• Tavaly Orbán Viktor arról beszélt, hogy a romániai tengeri mezők gázával végleg megszűnhet az orosz gáztól való függés Magyarországon.
• A román gáz kitermelését azonban nem kezdték el, sőt, jelenleg Magyarország exportál rengeteg gázt és áramot Romániának.
• Október közepén a Mol-hoz tartozó Földgázszállító Zrt. megnyitotta a jelentkezést egy új, alapvetően orosz érdekeltségű, Szerbia felől épülő gázvezeték használatára, amin keresztül elvben több gáz jöhet az országba, mint amennyire Magyarországnak szüksége van.
• Ez az új vezeték alkalmas lehet arra, hogy az oroszoknak Ukrajnára ne legyen szükségük a gázüzletben.
• A nagy leszakadási kísérlet így fordulhat egy új orosz függésbe.
• Ám közben úgy tűnik, hogy sikerült a magyar kormánynak elkerülni, hogy hosszú távú gázszerződést kelljen kötnie a Gazprommal.

A gáz az egyik legizgalmasabb termék Közép-Európában: nagy szükség van rá, főleg az oroszok hoznak errefelé, a lakossági ára választásokat tud eldönteni, rengeteg pénzt lehet vele keresni, a szállításához szükséges vezetékek vagy LNG-terminálok kiépítése drága, viszont egy-egy ilyen beruházás hosszú évekre meghatározhatja, hogy ki tud gázt eladni az adott térségben, és mennyiért.

Október 15-én a nemzetközi vezetékek hazai szakaszait tulajdonló Földgázszállító Zrt. (a Mol leányvállalata) meghirdette a regisztrációt a Szerbiából Magyarországra tartó gázvezeték kapacitásáról szóló árverésre. A fejlemény azért nagyon jelentős, mert jelenleg még a gáz útja fordított, egyelőre Magyarországról lehet csak gázt szállítani Szerbia felé. A most tervezett árverés viszont évi 10 milliárd köbméter gázt hirdet meg, Szerbiából Magyarországra. Ez elképesztő mennyiség magyar viszonylatban, több mint Magyarország évi 8 milliárd köbméter körüli teljes fogyasztása.

A szerbiai vezeték még nincsen kész, így a mostani árverés eredménye döntő lehet abban a tekintetben is, hogy egyáltalán megépül-e. Ha hosszú időre gázkereskedő cégek előre lefoglalnak nagy mennyiséget, akkor például könnyebbé válik finanszírozni is az új vezetéket.

Ezen az új vezetéken orosz gáz érkezne Magyarországra. A szerbiai vezeték része lenne annak a nagy, új gázcsőnek, aminek építését már legalább 15 éve tervezgetik. A vezeték első szakasza a Fekete-tenger alatt halad Oroszországból Törökországba, onnan pedig Bulgárián majd Szerbián keresztül érkezne Magyarországra.

Nagyjából ez lett volna a Déli Áramlat nyomvonala is - csak az a Fekete-tengerből egyenesen Bulgáriában ért volna szárazföldet. Azt az építkezést alig öt éve az EU és az USA közös erőfeszítésekkel megakadályozta. Hasonló elszántság most nem látszik Nyugat felől a vezeték ellen, ráadásul az építkezést most okosabban, az EU-s joggal összeegyeztethető módon tervezik: a Gazprom nem lesz se építtetője, se tulajdonosa a vezetéknek, azokat minden országban helyi energetikai vállalatok építtetik. (Az EU tiltja, hogy a gáz szállítója és a tulajdonosa ugyanaz legyen.)

Orosz szempontból az új vezeték - Török Áramlat a neve - egyik fő értelme, hogy elsősorban ne Ukrajnán keresztül kelljen szállítani az orosz gázt a térségbe. Ha megépül az Északi Áramlat 2 vezeték is – ez Oroszországból Németországba visz majd a mostaninál is több gázt a Balti-tenger alatt – akkor lényegében a teljes ukrán tranzit kiváltható lenne, és ezzel nagyon komoly bevételtől esne el a kijevi kormány, amely 2014 óta háborúban áll Oroszországgal. Alapvetően tehát politikai, és nem gazdasági jelentősége van a tervnek. Éppen emiatt az USA nagyon ellenez minden új orosz vezetéket a térségben - az amerikai kormány szankciókkal fenyegeti az Északi Áramlat 2-n dolgozó cégeket. De a jóval kisebb Török Áramlatot eddig közvetlenül nem támadta, helyette inkább az új román mezők gázát, illetve LNG terminálok építését ajánlja a régió országainak figyelmébe.

Az új balkáni vezeték megépítéséről idén nyáron már megállapodott a szerb és a magyar kormány, bár egyelőre egyik ország parlamentje sem ratifikálta a megállapodást. A magyar szakasz megépítését előíró energiahivatali határozat az ukrán tranzit várható leállásával indokolja a szerb betáplálási pont szükségességét:

„Figyelembe véve, hogy a régió és Európa földgázellátási struktúrája főleg az orosz források útvonalváltása miatt jelentősen megváltozhat a következő években, rövid időn belül fel kell készíteni a hazai földgázszállító rendszert arra, hogy az ukrán irányú beszállítás ellehetetlenülése után, lehetőleg az új déli szállítási folyosó megvalósulásával összhangban ki lehessen váltani a beregdaróci betáplálási pontot.”

Az orosz – ukrán gázszállítási szerződés ugyan 2020 január 1-én lejár, és még nem sikerült újat kötniük, elvben ezért van rá esély, hogy a fenti jóslat ("az ukrán irányú beszállítás ellehetetlenülése") valósággá váljon. De a gázipari szakértők sokkal kevésbé aggódnak a teljes a leállás miatt, mint a politikusok, vagy a magyar hivatal. Több, külföldi és hazai gázkereskedelemmel foglalkozó szakember is azt mondta a 444-nek, hogy a Gazpromnak nagyon nem érdeke, hogy ne teljesítse a szállítási kötelezettségeit, mert ezzel már rövid távon is rengeteg pénzt, hosszú távon pedig piacot vesztene.

Ezért a helyzet inkább fordított: nem azért van égető szükség az új balkáni vezetékre, mert reális, hogy nem jön majd Ukrajna felől gáz; hanem ha megépül az új balkáni vezeték, akkor merik majd az oroszok csökkenteni az Ukrajna felől küldött gáz mennyiségét.

A várható ukrán - orosz kompromisszumra utal, hogy az EU által közvetített, hétfői tárgyalási forduló napirendjén egy olyan megoldás is szerepel, aminek alapján akkor is folytatódhat a gáztranzit, ha nincs új szerződés a feltételekről, hanem a felek belemennek, hogy utólag érvényesítsék az új megállapodást.

A felkészülés mindenesetre elkezdődött az ukrán tranzit esetleges megszakadására. Magyarország idén szeptember közepére csurig töltötte a tárolókat, és előre megvett annyi gázt a Gazpromtól, amennyi a tél végéig is elég lehet. Sőt, a Gazprom is tárol most gázt Magyarországon, közel 1 milliárd köbmétert, amiből Szerbiát látnák el , ha az ukrán tranzit kiesne egy időre. Ezek a gesztusok elvben szolgálhatják a magyar ellátás biztonságát is, bár közben van már elég vezeték nyugat felől is, hogy a magyar igényeket Európa más részeiről vásárolt gázzal is ki lehessen elégíteni. Úgyhogy más nézőpontból a nagy magyarországi betárolás a Gazprom pozícióját javítja, az ukrán állami vezetékes céggel folytatott alkudozásban, hiszen rövidebb időre így könnyebben zárhatják el a gázt, ha van tartalékuk Ukrajna túloldalán.

Ki akarták zárni a nem magyar gázkereskedőket?