• Budapest éppen a jelenét és a jövőjét éli fel.
• 2017 óta a főváros éves költségvetését úgy fogadják el, hogy százmilliárd forintos luk van a főváros bevételei és kiadásai között.
• Az elmúlt 9 évben a főváros vagyona jelentős részét elveszítette, ami ellen Tarlós István főpolgármester szinte semmit sem tudott tenni, Budapest elveszítette gazdasági önállóságát.
• A fővárost úgy éhezteti ki a kormány, hogy éppen ennek az ellenkezőjét ígérte Orbán Viktor.

„A kormány olyan rendszert alakított ki, amelyben központi támogatás nélkül nagyberuházásokat nem tudunk kivitelezni.”

Ezt nem egy, a választási eredmények miatt büntetett város ellenzéki polgármestere mondta. Tarlós István főpolgármester mutatta be így a nyolc év alatt kialakul munkakapcsolatot a kormány és a főváros között a Pesti Srácoknak tavaly júliusban.

Budapest anyagi gúzsbakötése nem egyik pillanatról a másikra történt, szisztematikus munkával érte el az Orbán-kormány. A kiéheztetés legfőbb eszköze a közösségi közlekedés súlyos alulfinanszírozása. Erre a feladatra a gazdasági válságban is több normatív támogatást biztosított a 2010 előtti baloldali kormány (évi 32 milliárd), mint a most megélt ütemes és tartós GDP-bővülés idején az Orbán-kormány (évente csak 12 milliárd). Erről lesz még szó bővebben, de nézzük meg az alapokat.

Az Orbán-kormánynak több lépése is volt, ami nemcsak Budapestet, hanem minden önkormányzatot hátrányosan érintett („Az önkormányzatok, így a Fővárosi Önkormányzat gazdálkodási szabadsága az elmúlt évek folyamán jelentősen lecsökkent” - írták Tarlósék a főváros 2017-es költségvetésének tervezetében), de olyan extra terhek is vannak Budapesten, amelyeken még nehezített is a kormány. Amikor pedig pillanatnyi segített kapott Budapest, annak úgy megkérték az árát, hogy már középtávon is rosszul járt a főváros.

Budapest a rendszerváltás óta alulfinanszírozott. Tarlós - elődjéhez, Demszky Gáborhoz hasonlóan - állandóan felemlegeti, hogy Budapesten termelik meg a GDP majdnem 40 százalékát, ehhez képest filléreket kap vissza a főváros a személyi jövedelemadóból. Ezen Tarlósnak sem sikerült változtatnia egy hangyányit sem 2010 óta a Fidesz-kormánynál. Budapest adóbevételeit ráadásul csökkentette az is, hogy Rogán Antal 2011-ben megszavaztatta az idegenforgalmi adó jelentős részének átterelését a kerületekhez, mert a Belváros akkori polgármestereként ez volt az érdeke.

„Tény, a főváros nincs kiemelkedően jó pénzügyi helyzetben, de 1990 óta soha sem volt abban. Demszkynek is minden kormánnyal komoly vitája volt a fővárosi költségvetéssel és forrásbiztosítással kapcsolatban. Mindezek mellett a most elfogadott költségvetés jó, végrehajtható, megalapozott” - nyilatkozta Tarlós István a tavalyi országgyűlési kampányban a baráti Magyar Időknek. Az interjúban természetesen bőven volt kötelező migránsozás, de ha valakit érdekelt a főváros helyzete is, annak feltűnhetett a Tarlós által jónak minősített költségvetés egyik fontos eleme: Tarlós fejlesztési hiányról beszélt, amit 75 milliárd forintos hitelből pótol a főváros.

Tavaly ugyanis már bőven benne volt Budapest egy olyan, azóta is tartó spirálban, hogy az elfogadott költségvetésében a kiadásai és a bevételei között óriási különbség van:

• 2015: -79 milliárd
• 2016: -85 milliárd
• 2017: -127 milliárd
• 2018: -131 milliárd
• 2019: -114 milliárd

Nem lehet automatikusan összeadni ezeket a számokat, mert rendre borul a valódi kiadás a tervezetthez képest a jelentősen megcsúszó beruházások miatt. („Sajnálatos jelenség, hogy a megkezdett beruházásaink közbeszerzési és egyéb okok miatt nem zárulnak le a tervezett határidőben, illetve esetenként számottevően többe kerülnek, mint az eredetileg betervezett források összege. Ez a jelenség a költségvetést jelentősen megterheli” - írják visszatérően, most már évről évre a fővárosi költségvetéshez csatolt szövegben.) De így is hatalmas lukat kell betömni minden évben, és ez egyre nehezebb lesz.

Tarlós büszke arra, hogy a működési bevételek és kiadások egyensúlyban vannak, csak a fejlesztésekre, felújításokra kell felvenni hitelt. Azoknak a kamatait és a tőketörlesztést viszont ugyanúgy fizetni kell majd, sőt már el kellett kezdeni idén. Mindezt úgy, hogy tartaléka már nem lesz a fővárosnak, azt ugyanis éppen ezekben az években éli fel.

Az idei költségvetésben például úgy számolnak, hogy a 114 milliárdos hiányt három forrásból fedezik: 25,3 milliárdot az előző évek maradványaiból, 66,7 milliárd forintot új hitelek felvételéből, további 27,9 milliárdot pedig a meglévő befektetések értékesítéséből teremtenek elő. Mi történt tavaly? Nagyjából ugyanez. Akkor 131 milliárdos volt a tervezett hiány, a megoldás: az előző évek maradványából 36 milliárd felhasználása, 75 milliárdos hitelfelvétel, belföldi értékpapírok - vagyis az aranytartalék - értékesítéséből 19 milliárd. Egyetlen egy dolog van, ami pluszt hoz, és a gazdasági növekedés legalább érezteti a hatását: az iparűzési adó rendre meghaladja a betervezett összeget.

A fővárosi idei költségvetésben már 171 milliárd forintot tüntettek fel az adósságoknál, a megfizetendő kamatokkal együtt. (Hogy pontosan mennyi, azt többszöri próbálkozásunkra sem áruták el. Legfeljebb majd kiadnak egy közleményt, amiben szintén nem árulják el.) Ha 171 milliárd, az majdnem annyi, mint amivel Tarlósék átvették a fővárost. Úgy sikerült ez, hogy közben a kormány átvállalta a korábbi adósság egy darabját, viszont a főváros elveszítette vagyona és bevételei jó részét.

Akkor visszük a Kossuth teret, az Erzsébet teret, a Dagályt és a Városligetet. Ja és a Főgázt