Nyolc éve szorult helyzetbe került az FHB Bank: azonnal 30 milliárd forintnyi tőkére volt szüksége, hogy ne boruljon fel. Spéder Zoltán, a bank akkori vezetője jól feküdt a kormánynál: rendszeres vendég volt Orbán Viktor irodájában, egészen közeli, baráti kapcsolatban állt Lázár Jánossal, a miniszterelnöki hivatal vezetőjével, üzletelt Simicska Lajossal, a Fidesz akkori gazdasági centrumával, és Németh Lászlóné fejlesztési miniszterrel is jóban volt. Ezek után senkit sem lepett meg, hogy az FHB furcsa kötvénykibocsátással 30 milliárddal növelni tudta az alaptőkéjét.

Hiába pletykálták, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő segítette ki a bankot, és hogy a magyar állam ezzel nem járt valami jól, ezt nem lehetett bizonyítani, hiszen az MNV könyvelése és más nyilvános adatok nem utaltak ilyen kötvényvásárlásra. Ebben a cikkben azt a forgatókönyvet írjuk le, ami minden elérhető nyilvános adattal egybevág. Eszerint az FHB egy miniszteri szinten egyeztetett, bonyolult értékpapír-cserével jutott hozzá a 30 milliárdhoz, méghozzá úgy, hogy Orbánék az FHB megsegítése érdekében még a lenyúlt nyugdíjvagyont is bevetették.

Amennyiben tényleg az állam segítette ki az FHB-t, az tiltott állami támogatásnak minősül, de az biztos, hogy nemzetközi szinten is kínos egy ilyen ügy. Ennek ellenére Magyarországon ezt a jelek szerint gond nélkül meg fogja úszni minden érintett.

2012-ben még nagyon más volt a világ. A Fidesz csak két éve volt hatalmon, Orbán Viktor pedig még jóban volt Spéder Zoltánnal, Csányi Sándorral meg nem. A Miniszterelnökséget még Lázár János vezette, aki kifejezetten a barátjának tartotta Spédert, Csányi Sándort meg polipnak nevezte. A miniszterelnök éppen azt tervezgette, hogy a takarékszövetkezetek összevonásával Fidesz-közeli tulajdonú ellen-OTP-t hoz létre, erre a munkára pedig a tapasztalt, és a párt környékén már az 1993-as székházügy óta ismert bankár, Spéder Zoltán volt a legalkalmasabb, aki a hitelválságban kissé megingott bankját, az FHB-t és a Magyar Postát is elkezdte belegyúrni az új nagy lakossági bankba.

Az FHB azonban 2012-ben nem volt abban az állapotban, hogy ilyen komoly terveket lehessen rá alapozni, a 2008-as nagy gazdasági válság hatásait még nem tudta kiheverni. A válság annak idején az amerikai jelzáloghitelezési piacról indult ki, és éppen a bankszektorban, a hitelezési piacon volt legbrutálisabb a hatása. Az FHB pedig – Földhitel és Jelzálog Bank – talán az összes hazai bank közül a leginkább kitett volt a jelzálogpiaci összeomlásnak.

A hazai bankszektor legtöbb szereplője külföldi tulajdonú volt akkor, ezek a cégek fordulhattak anyabankjukhoz segítségért, de az FHB csak az államtól kérhetett. Kapott is, még a szocialista kormányzás idején. Gyurcsány Ferenc ekkorra már lemondott, bár formálisan még miniszterelnök volt, az FHB pedig ebben az interregnumban szerezte meg a támogatást: 30 milliárd forint tőkeinjekciót és 400 millió eurónyi hitelt kapott az államon keresztül az IMF-mentőcsomagból, illetve az állam által lehívható nemzetközi segélykeretből.

A mentőcsomag viszont azzal járt volna, hogy az állam bizonyos feltételek nem teljesülése esetén tulajdont szerezhet az FHB-ban, emiatt a bank vezetése a még mindig kritikus gazdasági helyzetben úgy döntött, hogy visszafizeti a harmincmilliárdot, ráadásul egy EU-s döntés következményeként még 2,6 milliárd forintnyi kamatot és büntetést is a gyengélkedő bank nyakába varrtak.
2012-re tehát az FHB tőkéjéből megint hiányzott harmincmilliárd forint, újabb segítségre volt szüksége, de akkor már Orbán Viktornak hívták a miniszterelnököt.

Spéder ebben a helyzetben fordult fideszes barátaihoz.