Az új évszázad első reggelén százezres tömeg várta a hajnali imát a mekkai nagymecsetben. Afrikától Pakisztánig mindenfelől érkeztek látogatók, hogy ezt a különleges pillanatot az iszlám világ legszentebb helyén töltsék. Sokan koporsókat is vittek magukkal, mert az elhunytakra is lehet itt áldást kérni.

Voltak viszont olyan koporsók, amik nem holttesteket, hanem gépfegyvereket rejtettek, az imádkozókkal együtt pedig egy militáns dzsihadista csoport tagjai szivárogtak be a nagymecsetbe. A tömegben az emberek összerezzetnek, egyszercsak lövéseket hallottak. A támadó csoport jól képzett tagjai akcióba lendültek, és nem volt nehéz dolguk: a nagymecset őrei legfeljebb botokkal voltak felfegyverkezve, mert itt elvileg szigorúan tilos bárkinek erőszakoskodnia.

A támadók első dolga az volt, hogy elfoglalják a stratégiailag fontos pontokat, a minaretekbe mesterlövészek vették be magukat. Aki tudott, még kimenekült a káoszban, de kapukat hamar lezárták, és túszul ejtették az óriási tömeget.

A csoport vezetője, Dzsuhajman Utejbi kicsavarta az imám kezéből a mikrofont, és egy közel egyórás beszédben ismertette az emberekkel, mi történik. A szöveg nemcsak egyszerűen arról szólt, hogy a támadók nem ismerik el a szaúdi államot legitimnek, és hogy a nyugatiak távozását követelik az országból. Dzsuhajman azt hirdette ki, hogy

eljött a végítélet, a túszejtők egyike pedig egy próféciában megjósolt megváltó, aki most elhozza az utolsó összecsapást az igaz muszlimok és a hitetlenek között.

A riadt zarándokok közül sokan nem beszéltek arabul, nekik urdu és angol nyelvű tolmácsok fordították a szöveget.

Mindez pontosan negyven éve, 1979. november 20-án történt, ami a muszlim naptár szerint az 1400-as év első napja. A nagymecsetben a következő két hétben túszdráma zajlott: egy francia kommandós szerint, aki megjárta a helyszínt, a mai napig a valaha volt legnagyobb túszdráma. Több százan haltak meg, de az is lehet, hogy több ezren, az erről szóló adatok ellentmondásosak. A következmények viszont ennél is súlyosabbak voltak: ami itt történt, az a mai napig hatással van az egész világra. Megszületett a globális dzsihadista terror, és megváltozott Szaúd-Arábia, a világ egyik legzártabb és legrejtélyesebb országa.

A két legfontosabb következmény, hogy Szaúd-Arábia ezután ultrakonzervatív irányba fordult, és ezután kezdte finanszírozni ezt az irányzatot az egész világon

- mondta a 444-nek Yaroslav Trofimov, a Wall Street Journal külügyi tudósítója, akinek 2007-es könyve, a Siege of Mecca (Mekka ostroma) volt az első átfogó mű az esetről. Ahhoz képest ugyanis, hogy milyen történelemformáló incidensről van szó, a történet alig van feldolgozva, annak idején pedig sokkal kisebb jelentőséget tulajdonítottak neki a valósnál.

Ennek egyik oka, hogy néhány héttel korábban történt a túszejtés a teheráni amerikai nagykövetségen, majd néhány héttel később Szovjetunió megtámadta Afganisztánt, a kettő között a világ szemében szinte eltűnt, hogy mi történik Szaúd-Arábiában. A szaúdi vezetés pedig mindent meg is tett, hogy ne legyen szó erről: a legutóbbi időkig szigorúan tabunak számított az akcióról beszélni. Ennek a cikknek a legfontosabb forrása így Trofimov könyve, és a szerző válaszai kérdéseinkre, illetve Dirk K. van den Berg szintén Siege of Mecca című, 2018-as német-francia dokumentumfilmje, amiben soha nem látott felvételeket lehet látni az akcióról.

Szegény hátsó udvarból dúsgazdag világpolitikai szereplő