vesznek észre belőle többet. Egy megyei ügyészségi vezető büszkén beszélt arról, hogy náluk nincs és soha nem is történt rasszista erőszak.
A hatóságok hozzáállásának kettősségét egyébként jól mutatja, hogy 2013-ban a legfőbb ügyész helyettese adott ki utasítást a szigorú fellépésre a gyűlöltebűncselekmények ellen. A szakértők arról beszéltek, hogy ez a zsidók ellen elkövetett rasszista támadások esetén jobban megvalósul, viszont a romákat vagy például a homoszexuálisokat mintha kevésbé védenék kiemelten. Jól mutatja a hozzáállásbéli különbségeket, hogy mikor Schweitzer József nyugalmazott főrabbit inzultálták az utcán 2012-ben Áder János köztársasági elnöke személyesen látogatta meg, míg Károlyékat például egy politikus sem biztosította az együttérzéséről.
Az a biztos, ha nem gyűlöletből tette
Egyébként nem arról van szó, hogy egyáltalán ne büntetnék meg a gyűlöletbűncselekmények elkövetőit, hanem arról, hogy testi sértésért, garázdaságért marasztalják el őket, és a rasszista indok pedig rejtve marad.
A menekülteket rugdosó szélsőséges operatőrt, László Petrát is garázdaságért ítélték el. 2016-ban Bicskén jutott arra a bíróság, hogy egy elefántcsontparti menekültet ugyan rasszista indokból kezdtek verni a városban, de később már csak garázdaságból folytatták, így ott is felfüggesztett börtönt kaptak az elkövetők.
Bárd Petra arról is beszélt, hogy az ilyen támadások sokszor nem vegytiszták, tehát amikor tényleg teljesen véletlenszerűen, csak azért bántalmaznak valakit, mert cigány, zsidó vagy homoszexuális, sokszor előkerül valamilyen más motívum, személyesebb konfliktus is.
Bárd, és a helsinkis Ivány Borbála is felvetette, hogy az ügyek sokszor azon dőlnek el, hogyan járnak el az elsőként kiérkező rendőrök. Ha a nyomozati anyagokból nem látszik eléggé a rasszista motívum, akkor sem a rendőrök sem az ügyészek nem kockáztatnak. A rendőrök munkáját a sikeres nyomozások, az ügyészekét jórészben a váderedményesség alapján ítélik meg. Inkább maradnak a “tuti” testi sértésnél, garázdaságnál, sima szakmai félelemből nem kockáztatják a bizonytalanabb közösség tagja elleni erőszakot.
Ivány beszélt arról, hogy a rendőrségnél 2011 óta minden megyében létezik egy gyűlöletbűncselekményekkel foglalkozó „szakvonal”, ez a gyakorlatban egy rendőrtisztet jelent, aki ért a területhez, és elvileg odafigyel azokra a bűncselekményekre, ahol felmerül a rasszista motívum. Ivány és a TASZ-os Jovánovics Eszter is tagja a civilekből álló Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportnak, ők rendszeresen egyeztetnek a rendőrség és a Belügyminisztérium munkatársaival például arról, hogyan lehetne jobban észrevenni az ilyen támadásokat.
Angol mintára például egy listát készítettek a rendőröknek, amin a gyűlölet-bűncselekmények különböző ismertetőjegyei szerepelnek, ez segíthet azonosítani, ha például egy verekedésben rasszista motívum is szerepet játszott. Angliában egyébként a rendőröknek már egyetlen indikátor teljesülésekor is gyűlöletbűncselekményként kell kezelni az esetet, Bárd Petra egyik kutatásából is az derült ki, hogy a finnek, a hollandok és a svédek mellett az angolok küzdenek a legjobban az ilyen bűntettek ellen Európában.
(Károlyék családját a TASZ ügyvédje, Nónay Gábor képviseli)